Adatigényléses perek

Bepereltük a külügyminisztériumot, hogy kiderüljön, mire költik a magyar adófizetők pénzét az Egyesült Államokban

A Külgazdasági- és Külügyminisztérium továbbra sem árulja el, mire költi a magyar adófizetők pénzét Washingtonban a hivatalosan a magyar kultúrát népszerűsítő Magyar Foundation of North America, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordultunk. Eközben más forrásból ismét közelebb kerültünk a megoldáshoz: az Átlátszó ismerteti a szervezet 2016-os amerikai adóbevallását. Ebből egyebek mellett kiderült az is, hogy egy év alatt 33 millió forint ment el egy közösségimédia-tanácsadóra, pedig az alapítvány közösségi csatornái eközben alig frissültek, és volt olyan MFNA-esemény, amelyről öthónapos késéssel kerültek ki fotók.

Februárban írtunk arról, hogy a magyar kormány évi több mint 700 millió forinttal finanszíroz egy alapítványt Amerikában, amelynek az lenne a feladata, hogy népszerűsítse a magyar kultúrát, kapcsolatot tartson az amerikai magyarokkal, illetve erősítse a két ország kapcsolatait.

A Magyar Foundation of North America (MFNA) 2015-ben kapott megbízást a magyar államtól, hogy végezzel el ezt a feladatot, azóta több mint kétmilliárd forintot költhettek el az Egyesült Államokban.

Az MFNA a magyar adófizetők pénzét költi, nem is keveset, ám teljesen átláthatatlanul működik. A felügyeletét ellátó Külgazdasági- és Külügyminisztérium az Átlátszó által beadott közérdekű adatigénylések ellenére sem számolt be arról, mire költi az alapítvány a pénzt. A Külügytől kétszeri kérés után is csak a 2016 február végéig lezajlott MFNA-programok szöveges beszámolóját, illetve az évente aláírt támogatási szerződéseket kaptuk csak meg. Miközben létezik egy éves számlaösszesítő is, amelyet az MFNA állít össze arról, hogy kinek és mit fizetett ki. Ezt azonban titkolják.

Az Átlátszó első körben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult jogorvoslatért, ám a NAIH egyelőre nem reagált a panaszunkra. Márciusban újabb adatigényléssel fordultunk a Külgazdsasági- és Külügyminisztériumhoz, ismét a támogatási szerződés szerint az MFNA által kötelezően hazaküldendő számlaösszesítőket kértük. Ezek olyan dokumentumok, amelyekben az alapítvány felsorolja, a mely magánszemélyeknek vagy cégeknek, és milyen jogcímen fizetett az adott évben.

A Külügy megtagadta kérésünket az  Infotv.  30.  §  (7)  bekezdésének  első  mondata,  vagyis  azon  szabály  alapján,  hogy  „[a]  közfeladatot  ellátó  szerv  gazdálkodásának  átfogó,  számlaszintű,  illetve  tételes  ellenőrzésére  irányuló  adatmegismerésekre  külön  törvények  rendelkezései  irányadók.” Pedig mi nem a számlákat kértük, csak a számlaösszesítő listákat, amelyekből kiderülne, mire költi az MFNA a magyar állam pénzét Washingtonban. Ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordultunk, arra kérve a bíróságot, hogy kötelezze a Külügyet a dokumentumok kiadására.

Szerencsére van még egy forrás, amelyből ha nem is ennyire részletesen, de kiderül néhány adat az MFNA gazdálkodásáról: az alapítvány által az Egyesült Államokban beadott adóbevallások nyilvánosak – igaz, csak két évvel azután válnak azzá, hogy beadták azokat az adóhivatalba.

A 2014-es és 2015-ös adóbevallásokból az derült ki, hogy az MFNA felettébb jól fizetett tisztségviselői nem kultúrdiplomaták, hanem egytől egyig a tavaly nyáron elhunyt amerikai politikai tanácsadó, Arthur J. Finkelstein egykori közeli munkatársai, illetve mentoráltjai. Erről cikksorozatunk előző részében olvashatnak bővebben.

A Külügyminisztérium helyett ezúttal ismét az amerikai törvények segítettek bennünket abban, hogy többet tudjunk meg az MFNA működéséről. Immár nyilvános ugyanis a szervezet 2016-os adóbevallása is, amiből újabb érdekes részletek derülnek ki.

 

 

A 2016-ra kapott 612,4 millió forintból az MFNA csak 238 millió forintot költött el, a többi a számláján maradt. A 2016-os támogatási összeget a támogatási szerződése szerint az alapítványnak 2017. február 28-ig kellett elköltenie, azaz a pénz több mint felét a tavalyi év első három hónapjában költötték el. Ám a 2017-es év elejére még ez a tetemes összeg sem volt elég: a Külgazdasági- és Külügyminisztérium 2017. március 20-án aláírt szerződésmódosítást, melynek értelmében plusz 134 millió forintot utalt ki az alapítványnak, amit 2017. április 30-ig kellett elkölteniük.

