The Americans

Washington szankciókat fontolgat Mészáros Lőrinc ellen, de az elnök vétózhat

Az amerikai kormányzatban előkészületek folynak arra, hogy a Globális Magnyitszkij-törvény alapján szankciókat vessenek ki Mészáros Lőrincre. Mint azt a hétfői Orbán-Trump találkozó is bizonyítja, a Fehér Ház épp igyekszik jó kapcsolatot kialakítani a budapesti vezetéssel, így feltehetően az amerikai elnök nem hagyná jóvá a korrupciógyanú miatt kivetni tervezett szankciókat. Ám ebből is kitűnik, hogy a háttérben egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy lépjen fel az Orbán-kormány korrupt gyakorlata ellen. Az Átlátszó a Wall Street Journallel közösen dolgozott a cikken.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Az amerikai kormányzaton belül előkészületek folynak arra, hogy a Globális Magnyitszkij-törvény (Global Magnitsky Act) alapján szankcionálják Orbán Viktor barátját, Mészáros Lőrincet, értesült az Átlátszó budapesti és washingtoni forrásokból. A szankciók amerikai beutazási tilalmat és az Egyesült Államokban tartott vagyonelemek befagyasztását jelentenék hazánk leggazdagabb, a Forbes szerint több mint 380 milliárd forintos vagyonnal rendelkező embere számára.

Ki a leggazdagabb magyar? Lenyűgöző drónfelvételek a Mészáros-birodalom legértékesebb szerzeményeiről

Ha a látható vagyont vesszük alapul, és hiszünk a toplistáknak, akkor még mindig Csányi Sándor – ha a harácsolás tempójából következtetünk, a láthatóhoz hozzáadjuk a kisebb strómanok nevén futó, illetve a becsült, de nem látható vagyont, akkor ez már korántsem ilyen egyértelmű.

A szankciókat előkészítő kormányzati illetékesek látókörében van még Tiborcz István, a miniszterelnök veje, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is.

Az ügyben kerestük Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt és Rogán Antalt is, hogy kommentálják értesülésünket, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz tőlük.

Donald Trump kormánya igyekszik jó kapcsolatot kialakítani az Orbán-kabinettel és felhagyott az Obama-kormányzat kritikus hozzáállásával: magyar idő szerint hétfő este nyolckor Trump a Fehér Házban fogadta a magyar miniszterelnököt.

Emiatt minden bizonnyal nem menne át a Fehér Házon a Mészáros elleni szankciók terve, ám az, hogy erre mutató előkészületek folynak az amerikai kormányzatban, azt mutatja, hogy egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy lépjen fel az Orbán-kormány korruptsága ellen. Jövőre ráadásul elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban, és egy új elnök akár fordulatot is hozhat ebben a kérdésben.

Annak, hogy ellenzik Washington közeledését Orbánhoz, többen nyíltan is hangot adtak múlt héten: előbb négy szenátor kérte arra Trumpot, hogy hozza szóba a találkozón a magyar demokrácia állapotát, majd kilenc kongresszusi képviselő is arra szólította fel az elnököt, hogy ne fogadja Orbánt.

Fontos, hogy a szenátorok között volt a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke, James E. Risch is, azaz nem lehet egyszerűen a demokraták pártpolitikai érdekeire fogni az Orbán-ellenes megnyilatkozásokat.

Cornstein golfozás közben beszélt Trumppal az Orbán-látogatásról

Trump annak ellenére törekszik jó kapcsolatra Orbánnal, hogy az amerikai kormányzatban a mai napig sokan aggódnak amiatt, jó irányba viszi-e Magyarországot a Fidesz-kormány. Aggódnak amiatt, hogy a kormány nyíltan jó kapcsolatra törekszik Kínával és Oroszországgal.

Amiatt is nyugtalanok, hogy a védelmi együttműködési megállapodást már ugyan aláírta a kormány, de az még nem ment át a magyar parlamenten – miközben az orosz Nemzetközi Beruházási Bank központjának Budapestre költözésére nagyon hamar sikerült rábólintania a törvényhozásnak.

A CEU helyzete sem Washington elképzelése szerint alakult, hiszen az egyetem szervezi a bécsi költözést és az Ukrajnával való viszonyt sem rendezte még Budapest. A Direkt36 arról ír: a közeledés mögött nagy összegű hadiipari megrendelések, illetve energetikai üzletek állhatnak.

A magyar kormány nem hajlandó aláírni a védelmi együttműködési megállapodást az amerikaiakkal

Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Oroszország felé irányítja Magyarországot, és hogy próbálja hazánkat fokozatosan függetleníteni az amerikai szövetségesi kapcsolatoktól.

Az Átlátszó úgy értesült, David Cornstein nagykövetnek személyesen is fontos szerepe volt a hétfői Trump-Orbán találkozó megszervezésében. Az amerikai nagykövet a közelmúltban hosszabb időt töltött Donald Trump floridai nyaraló-klubjában, az elnök második otthonaként használt Mar-a-Lago-ban, ahol golfozás közben személyesen egyeztetett az elnökkel az Orbán-látogatásról. Anélkül, hogy ebbe bevonta volna az amerikai külügyminisztériumot, a nemzetbiztonsági bizottságot vagy akár saját stábját.

