NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Magyarország is megvétózta a közös uniós klímatervet

Vízgőz száll az égbe egy németországi ligniterőmű kéményéből, KÉPÜNK CSUPÁN ILLUSZTRÁCIÓ
Vízgőz száll az égbe egy németországi ligniterőmű kéményéből, KÉPÜNK CSUPÁN ILLUSZTRÁCIÓ Szerzői jogok REUTERS/Hannibal Hanschke/File Photo
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Pedig az EU egészében véve eddig jól teljesített.

HIRDETÉS

A tegnapi uniós csúcson a bizottsági elnökjelölt személyének kiválasztásán kívül az egyik legfőbb téma a klímváltozás, és az annak megakadályozására tett lépések megvitatása volt. Ennek a közös fellépésnek része lett volna a klímakatasztrófához vezető levegőszennyezés megfékezése is. Már tudjuk, hogy a 28 tagállamnak nem sikerült közös nyilatkozatot elfogadni, mivel Magyarország, Lengyelország és Csehország megvétózta azt.

Pedig a jelek egyértelműek: a globális felmelegedésért nagyban felelős szén-dioxid légköri koncentrációja több millió éve nem volt olyan magas, mint az utóbbi öt évben, egyre szélsőségesebben alakul az időjárás, változóban van a növény- és az állatvilág, egyre forróbb és kiszámíthatatlanabb a klíma - írja a G7.hu egy korábbi cikkében.

Három órán át vitáztak róla

Az egyik vétózó ország miniszterelnöke, a cseh Andrej Babis már a csúcsra érkezésekor azt mondta újságíróknak: "Miért kéne 31 évvel korábban arról döntenünk, mi fog történni 2050-ben?" Erre az időpontra ugyanis a 2030-ra tervezett 40 százalékos csökkentés után az unió zéró kibocsátást szeretne elérni.

A találkozón Babis azt is felvetette, miért kellene épp Európának lépnie az ügyben, amikor Kínában úgyis növekszik a kibocsájtás. Angela Merkel a beszámolók szerint ezt visszautasította, és azt mondta, Kínában is csökkenteni fogják a kibocsájtást 2030 után - írja a 444.hu. A lengyel kormányfő pedig azt mondta, addig nem hagyják jóvá a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezség a kompenzációról. Erre szerinte azért van szükség, hogy az átállás ne legyen teher a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára.

A brüsszeli csúcs zárónyilatkozatába végül a célkitűzés csupán lábjegyzetként került be, amelyben ez áll: „A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.”

De mit tett az EU eddig?

Pedig az EU nem ül ölbe tett kézzel az üvegházhatású gázkibocsátás visszafogását tekintve. Azt már korábban vállalták a tagországok, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez, és ezt évek óta sikerül is betartani - legalábbis összuniós szinten. Az egyes tagállamokra lebontva azonban már nem így van: vannak országok, ahol nemhogy csökkenteni, de inkább növelni sikerült 20 százalékkal a kibocsátást - Spanyolországról és Portugáliáról van szó.

Sajnos van még rosszabb példa is, Cipruson több mint másfélszeresére nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása a vizsgált időszak alatt, és a másik földközi-tengeri szigetországban, Máltán is 12 százalékos növekedést lehetett mérni. Írország és Ausztria sem tudták visszafogni a levegőszennyezést 1990 és 2017 között.

A britek és a németek viszont rendkívül sokat tettek azért, hogy sikerüljön betartani a válallást: ez a két tagállam egyedül adja az uniós gázkibocsátás harmadát, de mindketten az uniós átlagot meghaladó mértékben szorították vissza kibocsátásukat.

A legnagyobb csökkenést felmutató országok viszont zömmel posztszocialista tagállamok, amelyeknek környezetszennyező nehézipara épp a kérdéses időszak elején omlott össze. Ilyen példa Magyarország is. Nem lehetünk azonban nyugodtak, mivel ugyanebben az időszakban a közlekedésből származó gázkibocsátásunk különösen megugrott: 1990 és 2017 között másfélszeresére emelkedett, ami 30 százalékponttal nagyobb növekedés, mint az uniós átlag. A közlekedésből származó gázkibocsátás ma már az összes üvegházhatású gáz ötödéért felelős.

És nem mehetünk el szó nélkül a nemzetközi repülés mellett sem, mert a légi forgalomhoz köthető emisszió több mint duplájára emelkedett a vizsgált 27 év alatt.

Mit vétózott meg a magyar kormányfő?

Az európai uniós vezetőknek bemutatott javaslat 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kisebb gázkibocsátást szeretne elérni, 2050-re pedig 0 százalékosat. Ennek egyik legfontosabb feltétele lenne a közlekedésból származó légszennyezés csökkentése.

Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) épp ezért megvizsgálta az egyes tagállamok előzetes Nemzeti Energia- és Klímaterveiben (NEKT) a közlekedés területére vonatkozó elhatározásokat. A napokban közölt eredmények szerint a legkevésbé a Magyarországon megfogalmazott tervek szolgálják ezt a célt: a T&E megállapítása szerint a közlekedésben nemhogy csökkentést nem terveztek, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számoltak a 2005-ös szinthez képest.

Pedig a tét nem kevés, mivel ha kifogástalan mértékben, teljesen sikerülne is betartani a fenti vállalást, még akkor sem biztos, hogy sikerül megállítani az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedését.

Az Európai Unió ugyanis csak a harmadik legnagyobb kibocsátó a világon, harmadannyi emisszióval, mint az első helyezett Kína. A gázoknak pedig globális hatásuk van, függetlenül attól, hogy eredetileg mely ország területén kerültek a légkörbe.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Drasztikus felmelegedés és szárazság várható a világ nagyvárosaiban, Budapesten is

Tanulmány: Faültetés kell a klímaváltozás ellen

Milliárdos károkat okoz a klímaváltozás