Az új helyszín, a Ganz Művek egykori transzformátorháza egyszerre játékos, légies, impozáns. Megálmodójára, Zoboki Gáborra és csapatára nem kis feladat várt: olyan játszóhelyet kellett létrehozniuk, amely a magyar folklór művészetnek és a kortárs táncnak egyaránt kísérleti terepet biztosít.
A Vár után indusztriális környezetben, vadonatúj épületben, a Millenárison nyitotta meg kapuit a Nemzeti Táncszínház. A karmelita kolostorból a miniszterelnöki hivatal költözése miatt évekkel ezelőtt távoznia kellett a társulatnak, az átmeneti időszakban alternatív helyszíneken tartották előadásaikat.
Az új helyszín, a Ganz Művek egykori transzformátorháza egyszerre játékos, légies, impozáns.
A hely megálmodójára, Zoboki Gáborra és építészcsapatára nem kis feladat várt: olyan játszóhelyet kellett létrehozniuk, amely a magyar folklór művészetnek és a kortárs táncnak egyaránt kísérleti terepet tud biztosítani.
"Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a Ganz a magyar ipari építészet és a magyar ipar egyik szimbóluma. Egy olyan helyen, ahol a legnagyobb magyar tudósok dolgoztak, és olyan csodálatos találmányokat hoztak létre a világnak, amelyekből ma is élünk, kreatív, művészeti munkát végezni igazi kihívás." - mondta Zoboki Gábor, a Zoboki-ZDA Építész Iroda vezető tervezője.
A nagyterem 368, a kisterem 120 fő befogadására képes.
"Nem feltétlenül kell márványcsarnok a táncművészethez, hanem egy tényleg az emberekhez közel levő hangulat. Ez megjelenik kint az új előcsaronkban, amit fában borított térben látunk, mint egy közösségi tér bevonzza a parkban levő embereket, míg bent a teremben a régi, indusztriális beton- és acélszerkezet között megvalósuló játék 21. századi hangulatot idéz" – magyarázta Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója.
A pénteki nyitógálával elkezdődött az idei Budapest Táncfesztivál, amelynek két hete alatt összesen 24 előadást láthat a közönség: Kanada, Franciaország és Svájc legnevesebb táncegyütteseinek és a legnagyobb magyar tánctársulatok produkcióit, a klasszikustól a legmodernebb stílusig.
Fotók: Hlinka Zsolt