Értesüléseink szerint Szemerkényi Réka egykori washingtoni magyar nagykövet is szerepet játszott abban, hogy összejött az Orbán-Trump találkozó. A munkáját minden forrásunk szerint jól végző Szemerkényit 2017-ban csúnyán távolította el posztjáról Orbán; a diplomata hamarosan a washingtoni Center for European Policy Analysis nevű kutatóintézet alelnöke lett.

Beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás

Orbán tud arról, hogy Mészáros ellen szankciókat fontolgat az Egyesült Államok kormányzata – erősítette meg két, a miniszterelnökhöz közel álló forrás. Egyikük úgy fogalmazott: ha valóban szankciókat vetnének ki a miniszterelnök szövetségesére, akkor a két ország egyértelműen távolabb kerülne egymástól, pedig Washington épp közeledni próbál Budapesthez.

Más amerikai kormányzati illetékesek szerint viszont Orbán eddig sem engedett semmiben az Egyesült Államoknak, így nagy kárt a Mészárosra kivetett szankciók sem okoznának.

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Mészáros nem korrupt, a szankciókat pedig az amerikai kormányzat és a Kongresszus liberális tagjai erőltetik, akik egy olyan konzervatív-nacionalista vezető hírnevét akarják ezzel csorbítani, akinek elvei épp egyre népszerűbbek.

„Hogyan lehetne valakit szankciókkal sújtani, aki semmi rosszat nem követett el?” válaszolta Kovács a témában feltett kérdésünkre.

A beutazási tilalom kiszabása az amerikai külügyminisztérium hatásköre, a vagyonbefagyasztás pedig a pénzügyminisztériumhoz tartozik amióta a 2017-es elnöki rendelet hozzájuk delegálja ezeket a feladatokat.

Az ügyben feltett kérdésünkre az amerikai pénzügyminisztérium egy szóvivője úgy válaszolt: a minisztérium „nem jelzi előre a szankciókat, illetve nem kommentál a jövőben várható lépéseket.”

Az amerikai külügyminisztérium egy szóvivője arról a lehetőségről, hogy Orbán szövetségeire esetleg szankciókat vethetnek ki, úgy nyilatkozott: „Magyarország NATO-szövetséges. Nem értünk egyet minden kérdésben, de elkötelezettek vagyunk a kapcsolat erősítése iránt és hogy eredményeket érjünk el számtalan különböző kérdésben, köztük a biztonság- és védelempolitika kérdésében, az energiabiztonság, a kereskedelem és a befektetések terén is. Amerikai illetékesek rendszeresen tárgyalnak magyar kollégáikkal a közös nyugati értékek fenntartásának fontosságáról és az alapvető szabadságjogok előmozdításáról. Az Egyesült Államok kormánya nem habozik megosztani aggodalmait NATO-szövetségeseivel azokon a területeken, ahol ilyenek felmerülnek.

Mészáros, Tiborcz és Rogán ügyeiről még az Obama-kormányzat utolsó időszakában kezdtek információkat gyűjteni az amerikai kormányzati korrupcióellenes hivatalok, és ők készítették elő az esetleges szankciókat.

Azóta azonban még erősebb fegyver van az amerikai kormány kezében a korrupció és az emberijog-sértések elleni harcra: a Globális Magnyitszkij-törvény. Ez nem más, mint az eredeti, csupán Oroszországra vonatkozó Magnyitszkij-törvény kibővítése, amely az Egyesült Államokban 2016 utolsó napjaiban lépett életbe.

Human Rights First: a korrupt magyarokat a Magnyitszkij-törvény alapján ki kell tiltani Amerikából

A Stop Soros törvényről tartott szavazás előtt egy nappal adta ki Magyarországról írott jelentését a Human Rights First (HRF) amerikai jogvédő szervezet. A tanulmány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar kormány egyre közelebb van Moszkvához és emiatt egyre megbízhatatlanabb NATO-szövetséges.

Egy évvel később Donald Trump egy elnöki rendelettel tovább szigorította a törvényt, amelynek alapján olyan külföldi személyeket lehet beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtani, akik korruptak vagy emberijog-sértéseket követtek el.

Információink szerint Mészáros Lőrinc ellen már az új szabályozás, a Globális Magnitszkij-törvény alapján készítették elő a szankciókat.

A Magnyitszkij-törvényt a 2009-ben egy moszkvai börtönben elhunyt orosz ügyvédről és korrupcióellenes aktivistáról, Szergej Magnyitszkijról nevezték el.

Ölettek-e adójogászt Putyinék? Könyvet írt a Magnyitszkij-ügyet kirobbantó spekuláns

Hogyan csinált a Putyin-rezsim emberijog-védőt egy kőkemény amerikai-brit kapitalistából? Mi az igazság a befektető orosz ügyvédje halálesete ügyében? Mi történik azokkal, akik ujjat húznak az orosz oligarchákkal?

Kőműves Anita

Kiemelt fotó: Mészáros Lőrinc – MTI/Bodnár Boglárka

Megosztás