szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A levegőből ledobott szondákkal öt éven át mérik a grönlandi jég olvadását az amerikai űrkutatási hivatal kutatói. Meg akarják tudni, melyik az erősebb az olvadást kiváltó tényezők közül.

Az Oceans Melting Greenland projekt nevének jelentése "az óceánok olvasztják Grönlandot", angol rövidítése, az OMG az Oh My God (ó, istenem) kifejezésre is utal. Nem véletlenül: a NASA missziója riasztó eredményeket is hozhat a klímaváltozásról. A projekt vezetője, Josh Willis azt reméli, pontosan meg tudják állapítani, miként semmisíti meg a globális felmelegedés a grönlandi jégtakarót. Meg akarják tudni, mi az erősebb az olvadást kiváltó tényezők közül: a levegő vagy a tengervíz emelkedő hőmérséklete. A válasz kulcsfontosságú lehet a Föld jövője szempontjából.

A klímaváltozás kétféleképpen falja fel a grönlandi gleccsereket: egyfelől a meleg levegővel, amely idén nyáron rendkívüli értékeket ért el. A másik tényező a meleg, sós tengervíz, amelynek egy része a Golf-áramlattal érkezik, és alulról nyaldossa le a gleccserek parti széleit.

[Ha azt hiszi, hogy a klímaváltozás csak mese, nézze meg ezt a grönlandi fotót – csak előtte üljön le]

Amikor az 1990-es években Tom Mote, a Georgiai Egyetem tudósa – aki nem vesz részt a projektben – elkezdte kutatni a grönlandi jégolvadást, nem gondolták, hogy a víznek jelentős szerepe van benne. Azonban Willis elmélete szerint a víz olvasztja gyorsabban a grönlandi jeget. A projektvezető úgy látja, ma már az a kérdés, milyen gyorsan olvasztja fel a víz a jeget. Ha előrejelzése igaznak bizonyul, "nagyon valószínű, hogy Grönland gyorsabban elolvad, mint gondoltuk".

NASA

Dán kutatók mérései szerint az idei augusztus egyetlen napján 12,5 milliárd tonna olvadt el a grönlandi jégtakaróból. Összeséségében annyi a jég, hogy ha mind elolvadna, a világ tengereinek szintje hat méterrel lenne magasabb.

A NASA kutatói a vízfelszín alatt 200 méterrel mélyebben mérik a hőmérsékletet és a só koncentrációját, mert a víz lejjebb melegebb és sósabb, mint a felszínen. A mérések miatt öt éven át repülnek keresztül-kasul Grönland fölött egy 77 éve gyártott, majd tudományos célokra átalakított második világháborús repülőgéppel. A kutatók hosszú, hengeres szondákat engednek le egy speciális csőben a tengerbe. Számítógépen figyelik, elérte-e a szonda a kívánt mélységet és elkezdte-e mérni a hőmérsékletet és a sókoncentrációt.

Ha a tengervíz valóban sokkal nagyobb szerepet játszik a jégolvadásban, mint eddig vélték a tudósok, az azt jelentheti, hogy a tengerszint a várnál gyorsabban és magasabbra fog emelkedni. Emiatt még nagyobb parti területek kerülnek belátható időn belül víz alá.

A Notre Dame-i Egyetem szakemberei korábban egy térképet készítettek arról, hogy a tengerszint emelkedésének hol mi lesz a következménye: itt megnézheti, melyik országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.