A puha robotika (soft robotics) az elmúlt tíz év egyik legizgalmasabb fejlesztési trendje. Alapvetése, hogy a „klasszikus” merev helyett rugalmasabb anyagokból épített gépek szerteágazóbb területeken tevékenykedhetnek, élő organizmusokhoz hasonló mozdulatokra, mozgásra képesek.
A NASA nyomtatott szilikon öntőformákat használ űrkutatásban résztvevő puha robotjai aktuátoraihoz. A világűrnél persze lényegesen hétköznapibb területeken, köztük az orvostudományban vagy a zoológiában is egyre gyakrabban alkalmazzák a technológiát.
Ezek a robotok hajlíthatók, megcsavarodnak, megnyúlnak (akár egyszerre is képesek mindháromra). A mostani szenzorok viszont nem kifejezetten alkalmasak hozzájuk, tehát az érzékeléstechnológiában szintén újítani kell.
Rugalmas, beágyazott nyomtatott szenzorokkal a deformációk zöme könnyen észlelhető, és így nő a robot és környezete közti interakciók száma. Az újítás komoly hatással van az ember-gép együttműködésre is, mert mindkét fél érintkezhet törékeny vagy puha tárgyakkal, megfoghatja azokat, például változatos méretű gyümölcsöket.
Ha az interakciót nagyon nehéz vagy lehetetlen előrejelezni, a robotnak mindenképpen érzékelnie kell az ujjai és a teste pozícióját.
A holland Delfti Műszaki Egyetem (TU Delft) kutatói ezeket az alapvetéseket figyelembe véve nyomtattak Stratasys PolyJet printereken a puha robotok „öntudatát” és alkalmazkodóképességét jelentősen növelő többszínű szenzorokat. (Agilus Black, VeroCyon és VeroMagenta anyagokat használtak hozzájuk.)
A légkamra felfújásával az aktuátor tetején lévő légzsákok kitágulnak, míg az alja ugyanolyan hosszú marad, mindezek eredményeként pedig hajló/görbülő mozgás keletkezik – magyarázza Rob Scharff, az egyik fejlesztő.
Az érzékelő képességeket növelendő, a kutatók színes mintázatot nyomtattak a fenti légzsákok belsejébe, amelyeket az aktuátor kinyújthatatlan alján színes szenzorokkal figyelnek meg. Amikor az aktuátor felfúvódik, megjelennek a szenzorok által addig takart színek.
A kutatók a szín- és a fényerőváltozást az aktuátor formájának előrejelzésére használják.
Az érzékelők úgynevezett előrecsatoló ideghálóval (feedforward neural network, FNN) működnek. Az FNN „adatbázisa” az aktuátor formájához kapcsolódó 1000 szenzorikus értéket tartalmaz. Az aktuátor formáját hat marker jeleníti meg a kamera által folyamatosan figyelt nyújthatatlan rétegen. A háló inputjai a négy csatornával (vörös, zöld, kék, fehér) rendelkező négy színes szenzorból olvashatók le.
A módszerrel 0,025 és 0,075 milliméter hibahatáron belül minden egyes marker térbeli pozíciója előrejelezhető. Így pedig – ellentétben a jelenlegi robotok érzékelőivel – a markoló tárgy körüli görbületének pontos formája is mérhető.
A fejlesztés komoly előrelépés, a puha robotok így pontosabban mozognak, jobban markolnak meg tárgyakat.