Cikkek

Politikaközeli vállalkozások is részesülnek a GINOP uniós fejlesztési pénzekből

 

Tiborcz István ügyvédje, a Fidesz debreceni frakcióvezetője – az ő érdekeltségeik is százmilliós-milliárdos nagyságrendben részesültek a gazdaságfejlesztésre és innovációra kiosztható uniós pénzből. A kedvezményezettek között van egy volt SZDSZ-es államtitkár által vezetett oktatási alapítvány, s a hozzá kötődő könyvelőcég is, de a fémilliárd uniós forintból kifejlesztett felesleges vakszoftver készítője is kapott pénzt a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésére.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy minapi eseményen azt közölte, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) rendelkezésre álló 2700 milliárd forintos pályázati keretből eddig 2000 milliárd forintra született pozitív támogatói döntés. A Portfolio szakportál ugyanakkor a hivatalos uniós pályázati oldal adatait citálta, ami szerint a GINOP-ban jelenleg 1551 milliárd forinton áll a megítélt támogatások volumene.

Az állami adatbázis cikkünk írásakor is az 1551 milliárdot mutatta. Ez is elég csinos összeg ahhoz, hogy érdemes legyen megnézni, mire osztják ki. Több mint 500 milliárd forintnak, a legérdekesebbnek tűnő, már megítélt pályázatoknak néztük meg a hátterét. Táblázatunk a részletes adatokkal itt böngészhető (Google Drive). Az alábbiakban a fontosabb tanulságokat és találatokat ismertetjük.

Személyre szabott pályázatok 305 milliárd forint értékben

305,3 milliárd forintnyi lezárt pályázat, tehát a legnagyvonalúbb, Rákossy-féle számot alapul véve is az elnyert összegek több, mint 15 százaléka előre meghatározott nyertesnek lett kiírva. Ez volt a helyzet az Átlátszón nemrégiben bemutatott kastélyprogram-pályázatokkal is. Ott a kiosztható 40 milliárd forintot a Miniszterelnökség cége, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Nonprofit Kft. viheti konzorciumi partnereivel.

Uniós pályázatügyben járatos források szerint a gyakorlat nem a NER találmánya, régebben is voltak ilyen „exkluzív” kiírások. Annyi csupán a feltétel, hogy ezt már az operatív program összeállításakor rögzítsék, és hogy más ne legyen alkalmas a feladat ellátására. „Legfeljebb az elnevezés hibás, célszerűbb lenne támogatásnak hívni, mint pályázatnak” – fogalmazott egyik szaksegítőnk, akinek tudomása szerint Brüsszelben sem emeltek kifogást a gyakorlat miatt.

A „személyre szabott” GINOP-os pályázatok nyerteseinek zöme közhivatal, köztestület (iparkamara) vagy állami érdekeltségű gazdasági társaság. Akadnak azonban kivételek.

2,5 milliárd forint a debreceni Fidesz közelébe, 142 millió forint Tiborcz bizalmasának

A 15 tagszervezetből álló Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért elnöke Balázs Ákos, a Fidesz debreceni közgyűlési frakcióvezetője. A támogatási döntés idén áprilisi, a kormányzati oldalon duplázva szerepel, de, mint a szövetség érdeklődésünkre közölte, ez véletlen elírás, „csak” egy nyertes GINOP-os pályázatuk van. Korábban is nyertek 1,9 milliárd forint uniós forrást, erről még a Népszabadság számolt be 2014-ben.

A mostani pályázathoz még nem tartozik kifizetés a kormányhonlap szerint – ahogy egyébként a többi projekt zöméhez sem. A projektleírástól sokkal bölcsebbek nem lettünk: kiemelt cél „a foglalkoztathatóság növelése az aktív korúak munkaerő-piac szempontjából elvárt kulcskompetenciáinak és transzverzális készségeinek fejlesztése által”.

