The Americans

A magyar kormány nem hajlandó aláírni a védelmi együttműködési megállapodást az amerikaiakkal

Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Oroszország felé irányítja Magyarországot, és hogy próbálja hazánkat fokozatosan függetleníteni az amerikai szövetségesi kapcsolatoktól. Az aggodalom egyik oka, hogy a magyar kormány közel másfél évnyi tárgyalássorozat után sem hajlandó aláírni az amerikai és a magyar kormány közötti, úgynevezett védelmi együttműködési megállapodás megújítását. Az Átlátszó munkatársa e cikk angol változatán együtt dolgozott a The Wall Street Journal riportereivel.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Az amerikai-magyar kapcsolatok az elmúlt egy évben, a Trump-kormányzat megváltozott politikája nyomán sokat javultak. Ám konfliktusos ügyek maradtak: a CEU Bécsbe költözését az amerikai diplomáciának sem sikerült megakadályoznia, Ukrajna és a NATO miniszteri szintű tárgyalásait pedig továbbra is blokkolja a magyar kormány az oktatási törvény miatt.

Az is kiverte a biztosítékot az amerikaiaknál, hogy Magyarország az amerikai ügynökök által hazánkban elfogott orosz fegyverkereskedőket nem az Egyesült Államoknak, hanem Oroszországnak adta ki – mint az a Direkt36 cikkéből kiderült.

Az is feltűnt Washingtonban, hogy a magyar fegyverbeszerzésekből az amerikaiaknak nem jutott: decemberi bejelentés szerint helikoptereket az európai Airbustól, tankokat a németektől, mobil repülőgép-hangárt pedig a svédektől vesz Magyarország.

Eközben az amerikai kormány viszont több gesztust is tett az Orbán-kormány felé, mutatva, hogy vége az Obama elnöksége alatt jellemző kritikáknak. A vidéki magyar sajtó támogatására ígért kétszáz millió forintos pályázatot eltörölték, Mike Pompeo pedig fogadta Szijjártó Pétert tavasszal. David Cornstein nagykövet pedig még a CEU elkergetése után is úgy nyilatkozott a 168 órának: bízik Orbán Viktorban.

Orbán Ausztriát szeretne

A védelmi együttműködési megállapodás aláírása mindezek miatt egy fontos jelzés lett az amerikai külügyi vezetés számára: annak elfogadása magyar részről azt mutatná, hogy Orbán Viktor elkötelezett az ország nyugati és amerikai szövetségi kapcsolatai iránt, és nem mozdul tovább Moszkva irányába.

Orbán és a magyar tárgyaló felek az elmúlt másfél évben többször megígérték, hogy aláírják a megállapodást, majd visszatáncoltak és olyan kifogásokat említettek, amelyek meglepték az amerikai diplomatákat és amelyeket nem is tudtak minden alkalommal hitelesnek elfogadni. Az egyik ilyen az volt: az európai uniós szabályok teszik lehetetlenné a DCA aláírását. Egy másik magyarázat, amelyet Orbán adott: a Fidesz-képviselők egy csoportja ellenzi a DCA egyes pontjait, és mivel nincs hatalma e képviselőcsoport felett, nem tudja őket meggyőzni.

Tavaly decemberben pedig három, a beszélgetés részleteit ismerő forrásunk szerint Orbán Viktor azt mondta David Cornstein nagykövetnek: olyan országot akar, mint Ausztria. Ausztria katonailag semleges, nem NATO-tagország.

Az üggyel kapcsolatban kerestük Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt, ám kérdéseinkre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Egy magas rangú, névtelenséget kérő magyar kormányzati illetékes azonban úgy fogalmazott: Orbán nagyra értékeli a NATO-tagság nyújtotta védelmet és továbbra is részt vesznek magyar katonák a NATO-missziókban, de nem szívesen csatlakozna Washingtonhoz az egyre feszültebb kínai, illetve orosz viszonyt illetően.

„Az a lényeg, hogy Orbán üzletelni akar Oroszországgal” mondta. „Mi akkor lázadunk, amikor megpróbálnak minket kioktatni arról, mi a helyes viselkedés Kínával szemben. Hogy kínai ügynökök vagyunk, és hasonlók.”

A védelmi együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások elhúzódása, illetve Orbánnak a katonai semlegességre tett utalása egyre inkább aggasztja a magas rangú amerikai diplomatákat, és egyre kiemeltebb helyet kap a két ország közötti párbeszédben.

A héten Mike Pompeo amerikai külügyminiszter felhívta Orbán Viktort. A beszélgetésről az amerikai külügyminisztérium által kiadott rövid közlemény azt írja: a telefonhívás témája az amerikai-magyar stratégiai együttműködés megerősítésének fontossága volt, beleértve a „bilaterális védelmi kapcsolatokat.”

