szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán és India felújítja stratégiai együttműködését, hogy így ellensúlyozza Kína növekvő befolyását a világban.

Hszi Csin-ping elnök az Új Selyemút programban hirdette meg Kína globális nyitását. Ennek keretében épül meg például a Budapest–Belgrád-vasútvonal új szakasza. A kilencvenes években már volt ilyen négyoldalú együttműködés az USA, Ausztrália, Japán és India között, de ezt azután abbahagyták. Most azonban – látva Kína gyors megerősödését és szerepvállalását a globális piacon – újrakezdik a négyes stratégiai együttműködést – írja az Australian Financial Review.

Az ASEAN legutóbbi, Manilában megtartott ülésén állapodtak meg erről múlt ősszel. Most megtartották az első ülést. Az amerikaiak azt hangsúlyozták, hogy nem Kínával szemben kívánnak fellépni, hanem inkább valamilyen alternatívát szándékoznak adni az Új Selyemúttal szemben. Trump javaslatára az USA kilépett az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetből, melyet Kína ellen hoztak létre Obama elnök idején. Most Trump is úgy nyilatkozott, hogy talán nem is volt olyan rossz ötlet az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet. A többi állam ugyanis megcsinálta ezt – az Egyesült Államok nélkül. Abe Sinzo japán miniszterelnök sietett is kijelenteni: az USA előtt mindig nyitva lesz az ajtó.

Közben pedig Trump szépen csendben megkezdte a maga kis kereskedelmi háborúját Kínával szemben. Ross kereskedelmi miniszter a hétvégén kijelentette: készen állnak az acél- és alumíniumkvóták, melyek a nemzetbiztonságra hivatkozva korlátozzák majd a behozatalt. A fő célpont természetesen Kína, amely a világ legnagyobb acéltermelője és exportőre. Trump azt is megakadályozta, hogy a chicagói tőzsdét felvásárolja – legalábbis részben – egy kínai cég. A kémelhárítás pedig a Huawei ellen indított akciót, nemzetbiztonsági aggályok miatt.

A kínaiak természetesen cáfolnak, de Amerikában ez csekély érdeklődést vált ki. Washingtonban a stratégiai irányelvek kimondják: két nagyhatalom fenyegeti az Egyesült Államok érdekeit, Oroszország és Kína. Moszkva katonailag erős, de gazdaságilag gyenge. Peking viszont bivalyerős a gazdaságban és katonailag is egyre gyorsabban zárkózik fel az élvonalhoz. Az 1,4 milliárd lakosú óriás mind nagyobb fenyegetést jelent, nemcsak a közvetlen környezetének, hanem Amerikának is. Ezért kezdték újra a négyes stratégiai együttműködést az amerikaiak, az ausztrálok, a japánok és az indiaiak, hogy Kína ne masírozhasson be az Új Selyemúton a globális gazdaság első számú helyére – átvéve az irányítást az Egyesült Államoktól.