Rugalmas munkaszervezeti átalakításokra kapott 2015-ös döntéssel 141,9 millió forintot, a projekt száz százalékát Hamar Endre cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. A vállalkozás egyéb közpénzes projektjeit a Direkt36 cikke fogalja össze. Honlapjukat, ha van, alaposan elrejtik a nagyközönség elől, a Szárnyas Fejvadászon ingyenes hirdetésben keresnek  ugyanakkor projektmenedzsert „hazai és EU-s támogatásokból megvalósuló beruházásokhoz”.

Az Eupro Kft. Kárpáti Péter György és Hamar Endre tulajdona, mindkettejüket Tiborcz István miniszterelnöki vő üzleti környezetében szokás emlegetni. Hamar jogászként és tulajdonostársként is szerepet kapott Tiborcz vállalatbirodalmában.

SZDSZ-közelbe is jutott néhány sikeres pályázat

Egy projekt, aminek honlapja és rendszeresen frissülő Facebook-oldala is van. Sőt, névtelenséget kérő szakmai segítőnk szerint egyike a kevés pályázatoknak, ahol valóban létezhet közgazdasági értelemben vett gazdaságfejlesztési tevékenység: fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Dél-Alföldön. E célra a Budapesti Politechnikum Alapítvány 213,3 millió forintot nyert.

Az alapítvány elnöke Horn Gábor, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője, aki 2002-2008-ban a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányokban koalíciós egyeztetési államtitkár volt. Hornt az SZDSZ eltűnése után sokan az MSZP holdudvarában emlegették. Botka László megpuccsolt miniszterelnök-jelölt környezetében legalábbis úgy emlékeztek most az Átlátszónak nyilatkozva, hogy az volt a benyomásuk, Horn azokhoz húz, akik Botka kiszorításán serénykedtek.

Horn Gábor értetlenségének adott hangot, amikor a nyertes pályázatról faggattuk, mondván, sikeres mintaprojektet visznek. Az alapítvány, amely a budapesti Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola fenntartója is egyben, mérlege szerint tavaly 205 millió forint állami támogatásban is részesült – normatív támogatás iskolafenntartásra.

Az alapítvány által kiírt közbeszerzési pályázatokon az Önkonet Kft. (72,4 millió forint), a LimerenceTrust Kft. (23,8 millió forint) és a Weber und Mill Kft. (15,2 millió forint) nyertek, mint a „Gondolkozz okosan” projekt szolgáltatás-beszállítói. Az Önkonetet a Heti Válasz 2003-as cikke írja le SZDSZ-es kádertemetőként, a cég egyik tulajdonosa jelenleg is Petrus László, aki Horn államtitkársága idején a politikus kabinetfőnöke volt. Ami nyilván véletlenek egybeesése, Horn ugyanis azt mondta az Átlátszónak, hogy az alapítvány közbeszerzéseire nincsen rálátása.

A Weber und Mill Kft. Koltai Péteré. Ő az Önkonet alapításában is részt vett, később pedig az SZDSZ-es vezetésű oktatási tárca informatikai miniszteri biztosa volt – amíg a Sulinet-botrány kapcsán nem vette a kalapját.

A Budapesti Politechnikum Alapítvány harmadjára nyert Fidesz-kormány alatt uniós pénzt. 2012-ben 75 milliós TÁMOP-os pályázaton győzedelmeskedtek, a munkacím „Közösen a munkaalapú társadalomért!” volt. Egy évvel később pedig gyakorlatilag ugyanazt a projektet vihették, mint amit most, akkor 337,8 millió forintért.

Pár tízezer híján 150 millió forint GINOP-pénzt nyert az Abacus-Audit Könyvvizsgáló, Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2015-ben „Flexi-job rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban” címmel.

Az Abacus-Audit ügyvezető-társtulajdonosa, Orosz Hajnalka a másik „SZDSZ-közeli” nyertes, a Budapesti Politechnikum Alapítvány kurátora is, sőt, az alapítvány közbeszerzéseiben ő a Politechnikum kapcsolattartója. A kisebbségi Abacus-üzletrész Márton Zoltáné, aki Kecskemét alpolgármestere, és az SZDSZ pártigazgatója is volt korábban.

