Naponta halljuk, olyan gyakran használjuk, hogy már nem is tudatosul bennünk: a "parkolás" szó alapja gyökeresen ellentétes azzal, amilyen tevékenységre a szó utal. Mert hiszen a park fákkal beültetett terület, ellenben az autókat olyan helyen állítjuk le, amit sok esetben favágással teremtenek meg. Honnan ered ez az ellentmondásos kifejezés?

Talán köze lehet ahhoz, amiért vezetés közben a sebesség fokozását is "gázadás"-nak hívjuk, pedig helyesen "benzinadás"-nak kellene mondanunk, még ha furcsán is hangzik. Tény, hogy a 2. világháború idején sokan láttak fantáziát a fagázmeghajtásban, de az más lapra tartozik. A gázadásnak inkább ahhoz lehet köze, hogy a német "Gas geben" (gázt adni) angol fordítása "to step on the gas", és az amerikai angolban pedig rövidítve "gas" (= gasoline) a benzin. A német nyelv (és az olasztól a lengyelig számos más is) az angolból, pontosabban az amerikai angolból vehette át az autózással kapcsolatos szakkifejezéseket, a magyar pedig nyilván a némettől.

Annak visszafejtése, hogy a magyar parkolni ige, ami németül parkieren, hogyan vált a műveletet jelölő to park igévé eleve angolul is, felér egy etimológiai nyomozással. Szerencsémre a kérdés másnak is szöget ütött a fejébe: minden egy furcsa törvénnyel kezdődött, írja Michele Richmond amerikai tájépítész, aki New York önkormányzatának megbízásából mérte fel a város faállományát, és eközben bukkant a levéltárban régi iratokra.

Ezek szerint a "parkolás" szó eredete 1791-ig, de legalábbis 1870-ig nyúlik vissza, amikor belső égésű motorral hajtott automobilok még a kanyarban sem voltak (gőzösek már igen, de ez most nem számít). 

Washington parkolás etimológia

Az eredeti törvény Forrás: Deeproot

1870. április 6-án Washingtonban született az a rendelet, amely előírta, hogy minden utca szélességének legfeljebb 50 százalékát el kell különíteni, hogy ott fával beültetett sétányt lehessen kialakítani. Az akkori kongresszusi tagok azon vitatkoztak, hogy a tervezett fasorokat az út közepén, netán csak egyik vagy mindkét oldalán volna érdemes telepíteni. Végül arra jutottak, hogy a "helyes parkolást" az út szélén kell kialakítani, középen pedig haladjon a forgalom. Ekkor még a parkolás facsemeték telepítését jelentette, nem járművekét. Az út mentén a fák alá virágágyások és füvesített szakaszok kerültek a gyalogúttal párhuzamosan.

Washington parkolás etimológia

Az amerikai főváros alaprajzának eredeti terve

Hogy honnan volt ehhez hely? Nyolcvan évvel korábban, 1791-ben készítette el Pierre Charles L'Enfant francia születésű amerikai építész George Washington elnök megbízására az új szövetségi város (a későbbi Washington City) úthálózati alaprajzát. Az új fővárosnak grandiózusnak kellett lennie, ezért L'Enfant szokatlanul széles utakat rajzolt: 160 láb (48,77 m) széles sugárutakat és 80 láb (24,38 m) széles utcákat. Az építészt szülővárosa, Párizs boulevard-jai ihlették. Tervein az extra széles utakat mindkét oldalon fasorokkal szegélyezte. Ez vált valóra az 1870-es törvényalkotás után.

Az 1870 utáni években 70 ezer fát ültettek Washinton-szerte minden utcában. 1915-ig a facsemetéket a washingtoni elmegyógyintézet kertjében nevelték, és az onnan kikerülő állomány minőségére jellemző volt, hogy a telepített fák 95 százaléka még 12 évvel később is egészségesen állt. Ez mai mércével is lenyűgöző, mert például napjainkban a New York-i fák 70 százaléka éli túl az első 9 évet, szólal meg Michele Richmondból a tájépítész.

Washington parkolás etimológia

"A világ egyik legfiatalabb fővárosában több az árnyék,
mint Párizsban, amely egyike a legrégebbi fővárosoknak",
írta a National Geographic magazin 1915-ben a fenti fotó alá Forrás

A washintoni lakosok eleinte körbekerítéssel védték a fatörzseket, ám ezt egy újabb törvény megtiltotta. Ennek nem kívánt következményei lettek: kerítés híján az emberek a forró washingtoni nyarakon a fákhoz kezdték kikötni a lovaikat (és lovaskocsijaikat), hogy azok a kellemes árnyékban várhassanak gazdájukra. A gyakorlat két párhuzamos sávra osztotta az utat: lett az aktív sáv a forgalomnak, és a passzív sáv a várakozó lovaknak és kocsiknak. Jóllehet a városi tanács bírsággal sújtotta azokat, akik lovukkal vagy járművükkel beléptek a parkolási sávba, az emberek inkább lerótták azt a kényelemért: ebből lett a parkolási díj.

