Nyilvánosan bocsánatot kell kérniük a civil szervezettől egy nemzeti konzultációs kérdés miatt.
A kormány 2017-es nemzeti konzultációja valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg a Magyar Helsinki Bizottságról: mindenben fenntartotta a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős ítéletét – számolt be a civil szervezet a honlapján.
A Miniszterelnöki Kabinetirodának 2 millió forintos sérelemdíjat kell fizetnie, valamint nyilvános bocsánatkérésre kötelezték, melyet a magyar hírügynökségnek (MTI) és a kormány oldalának (kormany.hu) is közölnie kell, utóbbi nyitóoldalán 30 napon át kell szerepelnie.
A Helsinki Bizottság szerint ez arányos elégtétel a „8 millió választópolgárhoz eljuttatott hazugsággal”.
Kicsit több mint két évvel ezelőtt indított a civil szervezet személyiségi jogi pert a nemzeti konzultációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen, mert a minden háztartásba eljuttatott kérdőívben szereplő állítások „megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát. Az úgynevezett „Soros-tervről” szóló konzultáció 5. pontjában többek közt azt írták, hogy „a Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget”.
EZT OLVASTA? Soros pontról-pontra cáfolta a "tervéről" szóló konzultációt
Az ítélet szerint a kérdés magyarázataként szereplő szövegben a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó kitételek nem a „kormány véleményének”, hanem tényállításnak minősülnek, amelyek a valós tevékenységétől eltérő, hamis színben tüntetik fel a civil szervezetet.
A másodfokú bíróság a nemzeti konzultációs kérdőívet egyfajta sajátos politikai marketing-eszközként értékelte. Megállapították azt, hogy a Kabinetiroda mint kormányzati szerv „nem igényelhet alapjogi védelmet a vélemény-nyilvánítás szabadságára hivatkozva, mert ez a védelem a polgárokat illeti meg az állammal szemben, nem a kormányt a polgárokkal szemben".
A Fővárosi Ítélőtábla tavaly februárban, majd májusban hozott ítéletét megtámadta a kormány, most zárult le a felülvizsgálati eljárás a Kúrián. A mai döntéssel a per végleg eldőlt a Magyar Helsinki Bizottság javára.
A Kúria szerint a nemzeti konzultációs kérdőív a Helsinki Bizottság tevékenységét „elrettentő példaként” mutatta be, amellyel az embereknek szemben állást kellene foglalniuk. Emellett megerősítette azt, hogy a nemzeti konzultációs kérdőív nem sajtótermék volt, hanem egy állami jellegű megnyilvánulás.
Közleménnyel válaszolt a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Nincs benne bocsánatkérés. Azt írták, hogy a minisztérium tudomásul veszi a Kúria döntését.
Majd hozzátették, hogy "a Helsinki Bizottság hiába tagadja és csűri-csavarja, akkor is tény, hogy egy Soros által pénzelt bevándorláspárti szervezet".