(Az MFNA-t magyar oldalról ekkor még a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelte, így a pénz is onnan származott, és a szerződésmódisítást is Dömötör Csaba, a Kabinetiroda parlamenti államtitkára írta alá.)

A 2016-os amerikai adóbevallás tanúsága szerint összesen 138 millió forintot költött az alapítvány jogászra, könyvelőre, reklámra, PR-ra, közösségi médiára, banki és irodai költségekre. Konferenciaszervezésre és kutatásra 84 millió forintot költöttek. Az is kiderült hogy az előző évben teljesen feleslegesen költöttek adománygyűjtésre: 2015-ben százezer dollárt, azaz 27 millió forintot kapott Chris Larson, illetve cége, a Wolf Point Global adománygyűjtésre. A 2016-os adóbevallásból kiderül, hogy ennek ellenére egyetlen fillér adományt nem kapott az MFNA, bevételei továbbra is egyetlen forrásból származnak: a magyar államtól.

A 2016-os adóbevallásban a Századvégnél dolgozó Szabó Dávid neve is megjelenik, mint az MFNA egyik igazgatója. Ez egyrészt nem meglepő, hiszen Szabó neve már felbukkant egy dokumentumban, amely az MFNA által alapított cég, a virginai MFNA LLC. adatait tartalmazza. Szabó hivatalos szerepvállalása azért érdekes, mert papíron az MFNA-t a Külgazdasági- és Külügyminisztérium felügyeli, és a Századvégnek elvileg nincs köze az alapítványhoz.

Ugyanakkor viszont az amerikai fővárosban 2014 óta politikai lobbitevékenységet végző konzorciumnak a Századvég a magyar tagja, azon belül is épp Szabó Dávid az Orbánnak lobbizó Connie Mack munkatársa. Az igazgatóságban a másik változás, hogy Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója (az addigi egyetlen magyar tag) eközben eltűnt a névsorból, őt váltotta Szabó.

A menedzsment az adóbevallás tanúsága szerint nem kapott fizetést 2016-ban, pedig az előző évben  még 60 millió forintot fizettek ki ’menedzsment’ címen, amiből 34 millió forint az igazgató, Jo Anne Barnhart fizetése volt. Ezzel szemben az MFNA 2016-ban közel 33 millió forintot fizetett ki Tim Kelly számára közösségimédia-tanácsadásra. Ez megközelíti az alapítvány igazgatójának előző évi fizetését.

Mire ment el a pénz?

Az MFNA összesen 747 millió forintot költhetett összesen 2016 január 1. és 2017. április 30. között. Tavaly közérdekű adatigénylésben kértük a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot, hogy küldje meg számunkra az MFNA tevékenységéről készült beszámolókat. Ezekből egyet kaptunk meg, az elsőt – amely csak 2016 február 28-ig ismerteti az alapítvány tevékenységét. Az extra 134 milliót kiutaló szerződés-módosításban azonban utalnak a tevékenységi kör bővülésére, ennek alapján az MFNA feladatai közé tartozik:

  • nyilvános szereplési lehetőségek megteremtése magyar méltóságok számára
  • együttműködés amerikai-magyar szervezetekkel
  • ösztöndíjak biztosítása magyarok számára
  • Hungarian Scholar ösztöndíj-program
  • magyar származású zenészek bemutatása az Egyesült Államokban
  • jelenlét a közösségi médiában
  • diaszpóra közösségek közötti kapcsolattartás erősítése
  • „Hungary, Ronald Reagan and Winning the Cold War” című könyv kiadása, magyarra fordítása
  • „Lehetőségek konferenciájának” megrendezése Washingtonban

Ha mindezek a programok megvalósultak volna, akkor annak nyoma kellene, hogy legyen az MFNA honlapján vagy Facebook-oldalán, ám ezekről a rendezvényekről szinte semmiféle információt nem találtunk. Miközben közösségimédia-menedzsmentre 33 milliót költött 2016-ban az MFNA, az általa szervezett 2016 februári eseményekről készült fotók közül csak néhányat, és csak hónapokkal később, júliusban tettek ki a Facebookra. Az alapítvány YouTube-csatornáján mindössze négy videó van, a legfrissebbet több mint egy éve töltötték fel.

A „Hungary, Ronald Reagan and Winning the Cold War” című könyvnek nem találtuk nyomát sem az MFNA közösségmédia-oldalain, sem az interneten. Arra sem utal semmi, hogy a „Lehetőségek konferenciája” megvalósult volna.

Kőműves Anita

Megosztás