Már ketten vesztették életüket és több mit százan sebesültek meg a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás – pontosabban a valószínűleg elcsalt eredmények közzététele – után kitört tüntetésekben. Az ellenzékiek és a rendőrség közötti összecsapások két éjszaka óta tartanak, s miközben a hivatalos adatok szerint a voksok nyolcvan százalékát megszerző Alekszandr Lukasenka államfővel szemben álló erők általános sztrájkot hirdettek, kedd estére újabb tüntetéseket is szerveztek.

MTI / EPA / Taccjana Zenkovics

Kényszervideó Lukasenka-módra

Annak ellenére folytatódik a tiltakozás, hogy az egységes ellenzék jelöltje, a 37 éves, tanárból lett kényszerpolitikus, Szvjatlana Cihanouszkaja egy gyanús, és a kormánypárti médiumok által terjesztett videóüzenetben a tiltakozások leállítását és a törvények betartását kérte követőitől.

„Cihanouszkaja nem politikus és nem is akart az lenni. A férje helyett indult el, tiltakozásként. Közölte is, nem akar négy évig elnök lenni, egy tiszta választásig kívánja csak elvinni az országot. A férje, Szergej Cihanouszkij ellenzéki vlogger már május óta őrizetben van, a választások előtti napokban pedig Cihanouszkaja több mint féltucat barátját és segítőjét tartóztatták le. Tegnap este a központi választási bizottság épületébe ment, hogy benyújtson egy panaszt. Ott már várták a hatóságok emberei és elbeszélgettek vele. Nem tudjuk, mi hangzott el, annyi derült csak ki, hogy nem azon az ajtón távozott, ahol bement, és a hívei órákig nem tudták, mi van vele" – mondta hvg.hu-nak Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője. Cihanouszkaját végül a fehérérosz hatóságok vitték el a litván határra.

„Igaz, amit a kampányfőnöke mondott, Cihanouszkaját megzsarolták. Nálunk van a férjed, nálunk vannak a barátaid, és itt élnek a szüleid, miben reménykedsz – ilyeneket mondhattak neki” – magyarázta.

Szvetlana Cihanouszkaja

MTI / EPA / Taccjana Zenkovics

Kifulladó tiltakozás

A Litvániába került Cihanouszkaja kiesése miatt még inkább valószínű, hogy a tízmillió lakosú Fehéroroszország több tucat városára kiterjedt tiltakozó akció előbb-utóbb el fog halni.

„A tüntetéseket a hatalom egyértelműen leverte, az már kiderült, itt nem lesz ukrán forgatókönyv, a rezsimet nem lehet az utcáról megdönteni”

– vélekedett Rácz András, aki szerint a hatalomnak gyakorlatilag végtelen tartaléka van, és Lukasenka nem is habozik durva erőszakot alkalmazni. „Meghalt legalább egy ember és több mint százan megsebesültek, a gumilövedékek, a fény- és hanggránátok olyan sérüléseket okoztak, hogy rossz rájuk nézni. Fehéroroszországban utoljára 2006-ban halt meg valaki tiltakozás közben, ő is szívleállásban, ezért ami most történik, az példátlan. De ha véletlenül előállna az a helyzet, hogy az utcáról meggyengítik a rendszert, akkor Oroszország is tudna segítséget nyújtani” – magyarázta a szakértő.

Véresre verték a választási eredmény ellen tüntetőket Fehéroroszországban - Nagyítás képgaléria

Aljekszandr Lukasenka elnök 80 százalékos győzelmet hirdetett, viszont minden jel szerint csalással. Az első exit pollok nyilvánosságra kerülése után az ellenzék jelöltje, Szvjatlana Cihanouszkaja az utcára hívta híveit, amire a rendőrség országszerte brutálisan reagált.

Bár Lukasenka leverheti a lázadást, az biztos, hogy országa már sohasem lesz olyan, mint amilyen korábban volt. Részben azért nem, mert a fiatal fehérorosz lakosság egyre kevésbé kér abból, amit a szovjet romantikára építő Lukasenka ajánlani tud, így az elemzők egyetértenek abban, hogy az országban elhúzódó belpolitikai válságra lehet számítani. A válság azért is biztosnak tűnik, mert míg 2010-ben és 2015-ben tudni lehetett, hogy Lukasenka manipulációk nélkül is diadalmaskodott volna, igaz nem nyolcvan százalékos támogatottsággal, most ez egyáltalán nem egyértelmű. Azaz, míg korábban mindenképpen volt egyfajta legitimációja, ezúttal ez jóval gyengébb, ami ugyancsak sebezhetőbbé teszi a minszki vezetőt.

Megosztott külvilág

A világ a már-már állandósulni látszó erővonalak mentén reagált a választási csalásokra és a durva rendőri fellépésre.

Oroszország és Törökország, valamint több volt szovjet tagköztársaság vezetője gratulált Lukasenkának, miközben az USA és több EU-tagállam a szavazatok pontos összeszámlálására – azaz az elcsalt eredmények felülvizsgálatára – illetve az erőszak azonnali beszüntetésére szólította fel Lukasenkát.

Luaksenka meggyengülése viszont hosszabb távon az egykori szovjet birodalom még visszaszerezhető részeire kacsingató Oroszország helyzetét javíthatja. A fehérorosz vezető ugyanis korábban elég erős volt ahhoz, hogy visszaverje azokat a moszkvai törekvéseket, melyek azt célozták, hogy orosz vezetéssel és Vlagyimir Putyin orosz elnök irányításával valódi föderációt hozzanak létre Fehéroroszország és Oroszország között.

Alekszandr Lukasenka

MTI / AP / Szergej Gric

Most viszont Moszkva – amely már korábban is jelentős politikai és gazdasági befolyást szerzett nyugati szomszédjánál – határozottabban követelhet a támogatásért cserébe engedményeket Minszktől. És a Kremlben azt is tudják, hogy az idő nem nekik dolgozik: ha Lukasenkánál nem tudják elérni azt, amit akarnak, jóval kevesebb esélyük lesz erre az utolsó európai diktátort és híveit követő, valószínűleg inkább Nyugatra tekintő új generációs fehérorosz politikai elitnél.