Tetszett a cikk?

Fellélegezhetnek az újságírók a brüsszeli EU-csúcson: az állam- és kormányfők döntéseire nem kellett hajnali kettőig várni. Igaz, cserébe nem is történt igazi áttörés.

Az internetes propaganda megakadályozásával igyekszik felvenni a versenyt az Európai Unió a terrorizmus ellen – ez áll a brüsszeli EU-csúcs első napján kiadott zárónyilatkozatban. Az elmúlt hónapok támadásai után az állam- és kormányfők úgy látják: a szélsőséges tartalmak megosztása ellen a közösségi oldalakat üzemeltető cégeknek is lépéseket kell tenniük, emellett azt is lehetővé kell tenni, hogy a terroristák információs csatornáinak titkosítását indokolt esetekben oldják fel.

Mielőtt a lépések hatékonyságában kezdenénk kételkedni, nem árt tudni: az uniónak igazából nincs hatásköre ezekben a kérdésekben. Ezen igyekszik segíteni a csúcs másik fontos döntése, az európai védelmi alap létrehozásáról szóló határozat. A védelmi együttműködés a „lisszaboni szerződés Csipkerózsikája, aki most felébred” – fogalmazott Jean-Claude Juncker az ülést követő sajtótájékoztatón, amelyet az EU-csúcsok szokásos menetrendjéhez képest igen korán, hajnali 1-2 helyett délután hat körül tartott Donald Tuskkal együtt.

 

AFP / Aurore Belot

A védelmi együttműködés már nem ennyire gyors – egyelőre arról állapodtak meg, hogy majd egyszer határon átnyúló együttműködés keretében igyekeznek fejleszteni az európai hadi kapacitásokat. A zárónyilatkozatból az sem maradt ki, hogy mindez a kkv-k részvételével zajlik majd. Hogy ennek mekkora a realitása, majd kiderül, mindenesetre örülhetnek azok az államok, amelyek – szemben a fejlett hadiiparral rendelkező, az együttműködést leginkább szorgalmazó Franciaországgal – úgy érezhetik, igazából nem fognak profitálni egy esetleges pénzügyi támogatásból soha. Ilyen lehet Magyarország is, amely egyébként részt vesz az együttműködésben.

Az európai védelem elmaradottságát Juncker néhány számmal jellemezte: Európában 178-féle fegyverrendszer van, amíg az Egyesült Államokban 30, nálunk 17-féle tankot találni, az USA-ban egyet, fele annyit költenek az európai államok fegyverkezésre, mint a tengerentúlon, ennek a hatékonysága azonban mindössze 15 százaléka az amerikainak.

 

A zárónyilatkozat elfogadása után a csúcs vacsorával folytatódik, amelyen a németek és a franciák beszámolnak az ukrán helyzetről, pontosabban a minszki megállapodások be (nem) tartásáról. Ennek fényében várható, hogy áldásukat adják az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására.

Az utolsó pont pedig a Brexit lehet, méghozzá Theresa May kérésére. A brit kormányfő már a csúcs előtt jelezte, elő kívánja adni javaslatait arról, milyen módon lehet rendezni a Brexit után a szigetországban élő európaiak és az EU országaiban élő britek helyzetét.

Donald Tusk nem fogadta kitörő lelkesedéssel May ajánlatát annak ellenére, hogy azzal mindenki tisztában van: a Brexitről döntő referendum óta eltelt egy évet elvesztegették, és szűk másfél év maradt arra, hogy megegyezzenek a közösség és az Egyesült Királyság viszonyának jövőjéről. És annak ellenére, hogy ez a legfontosabb kérdés, amit minél előbb rendezni szeretnének.

Az indok egyszerű: a tárgyalást szeretnék saját medrében tartani, vagyis hogy a tárgyalóasztalnál a britek részéről David Davis Brexit-ügyi miniszter üljön, az EU-t pedig Michel Barnier képviselje.

May ennek ellenére fél órát kap, mielőtt Barnier beszámolna a tárgyalások alakulásáról. Sok mondanivalója egyelőre neki sem lehet, hiszen az egyeztetés hétfőn kezdődött meg.

A csúcs első szakaszát záró sajtótájékoztatón rákérdeztek arra is, Juncker osztja-e az Európai Tanács elnökének „álmát” arról, hogy a Brexit visszafordítható. „Nekem nincsenek illúzióim” – mondta a bizottság elnöke, Tusk azonban frappánsan kontrázott: „Vannak különbségek az illúziók és az álmok között, de az álmok nélküli politika egy rémálom. Az én hazámban néhány politikai álom valóra vált. De realista vagyok, ezért azt tartom fontosnak, hogy minél előbb érdemi tárgyalásokat folytassunk” – tette hozzá a lengyel politikus.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.