A közlemény nyelvezete azt sugallta, hogy a téma a DCA volt, és forrásaink megerősítették, hogy valóban szóba került a megállapodás az amerikai külügyminiszter és a magyar miniszterelnök beszélgetése során.

A magyar kormánynak a beszélgetésről kiadott közleménye valamivel bőbeszédűbb volt, eszerint a politikusok „kifejezték szándékukat, hogy a közeljövőben személyes találkozón is egyeztetnek majd.” Forrásaink szerint Mike Pompeo még februárban Magyarországra látogathat.

Mindez valóban nagy változás: egy éve még egy ki nem mondott szabály szerint Orbánnal nem találkozhattak magas rangú amerikai kormánytisztviselők, mondván, erre majd csak akkor kerülhet sor, ha a CEU ügye megnyugtatóan rendeződött. Ám azóta eldőlt, hogy az egyetem Bécsbe költözik, és az amerikai-magyar kapcsolatok ezt mégsem sínylették meg.

Mi az a DCA?

Magyar Levente külügyi államtitkár tavaly februárban egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszban közölte: az Egyesült Államok 2017 őszén kereste meg Magyarországot azzal, hogy vizsgálják felül az 1997 óta érvényben lévő védelmi együttműködési megállapodást (Defense Cooperation Agreement, DCA).

„Az új védelmi együttműködési megállapodás (Defense Cooperation Agreement, DCA) létrehozásának legfontosabb célja, hogy a több mint 20 éve érvényben lévő, hazánk NATO-csatlakozása előtt kötött megállapodást szövetségesi kapcsolataink fejlődéséhez igazítva újítsuk meg” írta válaszában Magyar Levente, aki hozzátette: nem egyedi eset hazánké, mert a térségben nyolc másik ország (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia) is új megállapodásról tárgyal.

A most újratárgyalandó megállapodást az 1997. évi XLIX. törvény tartalmazza. Ebből kiderül, hogy a DCA a hazánk területén tartózkodó fegyveres erőkre vonatkozó szabályokat fekteti le. Ide tartozik például, hogy bűncselekmény gyanúja esetén mely ország hatóságai járnak el (amerikai katona esetében alapvetően az amerikaiak), mi történik, ha az amerikai fegyveres erők tagja közlekedési balesetben értintett. Ez a megállapodás alapján hordhatnak fegyvert és egyenruhát az amerikai katonák Magyarország területén, és ez biztosítja az amerikai fegyveres erők által a hazánk területére behozott eszközök, berendezések és egyebek adó- és vámmentességét.

Sodródás Kelet felé

Annak ellenére, hogy a Trump-kormány emberei gesztusokat tettek Orbánnak és véget vetettek a kritikáknak, a magyar kormány tovább sodródott Moszkva felé az elmúlt egy évben, ami mostmár Washingtonban is egyre többeket aggaszt – értékelték amerikai és magyar forrásaink egyaránt.

Az amerikai külügyi vezetést pedig az is aggasztja, hogy már más európai országok és NATO-szövetségesek, köztük Olaszország és Csehország vezetői is kezdenek Orbánhoz hasonlóan arról beszélni, hogy nem a nyugat, hanem a kelet (Oroszország, Törökország és Kína) jelenti a jövőt.

„Ez az a kihívás, amely elé Magyarország állít minket” mondta egy amerikai illetékes, aki évek óta foglalkozik az Orbán-kormánnyal. „Elkezd az ember nem hinni abban, hogy meg lehet bennük bízni.”

Forrásaink szerint Orbán elkötelezett a NATO iránt, ám eközben fontos neki a szuverenitás kérdése is, az, hogy ne szóljon bele senki a magyarok dolgába. „A nemzetközi szervezetekkel szemben a nemzeti szuverenitást részesíti előnyben” mondta Orbán egyik amerikai kérdésekben illetékes tanácsadója. „Ez az egész történet ebbe a keretbe illeszkedik” mondta.

Egy másik forrásunk arra emlékeztet: nagy meglepetést okozott, amikor 2001-ben Orbán Viktor hirtelen az amerikai F-16-os vadászgépek helyett a svéd Gripenek mellett döntött.

„Az erős korrupciógyanú mellett a döntés másik fontos eleme már akkor az volt, hogy Magyarország ne kötelezze el magát egy ilyen lépéssel az amerikai technológia és kötelék mellett” mondta egy forrásunk, aki akkoriban közelről követte a tárgyalásokat a repülőgép-beszerzésről. „A cél már akkor az volt, hogy az osztrák típusú semlegesség felé menjen az ország.”

Címlapfotó: Amerikai katonák az Operation Atlantic Resolve gyakorlatsorozat keretében a Magyarországon állomásozó amerikai katonák, valamint magyar katonák közös kiképzésén a MH Bakony Harckiképzõ Központ hajmáskéri kiképzõbázisán 2018. augusztus 3-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Megosztás