szerző:
Margaritisz Szhinasz
Tetszett a cikk?

Szükséges, hogy gyermekeinket tanítsuk, polgárainkat tájékoztassuk, a bűnüldözés és igazságszolgáltatás terén dolgozó alkalmazottakat oktassuk a soáról és az antiszemitizmus modern formáiról – írja a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Európai Bizottság alelnöke.

Kevesebb mint egy kilométer választja el az Auschwitz–Birkenau náci koncentrációs tábor egykori főbejáratának kapusfülkéjét az áldozatok emlékére állított nemzetközi emlékműtől.

Ezt a távolságot a látogató mindössze tíz perc alatt meg tudja tenni.

Ez a tíz perc azonban mégis annyira ijesztő.

A több mint egymillió férfit, nőt és gyermeket szörnyű halálba vezető vasúti sínpár mellett minden egyes lépésnél kísért a kétségbeejtő gondolat: az emberiség végzetes kudarca volt, hogy nem sikerült megakadályozni ártatlan áldozatok tömeges kivégzését. És az a gondolat is, hogy mindannyiunk óriási felelőssége annak biztosítása, hogy ez ne ismétlődhessen meg. Az emlékművön szívbe markoló emlékeztető olvasható: „Legyen ez a hely örök jajkiáltás, és intés az emberiségnek.”

Idén ünnepeljük Auschwitz–Birkenau felszabadításának 75. évfordulóját. Európában és Európán kívül számos megemlékezésre kerül sor, amelyek fontos alkalmat teremtenek arra, hogy lerójuk kegyeletünket a hatmillió zsidó és az etnikai hovatartozása, személye vagy meggyőződése miatt meggyilkolt többi áldozat emléke előtt. Ez jó alkalom arra is, hogy elgondolkozzunk a soáról, valamint annak a társadalmainkra gyakorolt, mai napig is tartó hatásairól.

AFP / Aris Aikonomou

Alkalom arra, hogy azt mondjuk: emlékszünk rá.

Jóllehet, az emlékezés önmagában nem elegendő. Január 23-án a Jeruzsálemben megtartott ötödik Holokauszt Világfórumon az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöke határozott üzenetet küldött: „Az Európai Unió valamennyi tagállama egységesen elkötelezett amellett, hogy a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlölet semmilyen formájának nincs helye Európában, és mindent meg fogunk tenni leküzdésük érdekében.”

Európa már sokat tett ezért. Eddig 16 uniós tagállam – köztük Magyarország is – támogatta a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségnek az antiszemitizmusra vonatkozó gyakorlati fogalommeghatározását, amely fontos közös alap a jelenség valamennyi formájának beazonosítására és kezelésére.

Ennek ellenére azonban még mindig nem lehetünk elégedettek. Sajnálatos módon egyre gyakoribbak a zsidóellenes incidensek. Az európai zsidók körében nemrég végzett széles körű felmérésben minden harmadik személy nyilatkozott úgy, hogy zaklatás áldozatává vált a hagyományosan a zsidósághoz köthető ruhadarabok vagy tárgyak nyilvános viselése vagy megjelenítése miatt.

A hallei és brüsszeli lövöldözések arra emlékeztetnek, hogy 75 évvel a holokauszt után az antiszemitizmus továbbra is életeket követel és társadalmaink szövetének szétszakításával fenyeget. Mert amikor egy fegyveres tüzet nyit egy zsinagógában Jom kippur napján, vagy egy európai főváros szívében található múzeumban, ez nem csupán a zsidó közösség elleni támadás. Ez a támadás mindannyiunk ellen irányul. Alapvető értékeink és elveink ellen. Társadalmaink egysége, diverzitása és kohéziója ellen. Minden ellen, ami az európai életmódunkat alkotja.

Thesszaloniki szülöttjeként tisztában vagyok azzal, hogy a zsidó kultúra milyen óriási mértékben járult hozzá európai örökségünkhöz. Emellett a holokauszt megrázó következményeivel is a „Madre de Israelnek”, Izrael anyjának is nevezett városban, amely egykor a ladino ajkú közösségnek köszönhetően a szefárd zsidó élet virágzó központja volt.

Az Európai Bizottság az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó, új csoportot hozott létre az irányításommal, amely az alábbi kérdésekre kiterjedő, átfogó tagállami nemzeti stratégiák kidolgozására irányuló erőfeszítéseket segíti és koordinálja: a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd, a zsidó közösségek védelme és integrációja, oktatás és tájékoztatás.

A zsidó közösségek első számú problémája továbbra is a biztonság. Ezenkívül az uniós biztonsági unió megvalósításán munkálkodunk, amelyben minden európai biztonságban és védettnek érezheti magát – tekintet nélkül vallására, származására vagy lakóhelyére. Továbbra is támogatjuk a tagállamok azon intézkedéseit, amelyeket a radikalizálódás megelőzése, az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem, valamint a zsidó közösségek fizikai biztonságának garantálása érdekében tesznek. A zsinagógáknak, közösségi központoknak, iskoláknak és egyetemeknek a zsidó kultúrát tiszteletben tartó, tanulmányozó és ünneplő és nem pedig az az elleni támadás helyszínének kell lenniük.

Ezzel párhuzamosan fokoznunk kell erőfeszítéseinket az oktatás területén, amely a rendelkezésünkre álló leghatékonyabb eszköz az antiszemita incidensek hosszú távú megelőzésére. Szükséges, hogy gyermekeinket tanítsuk, polgárainkat tájékoztassuk, a bűnüldözés és igazságszolgáltatás terén dolgozó alkalmazottakat oktassuk a soáról és az antiszemitizmus modern formáiról. A helyzetértékelések és viselkedésformák megváltoztatásában központi szerepet játszhatnak az iskolák és az ambiciózus, inkluzív oktatási programok. A hallgatói mobilitással és kutatással kapcsolatos európai uniós programok itt is értékes támogatást nyújthatnak a tagállami stratégiákhoz.

Végül pedig el kell ismernünk, hogy az antiszemitizmus nem csupán európai probléma. Átfogó választ igényel és e cél érdekében az Európai Uniónak össze kell fognia mindazokkal az országokkal és nemzetközi szervezetekkel, amelyek készen állnak arra, hogy kiálljanak az emberi jogok, és az olyan értékek mellett, mint például az egyenlőség, a pluralizmus, a diverzitás, valamint a vallás és a véleménynyilvánítás szabadsága.

Január 27-én hétfőn a világ minden tájáról érkező holokauszttúlélők és politikai vezetők kíséretében az Európai Unió nevében részt veszek a halál kapuja és a birkenaui emlékmű közötti menetben, azok emlékének tiszteletére, akik ezen a helyen veszítették életüket, és azon több millió ember tiszteletére, akiknek szenvedést okozott és akiket továbbra is fenyeget az antiszemitizmus veszedelme.

Ez kötelességünk.

Nem csak emlékezni, hanem felemelni a szavunkat és cselekedni.

Margaritisz Szhinasz az Európai Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős alelnöke. Az ő felelősségi körébe tartozik többek között az antiszemitizmus elleni küzdelem összehangolása.