szerző:
Balla Györgyi
Tetszett a cikk?

Több százezer 55 és 64 év közötti embernek nincs munkája ma Magyarországon, hiába a munkaerőhiány és hiába minden igyekezet, hogy elhelyezkedjenek. Menjenek világgá?

A kormány most a nyugdíjasok kedvében jár, a közmunkások, a romák és a gyesen lévő anyák mellett az ő munkavállalásukat segíti, miközben lemondani látszik egy tettre kész, de elkeseredett tömegről.

„56 éves, özvegy vagyok, 4 éve munka nélkül! Nagyon szeretnék dolgozni, hisz ez az élet, nem élet! Így még nyugdíjam sem lesz!”

„Én egy 56 éves, szorgalmas, dolgozni tudó nő vagyok. Szeretnék már dolgozni!”

Tele az internet olyan kétségbeesett álláskeresőkkel, akik 50 évesek elmúltak, tapasztaltak, még van idejük a nyugdíjig, dolgoznának, de nincs hol. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma Magyarországon az 55-64 éves korosztályba tartozók nagyjából 50 százalékának van állása, vagyis mintegy 672 ezer embernek. Ez jóval elmarad az uniós átlagtól. És a 60-64 éves korosztályról még nem is beszéltünk: a negyedük sem dolgozik Magyarországon, míg az unió tagállamaiban ez az arány 40 százalék. Közben az Európai Munkavédelmi Ügynökség arra figyelmeztet, 2030-ra már minden harmadik aktív európai munkavállaló ebből a korosztályból kerül ki. Bőven van még hová fejlődnünk.

A munkanélküliségi statisztikákban ugyan nincsenek benne, de 45 év felett számos, jól képzett, diplomás, nyelveket beszélő is nehezen talál magának megfelelő állást Magyarországon. István például 50 éves, diplomája, három nyelvvizsgája van, 15 hónapja mégsem talál munkát. „Több mint 100 álláshirdetésre jelentkeztem, mindössze 11 helyre hívtak be interjúra, de sehol nem én lettem a befutó. A legjobb az volt, amikor egy köztisztiviselői állásinterjún egy fiam korabeli osztályvezető megkérdezte, hogy a megpályázott állásokon miért nem engem vettek fel. Ezzel nyilvánvalóan a koromra célzott, bele is pirult a füle” – mesélte.

Reviczky Zsolt

Innen szép győzni

A jövőben az eddiginél is nehezebb helyzetbe kerülhetnek az Istvánhoz hasonló, nyugdíj előtt álló munkakeresők: a kormány egyrészt mindent megtesz azért, hogy visszacsalogassa a munkaerőpiacra azokat az időseket, akiket évekig, szisztematikusan kiszorított onnan, miközben 2019-től eltörli azt a szabályozást, amely szerint kedvezményt kap a szociális hozzájárulási adóból az a munkáltató, amelyik 55 évesnél idősebb embert foglalkoztat.

2019. január 1-jétől önálló, külön törvényben szabályozzák majd a szociális hozzájárulási adót. Az indítványból kiderül, hogy akinek eddig a jövedelme után egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie, attól jövőre már ennél magasabb, szociális hozzájárulási adót szednek be. Az igazán nagy érvágás az, hogy megszüntetik az 55 év feletti munkavállalók után járó, szociális hozzájárulási kedvezményt. Eddig az utánuk fizetendő adót a bruttó munkabér 9,75 százalékával lehetett csökkenteni, legfeljebb 100 ezer forintig. Ez éves szinten 117 ezer forint kedvezményt jelentett az idősebbeket foglalkoztatóknak. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint erre a jövőben azért nincs szükség, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása 2019-től még kedvezőbb lesz, utánuk ugyanis egyáltalán nem kell majd ezt a típusú adót megfizetni. A miniszter arra nem tért ki, hogy mi legyen azokkal, akiknek még van néhány munkával eltöltendő évük a nyugdíjig. Ma Magyarországon a nyugdíjkorhatár – születési dátumtól és a munkában töltött évek számától függően – 58 és 65 év között mozog.

Újabb sorscsapás

– igy kommentálta a kormány döntését Pethő Anikó, a ReStart-Up egyik alapítója. A cég két éve azért jött létre, hogy kimondottan a 45 év feletti, értelmiségiek álláskeresését támogassa. Nem sok sikerrel. Pethő Anikó a hvg.hu-nak azt mondta, a cégek nemcsak azokra a munkákra nem veszik fel az idősebbeket, ahová informatikai tudás kell, hanem – tapasztalata szerint – még a kereskedelembe sem kellenek, hiába a sok üres álláshely. „Két év alatt több mint 700-an fordultak meg nálunk, kevesebb, mint 10 százalékuk tudott elhelyezkedni” – összegezte az eredményeket. Szerinte a mostani változással ez a réteg az eddiginél is nehezebb helyzetbe kerül majd, „eddig sem törődött velük senki, ezután még annyira sem éri majd meg a cégeknek felvenni őket”. A cégvezető-fejvadász azt hangsúlyozta, ahelyett, hogy a 45 és a 65 éves dolgozó egymást erősítené a munkahelyeken, egymásnak fog ugrani: „meg kell nézni, milyen a mentális, fizikai állapota egy középkorúnak és milyen egy idősnek. Én értem, hogy egy munkáltatónak jobban megéri a friss nyugdíjast tovább alkalmazni, mint felvenni valakit, akinek még 5-6 éve van a nyugdíjig, de azt azért nem szabadna elfelejteni, hogy míg egy 55 évesre 10 évig még biztosan lehet számítani, egy 65 évesre jó, ha 2 évig” – tette hozzá.

