szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Főleg régi szakemberek és a szakszervezeti tagok kerültek a feketelistára a lap szerint. Az ÁSZ a közpénzek hatékony felhasználásával érvel.

Majdnem száz régi, felkészült számvevőt akar utcára tenni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – írja a Népszava, amely úgy tudja: a dolgozók nagy része egy másik levelet is kapott a szokásos, karácsonyi jókívánságok mellé. Ebben pedig azt állt:

Tájékoztatom, hogy az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egyúttal mellékelten megküldöm a munkáltató által az Ön részére megajánlott, a jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást.

A levélből az is kiderült, hogy csak az kaphatja meg a közös megegyezéssel járó pénzeket, aki "december 19-ig beviszi a három példányban aláírt, közös megegyezésre festő papírokat a munka idő végén a megjelölt irodába. Aki a munkaviszonya megszüntetésének ezt a rapid megoldását nem fogadja el, az persze ennél sokkal rosszabbul jár – írja a lap.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) vezetője szerint a számvevők nagyobb csoportja elleni durva támadásnak sem az indokát, sem a célját nem határozták meg, de az biztos, hogy a lista olyanokat nevét tartalmazza, akikkel az ÁSZ elnöke nem kíván együtt dolgozni.

Az Állami Számvevőszék délután közleményt adott ki az elbocsátásokról, amelyben azt írják, az állami szervezetek felé elvárás, hogy hatékonyan használják fel a közpénzt, az ÁSZ emiatt az elmúlt években számos intézkedést hajtott végre az ellenőrzési és szervezeti hatékonysága növelése érdekében, ez a munkakörök tartalmi átalakítását is magukkal hozták.

Ennek következtében az ÁSZ több ütemben, mintegy 100 munkavállalójának tett, a kölcsönös megállapodásra alapozott együttműködési és elhelyezkedési ajánlatot.

40 dolgozó már elfogadta az ajánlatot. A szakszervzet nyílt levelét visszautasították,

az abban foglaltakat az ÁSZ durva beavatkozásnak tekinti az alkotmányos alapokon álló szervezetirányítási függetlenségébe.