A világ rohamléptekkel változott. 1900-ban még csak 8 ezer autó volt regisztrálva Washingtonban, 1920-ban már 8 millió. Ezzel együtt elkezdődött a parkolás szó jelentésének átalakulása. Ahogy korábban a lovaikat, most az autóikat próbálták a helyiek a fák közötti parkosított részeken leállítani. A városvezetés nem láthatta előre a járműforgalom ilyen mértékű bővülését. Az 1920-as években kényszerűségből megkezdődött a fasorok ritkítása, kivágása, hogy helyet teremtsenek az autók áradatának. A parkolás immár az autók helyfoglalására vonatkozott, nem a faültetésre: így született a carpark kifejezés, magyarul: parkoló.

Washington parkolás etimológia

Ha megnézzük, milyen funkciói vannak egy városi utcának, akkor szóba jöhet a járműforgalom elősegítése, a járművek tárolása, a gyalogosok (és kerékpárosok) biztonságos haladásának biztosítása. Továbbá a növényzet révén az esztétikai és egészségügyi szempontoknak való megfelelés (a lombozattal a zajszennyezés  csökkentése, szállópor megkötése, az árnyékolással a hőmérséklet csökkentése), összességében az életminőség javítása. A 20. század folyamán a járművek, az emberek, a helyi vállalkozások és a fák viszonya folyamatosan módosult, összegzi Richmond. 

Washington parkolás etimológia

Lafayette Park, Washington D. C. napjainkban Forrás: Pexels

Ami valaha békés, árnyas sétány volt, az szó szerint utcafronttá változott. Az érdekek harcában a fák lettek a vesztesek. Vajon vissza tudunk-e úgy nyúlni a "parkolás" szó zöld eredetéhez, hogy ezzel felelevenítsük a 21. századi utcák régi-új funkcióit? 

"Beleznay Éva főépítész idején, tíz évvel ezelőtt készült Budapest zöldterületeinek felmérése, és kiderült, hogy a magyar főváros egyike Európa legzöldebb városainak, ebbe beleszámít a Duna légszennyezés-megkötő képessége is", kezdi hozzászólását Z. Halmágyi Judit építész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Építészet és Design tanszékének docense. A felmérés ahhoz kellett, hogy ki lehessen alakítani a területi szabályozási tervet, amely megadja, hogy a városban hol, milyen funkcióknak kell teljesülniük: egyebek közt hol vannak vagy hova kellenének védett vagy védendő zöld területek. Persze a területszámítások sok tényezőtől függenek

Washington parkolás etimológia

Forrás: Green-City

"Tervezőként triviális, hogy ha parkolót tervezünk, akkor a járműhelyek közé tervezünk fát is." Ám ha területátalakításról van szó, akkor néha muszáj fát kivágni. De ez etikai kérdés is: "Talán Andor Anikó tájépítész mondta nekem, hogy amit a saját emberöltőnkben nem tudunk pótolni, azt nem vágjuk ki és nem tesszük tönkre". Ám az is fontos a mai világban, hogy a növényzet nem lehet "fejlesztésellenes", viszont gondoskodni kell a pótlásról. A lombkorona-egyensúly érdekében egy koros fa kivágásakor bizonyos számú és életkorú fát kell ültetni pótlásképpen. Igaz, tíz csenevész csemete levélzete nem pótol egy százéves lombkoronát. Ezért a fenntartás is rendkívül fontos: egy ötéves fának már van árnyékoló hatású lombja és a túlélési esélyei is jobbak. 

Budapest historikus városrészeiben, például a Terézvárosban majdnem biztos, hogy mindenhol volt fa, csak kipusztult. Újra lehetne ültetni ezeket, persze néhány felszíni parkolóhely beáldozásával, mondja az építész. "Ugyanakkor a fák közé nyugodtan lehetne parkolni: a mai építészek már tudják, hogy a fatörzse mellett milyen burkolat kell, hogy a tonnás súlyú autók ne nyomják össze a fa vízszintesen terjedő gyökereit."

Budapesten az óriási forgalmú Széll Kálmán tér re vezető Csaba utca levegőminőségét még az is el tudja képzelni, aki sohasem járt arra. Viszonylag szűk utca, mégis néhány éve facsemetéket ültettek ide. Mivel a járda szélessége is csökkent emiatt, néhány csemetét kitapostak a járókelők. Ezeket az önkormányzat pótolta. A negyvenfokos nyarakon áldásos a hatásuk, árnyékolják a járdát és szűrik a levegőt, hogy a kocsik kipufogógáza ne szálljon fel a lakásokba. Tehát a legkeskenyebb utcában is érdemes a burkolt felületekből néhány négyzetmétert beáldozni fásításra. 

"A 21. században az utcakép akkor lehetne a maihoz képest más, ha sokkal nagyobb ütemben terjednének a közösségi megosztású és elektromos meghajtású autók, illetve ha az önkormányzatok a parkolás-megváltási díjként befizetett milliókat mélygarázsok vagy parkolóházak építésére fordítanák. Az utcán parkoló autók fölé árnyékoló pergolákat lehet építeni, és azokra napelemet telepíteni, amely biztosítaná a járda megvilágítását", vázolja Z. Halmágyi Judit.

A cikk végén hadd álljon itt még egy urbanisztikai érdekesség: néhány éve megjelent Amerikában Nicholas Mann The Sacred Geometry of Washington, D.C. című könyve, amelyben a szerző azt állítja, hogy a szabadkőművesség iránt érdeklődő L'Enfant az aranymetszés, a Fibonacci-számsor és a számmisztika alapján tervezte meg Washington alaprajzát. A könyv főbb állításait egy angol nyelvű blogposzt részletezi itt.

Washington parkolás etimológia