Inkább világgá mennek

Sokan meg sem kísérelnek Magyarországon munkát találni, inkább külföldön próbálkoznak. Tanay Marcell, az Euwork vezetője korábban a hvg.hu-nak azt mondta, jelentkezőik 6-7 százaléka elmúlt ötvenéves, de még a hatvan év felettiek is megfordulnak náluk. Magyarországon ugyanis sokkal erősebb a kor szerinti diszkrimináció, az idősebbeknek emiatt jóval nehezebb állást találniuk, mint Nyugat-Európában. Az idősebb nők jellemzően idősgondozóként, ápolóként helyezkednek el, a férfiak bármilyen szakmunkát elvállalnak. Amíg a fiatalok leginkább az Egyesült Királyság felé kacsingatnak, az idősebbek számára inkább a német nyelvterület otthonos.

Éva 58 évesen kezdett új életet Angliában, betegápoló lett. A hvg.hu-nak azt mesélte, muszáj volt „világgá mennie”, elege lett ugyanis abból, hogy folyton azt hallotta, nem igaz, hogy nincs munka, aki akar, igenis tud dolgozni. „A nyugdíjkorhatárt felemelték 64 évre, csak azt nem mondták meg, hogy 40-től 64 éves korunkig mit csináljunk. Nem akarom elhinni, hogy csak 24-től 40 éves korig kap valaki Magyarországon munkát. A gyerekemet még nem veszik fel, engem meg már nem. Ez egy vicc” – fakadt ki.

AFP / Angelos Tzortzinis

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is elismerte, nagy a baj. Igaz, szerinte a feszültség nem generációs, sokkal inkább regionális: „az a gond, hogy vidéken kevés a munkahely, és azok, akiknek kellene, mentálisan és fizikailag sincsenek megfelelő állapotban” – mondta, kiemelve, hogy Borsodban, Szabolcsban, Békésben különösen alacsony a foglalkoztatottság, nincsenek beruházások. A diplomás, nyugdíj előtt álló álláskeresőkről úgy tartja, hiába végeztek egyetemet vagy főiskolát, és van esetleg nyelvvizsgájuk, kérdés, hogy mennyire piacképes a végzettségük, mennyire értenek az informatikához és milyen sikerrel használnák idegennyelv-tudásukat egy üzleti találkozón. Úgy látja, „ez a generáció nem tud olyan ütemben váltani, ahogyan kell”.

Dávid Ferenc a kormányt sem kímélte, szerinte hiba volt, hogy „200 ezer nőt 40 év munkaviszonnyal megkértek, ne dolgozzon tovább, miközben a nyugdíjrendszer rugalmatlan, jövőre is emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Nekik ma a munkaerőpiacon lenne a helyük”.

Farkas András nyugdíjszakértő is arra hívja fel a figyelmet, hogy jövőre 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így a nők közül sokan már felsőfokú végzettséggel és 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba mehetnek. Vagyis még több, ráadásul képzett, munkaképes emberről mondhat le a munkahelye, miközben országszerte égető a munkaerőhiány.

A szakértő azt mindenképp üdvözli, hogy jövőre a munkáltatóknak nem kellene sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást fizetniük, ha az alkalmazottjuk nyugdíjas, csak és kizárólag 15 százalék személyi jövedelemadó terheli őket. Ezzel lényegében minden akadály elhárul a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása elől. Kivéve a közszférát, a tanároknak továbbra is választaniuk kell: dolgoznak vagy nyugdíjba mennek. Az egészségügyben viszont maradhatnak a kórházakban a nyugdíjas korú orvosok és nővérek. Farkas András úgy látja, ezzel a nyugdíjas munkavállaló nettó bére – azonos feltételek mellett – jövőre 14 százalékkal emelkedhet. Igaz, cserébe nem jár neki sem társadalombiztosítás, sem nyugdíjemelés.

Rudi Péter, az idősek munkaerő-kölcsönzésével foglalkozó Silver Fox Hungary Kft. ügyvezetője már arra figyelmeztet, könnyen lehet, hogy így egy nyugdíjasnak több pénz marad majd a zsebében, mint egy aktív munkavállalónak. Generációs feszültségtől mégsem tart. Azt azonban elismeri, nehéz idők jönnek azokra, akik nem sokkal a nyugdíjba vonulás előtt veszítik vagy veszítették el a munkájukat. „a fiatalokról azt tartják, hogy az időseknél rugalmasabbak és kevesebb pénzért is hajlandók dolgozni”. Szerinte az ötvenes korosztállyal az a „baj”, hogy alig értenek az informatikához, és már nehezen képezhetők. Viszont, ha nyugdíjba mennek, ez varázsütésre megváltozik, felértékelődik a tapasztalatuk és a munkamoráljuk: „közvetítettem már én úgy ki egy cégnek könyvelőt, bérszámfejtőt, hogy az volt a fontos, legyen precíz, pontos és a Sziget Fesztivál idején is menjen be dolgozni”.