Adatigényléses perek

Bepereltük a titkosszolgálatot az eltitkolt Soros-tanulmányért – Orbánék megint Finkelstein kottájából játszanak

 

A külföldi hírszerzésre specializálódott Információs Hivatal nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a környékbeli országok Soros-támogatott szervezeteiről készült tanulmányát, ezért bepereltük a titkosszolgálatot. Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy tegnapi sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy minden eszközzel vissza kell szorítani, és „el kell takarítani” az országból a Soros-birodalom civiljeit. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott izraeli „civil átláthatósági törvény” bevezetésénél bábáskodó konzervatív amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár el az ügyben.

 

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

Lázár János kancelláriaminiszter a november 17-i Kormányinfón beszélt arról, hogy veszélyesnek tartja Soros György tevékenységét, ezért figyelik az üzletember alapítványai által támogatott magyarországi NGO-k működését, és készítettek egy tanulmányt arról is, hogy a környékbeli országokban milyen befolyásolási kísérleteket tettek a Soros által támogatott szervezetek.

Tíz nappal korábban Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a kormánypárti Magyar Időknek arról beszélt, hogy már januárban eldőlhet, hogy az ún. Soros-akta mely részeit hozzák nyilvánosságra, mert

„…fontosnak tartja, hogy a közvélemény is pontos képet kapjon arról, hogy magukat civilnek hazudó szervezetek mindenféle legitimációs megméretés nélkül miként avatkozhatnak bele a magyar belpolitikába Soros György anyagi és egyéb közreműködésével.”

Ezután az Átlátszó közadatigénylésben kérte kiadni az Információs Hivataltól (IH) a Lázár által említett tanulmányt, ám a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálat nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva  megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát.

Előzmények

Titkos a Soros-támogatott szervezetekről készült titkosszolgálati tanulmány

A Magyar Idők megint félrefordított egy putyinista összeesküvéselméletet

Titkolja a kormányszóvivő, hogy mennyi támogatást kapott Soros Györgytől

Soros György, mint a liberális Blofeld

Eurábiát csinálnak a Sorosok és Rotschildok – Beépültem a CÖF-be, II. rész

Miért a Hit Gyülekezete adta ki magyarul Udo Ulfkotte konteóit?

Hogyan lettek a Fidesz hasznos hülyéiből amerikai ügynökök? 

Soros György kommunista?

Amerikai kotta: a CIA, John McCain szenátor és a Human Rights First igaz története

Hogyan lettünk jugoszláv békaemberek, és mi köze van ehhez Putyinnak?

A közadatigénylés megtagadása miatt a bírósághoz fordultunk, és bepereltük az Információs Hivatalt. Az Átlátszó jogászai szerint ugyanis több okból sincs rendben, hogy az IH megtagadta az adatigénylésünket. Beadványunkban hivatkozunk arra, hogy

– az IH a Miniszterelnökséggel ellentétben nem vitatta, hogy ő az adatkezelő;

– a tanulmány az IH közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, ezért az Infotörvény alapján közérdekű adat;

– az Infotv. 30. § (5) bekezdése és az Alkotmánybíróság a 2/2014. (I. 21.) számú határozata alapján szerintünk az IH-nak a per során a tanulmány egyes részei vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie azt a konkrét nemzetbiztonsági érdeket, illetve konkrét személyek konkrét olyan jogait, amelyek nagyobb súlyúak, mint a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdek;

– mégha a nemzetbiztonsági érdek, illetve mások jogainak védelme a kiadni kért tanulmány egyes részei vonatkozásában akár meg is alapozhatják a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását, a teljes dokumentum kiadásának megtagadása akkor sem megalapozott, mert a meg nem ismerhető adatokat felismerhetetlenné téve (kitakarva) ki kéne adnia az IH-nak a tanulmányt.

A per fejleményeiről beszámolunk.

Az Átlátszó minden bizonnyal szerepel a kormányzat kiemelt érdeklődésére számot tartó „gyanús” szervezetek között, az elmúlt években évi 20-30 millió forint támogatást nyertünk el a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól, ez 2016-ban a működési költségeink mintegy 30%-át fedezte.

The Soros Army Needs You – támogasd az Átlátszót “Soros Army” pólóvásárlással

Németh Szilárd: El kell innen takarítani őket

Az mindenesetre egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a Soros-támogatott civil szervezeteknek kemény év lesz az idei: Orbán Viktor a kormánypárti online szócső 888-nak adott interjúban decemberben arról beszélt, hogy 2017 “Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni”.

“GFG: A Politico szerint a jövő év Soros éve lesz.

Orbán Viktor: Nem az övé lesz, hanem róla fog szólni; a kettő nem ugyanaz. Mert mi a logikus válasz a kialakult helyzetre? Minden országban azon lesznek, hogy Sorost kiszorítsák. Ezt már most lehet érzékelni Európában. Felderítik, honnan jöttek a pénzek, milyen titkosszolgálati összefüggések vannak, milyen NGO-k milyen érdekeket képviselnek. A következő év Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni. Ilyen értelemben tehát a Politico jóslata indokolt.”

A miniszterelnöki jóslat fényében könnyen elképzelhető, hogy az IH tanulmányát, és más, kormányzati forrásokból származó információkat hamarosan a kormánypárti lapokból és a TV2-ből ismerhetjük meg, és a Norvég Civil Alap ellen 2014-ben indult, valódi leleplezéseket nem produkáló kormányzati boszorkányüldözéshez hasonló sárdobálás indul a Soros-támogatott szervezetek ellen.