Enet Kft. – 149,6 millió forint a vakszoftveres cégnek

Korábbi cikksorozatunk nyomán az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is vizsgálja a vakoknak és gyengénlátóknak szánt, felesleges és kamu, ám félmilliárd forint uniós pénzzel megtolt szoftver pályázatát. A szoftverbotrány köré csoportosuló cégek kapcsolati ábráján feltűnő az Enet Internetkutató és Tanácsadó Kft. központi szerepe. Szerteágazó cégháló bontakozott ki, amelynek tagjai elsősorban az IT és távközlés ágazatokban tevékenykednek, és föltűnően sikeresen pályáznak uniós forrásokra.

A 2015 őszére beígért vakszoftver-fejlesztés ma sem elérhető, az Enet Kft. 2015-ben mégis nyert további 149,6 millió forintot „munkahely-teremtés és megtartás támogatása a KKV szektorban rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésével” elnevezésű projektjére a GINOP-ból.

Előre ráéreztek a magányos versenyre

Létezik a fentebb már bemutatott „nyilvánosan egyszemélyes” pályázaton kívül egy titkosan egyszemélyes kategória is – legalábbis erre jutottak az uniós pályázatokat hivatásszerűen böngésző forrásaink. Egyebekben is beesik hozzájuk infó lezsírozásokról. Nehezükre esik ilyenkor lelkes ügyfeleik kedvét elvenni az indulástól, de muszáj, mondják az Átlátszónak. A leggyakrabban azonban csak utólag derül ki, hogy lejthetett a pálya.

A fiatal vállalkozóvá válás támogatására mentor szervezetek számára kiírt pályázat például régiókra bontott volt, de szó sem esett arról a felhívásban, hogy tájegységenként csak egy nyertes futhat be. Elméletben pályázhatott bárki, aki legalább 3 éve nyújt vállalkozásindítási szolgáltatást, képzést és nem nyereségérdekelt. Nem tudni, hogy mennyien próbálkoztak végül. Az viszont kiderül táblázatunk és a felhívás összevetéséből, hogy a jelentkezők szinte fillérre akkora összeget kértek és kaptak, mint amennyi a teljes keret volt az adott régióban.

Gazdasági szakértőknek magával a konstrukcióval is akad gondjuk. Nem is csak ezzel, hanem a hasonló, például a vállalati gyakornoki program támogatására, illetve a rugalmas foglalkoztatás terjesztését szolgáló kiírásokkal is. Ahelyett ugyanis, hogy a rendelkezésre álló pénzt megkapnák a vállalkozók, akik egy részét akár képzéseken részvételre is fordítanák, kötelezően beiktatnak egy vízfejet (mentort) a rendszerbe. Méghozzá úgy, hogy a finoman fogalmazva is korlátozott versennyel kiválasztott „vízfejeknek” (oktatók, képzés-szervezők) arányaiban sokkal több pénzt jár, mint maguknak az érintetteknek.

Horn Gábor az Átlátszónak nyilatkozva annyiban árnyalja a képet, hogy az a vállalkozó, aki képzésük végén sikeres üzleti tervet készít, kap indulótőkét is a kezdéshez.

Rugalmas foglalkoztatás elősegítése címen jut pénz a vállalkozói szférának is egy külön pályázatban. Összesen 3-15 millió forintért futhatnak a kkv-k, miközben a mentorok ugyanezen a címen 50-350 millióért. 149,5 milliót nyert erre a célra például az egyébként is milliárdokkal gurigázó Big Four nemzetközi könyvvizsgáló, a KPMG is.

Kapcsolódó cikkeink

Nyomoznak a Várgondnokság ügyében, mégis Gyutai Csaba irányítja a kastélyprogramot

Élőben, interaktív térképen közvetítjük, hogyan pörgeti ki a kormány a Széchenyi 2020 program uniós forrásait

Tizenkét grafikon Magyarország EU-támogatásainak politikai befolyásoltságáról

Továbbfejlesztettük az EU-támogatás térképet, és nem lennénk most a független polgármesterek helyében

Interaktív térképen mutatjuk meg, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések

Rádi Antónia

Megosztás