A 2014-es norvég hadjárat

A magyar kormány a 2014-es választások után nagyszabású kormányzati kommunikációs kampánnyal megtámogatva utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott támogatások jogszerűségi és hatékonysági ellenőrzésére, holott erre a magyar hatóságoknak a felek közti megállapodások nem adtak felhatalmazást.

A norvég hadjárat mérlege békekötés után: a Fekete Lovag döntetlent ajánl

Amerika norvégjai a magyarok: 3,9 millió dollárt költött eddig a kormány amerikai alapítványa civilek támogatására

Elkészült a KEHI norvégjelentése, jöhetnek a koncepciós perek

Nemzetközi szerződések zárják ki a KEHI vizsgálatát a Norvég Civil Alap ellen

A Piszkos Tizenháromra vadászott a rendőrség az Ökotársnál és a Demnetnél

Gyakran Ismételt Kérdések a KEHI norvégalapozásáról

Egy tegnapi sajtótájékoztatón az amerikai elnökválasztás eredményére célozva Németh Szilárd már arról beszélt, hogy

„A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. […] Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége.”

 

Vélhetően ennek a folyamatnak az egyik első lépéseként a parlament honlapján már megjelent annak a törvénymódosításnak a címe, ami vagyonnyilatkozat tételére kötelezné a civil szervezetek tisztségviselőit.

Sorosék több mint harminc éve itt vannak

A ma már több mint száz országban működő Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) története 1984-ben kezdődött, amikor Soros György magyar származású amerikai milliárdos megalapította első jótékonysági alapítványát az akkor még kommunista Magyarországon, és mások mellett támogatta Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnököt is.

Fideszes Soros-támogatottak

Orbán Viktor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, 1989 szeptemberétől pedig az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta.

Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben Szájer József, a Fidesz EP-képviselője. Németh Zsolt volt külügyi államtitkár 1988–89-ben ugyancsak ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban.

Schmidt Mária, Orbán korábbi főtanácsadója, a Terror Háza igazgatója hároméves kutatási ösztöndíjat nyert a Soros Alapítványtól a magyar zsidóság XX. századi történelmének tanulmányozására ­1985-ben.

Kövér László mostani parlamenti házelnök 1987–1988 között kutathatta Soros-ösztöndíjjal a közép-európai társadalmi mozgalmakat. ­Deutsch Tamás a részben Magyarországon, részben Angliában működő, a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szervezett hat hónapos „menedzseriskola” hallgatója volt 1989-ben.

Kovács Zoltán kormányszóvivő 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban tanult.

„A Magyar Soros Alapítvány néven induló szervezet fejlődése az évek során mindig is reflektált a Magyarországon kibontakozó drámai eseményekre” – áll az alapítvány honlapján, ahol az átlátható működésre vonatkozó, egyébként szerintünk is jogos követelések hatására már a 2015-ös magyarországi támogatottak listáját is közzétették.

Maga Soros György egy decemberi publicisztikájában a magyar helyzet említése nélkül beszélt arról, hogy

„Világszerte veszélyben van a demokratikus társadalmi berendezkedés, amelyet fasiszta diktatúráktól a maffiaállamig a zárt társadalmak különböző formái fenyegetnek.”

Egyelőre a Nyílt Társadalom Alapítványok sem reagáltak a magyar kormány egyre intenzívebb támadásaira.

Izraeli példát másol a magyar kormány

Az Átlátszó értesülése szerint a magyar kormány stratégiai célja egy az izraeli parlament által tavaly júliusban elfogadott, az izraeli civilszervezetek „átláthatósági törvényéhez” hasonló hazai jogszabály megalkotása, és ebben ugyanaz az amerikai kampánytanácsadó van a segítségükre, mint tavaly az izraeli kormánynak.

Izraelben heves viták övezték a Benjamin Netanjahu miniszterelnök által szorgalmazott törvényjavaslatot, amely szerint a költségvetésük több mint felét külföldi pénzforrásokból fedező civil szervezeteknek minden hivatalos okmányukban és hirdetésükben nyomtatott formában és az interneten is jelezniük kell, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást.

A kneszet végül tavaly nyáron a javaslat egy “szelídített” formáját szavazta meg: kimaradt belőle a kezdeményezés eredeti változatában szereplő, sokat vitatott pont, amely a parlamentben és a kormányzati intézményekben az érintett civilszervezetek képviselőit megkülönböztető jelvény viselésére kötelezte volna, továbbá nem visszamenőlegesen, hanem csak 2017 januárjától lesz érvényes.

Az izraeli tövényjavaslatot felvezető politikai kampányban Benjamin Netanjahu Arthur J. Finkelstein konzervatív amerikai kampányguru tanácsaira támaszkodott. A hetvenes éveiben járó Finkelstein legendás politikai kommunikátor, Nixon mellett tanulta a szakmát, ő tette szitokszóvá a „liberális” jelzőt, és ő a szellemi atyja az izraeli közép- és szélsőjobb kormányszövetségének is. Az amerikai tanácsadók legszűkebb élvonalához tartozik, a negatív kampányok keresztapjaként ismert, és évek óta az ügyfelei közé tartozik a Fidesz, illetve Orbán Viktor miniszterelnök is.

Erdélyi Katalin – Bodoky Tamás

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás