Hogyan találta meg a hangját Az ifjú Sheldon?

01 youngsheldon horizontal textless
2018.06.24. 07:57

Az Agymenők (The Big Bang Theory) című sorozat sikerére nem lehet azt mondani, hogy egyedülálló, hiszen minden évtizednek megvannak azok a sikerei, amik túlnőnek a sorozat státuszon és beépülnek a popkultúrába. A 2010-es években mindenképpen az Agymenők ez a sorozat, ami négy intellektuálisan kiforrott, ám szociálisan kihívásokkal küszködő fiatalemberről szólt, akiknek a szomszédjába egy szőke lány költözött be. A sorozat 2007 szeptemberében indult, ám mire május 19-én véget ért az első évada, addigra bemutatták a mozikban a Vasember című filmet, amivel elindult a Marvel filmes univerzuma. 

Ez előre jelezte, hogy a képregények és azok a kulturális termékek, amik évtizedekig gettóban voltak, mert ilyeneket csak a "kockák" szeretnek, hamarosan átveszik az irányítást a mainstream felett.

Ezzel párhuzamosan nőtt a sorozat nézettsége, ami Amerikában 8 millióval indult, majd folyamatosan növekedve végül 20 millió nézőig jutott, megszerezve a legnépszerűbb sorozat címét. Ha valami ennyire sikeres, akkor csak idő kérdése, hogy mikor próbálják meg átmenteni a sikerét egy másik sorozatra. Az, hogy az egyik főszereplő, a minden emberi kapcsolatát szerződésekkel meghatározó, komikusan szabálykövető és intelligens Sheldon (Jim Parsons) fiatal koráról szóljon a sorozat, utólag magától értetődőnek tűnik, eredetileg azonban nem ez volt a terv. Jim Parsons, és nem a sorozatot készítő Chuck Lorre, akivel az interjúnk itt olvasható, volt az, aki elkezdett komolyabban dolgozni egy spin off sorozat megvalósításán.

Eredetileg Sheldon unokaöccsét képzelték el a főszerepben, távolibb lett volna a kapcsolat a két sorozat között, ám a fejlesztési szakaszban rájöttek, hogy olyan sok a hasonlóság Sheldonnal, hogy ennek a sorozatnak róla kell szólnia. Ekkor jutott vissza Chuck Lorre-hoz a projekt, aki látott benne fantáziát. A legfontosabb lépés a főszereplő megtalálása volt, akire rá lehet építeni egy ilyen sorozatot. Iain Armitage-zsal (korábban A hatalmas kis hazugságok című sorozatban lehetett látni) szerencséjük volt a készítőknek, mert a fizikai hasonlóság mellett a színészi képességei is megvannak hozzá, hogy hiteles okostojás legyen belőle.

Az ifjú Sheldon az Egyesült Államokban a CBS csatorna műsorán 2017 őszén mutatkozott be, a várakozásoknak megfelelően remek nézettséggel. Azóta a világ számos pontjára eljutott, Németországban is kifejezetten sokan nézték. Ennek apropóján nyár elején a színészgárda nemzetközi sajtóútra indult, Londonban pedig az Index is találkozhatott a színészekkel és faggathatta őket a sorozatról, ami június elseje óta érhető el, az HBO GO-n keresztül.

A keményvonalas Agymenők rajongók első találkozása talán meglepő volt a sorozattal, ugyanis egyáltalán nem azt a rideg képet kapták Sheldon texasi gyerekkoráról, amit a sorozatban elhangzottak alapján elképzeltek. Sheldon nem szívesen beszél a sorozatban a gyerekkoráról, mert Texasban mindenkit csak az amerikai foci és a kereszténység érdekel, édesanyja vallásos, édesapja pedig egy tőről metszett redneck, így sem ők, sem az iskolában nem volt senki, aki igazán értékelni tudta volna Sheldon hihetetlen képességeit. Ehhez képest a sorozatból egy sokkal hétköznapibb család rajzolódik ki, ahol a 9 éves gyerek ugyan annyira okos, hogy már középiskolába jár, de ahogy azt a kritikánkban is megfogalmaztuk, az egész közel sem érződik olyan elviselhetetlennek, ahogy azt az eredeti sorozatból sejtettük volna. Sheldon édesapját, George-ot a sorozatban Lance Barber alakítja, aki erről a megközelítésről azt mondta:

Úgy képzeltem el, hogy Sheldon narrálja a sorozatot, de egy öregebb és bölcsebb Sheldonról van szó, mint akit az Agymenőkben látunk. Talán olyan, akinek már megvan a saját családja, de mindenképpen érettebben látja, hogy kik is voltak a szülei valójában. Ez eltérhet attól, amit fiatalabb korában mondott róluk, hiszen mindannyiunkkal előfordul, hogy változik a véleményünk. A szüleinket végül igazi emberekként látjuk a saját élményeinken keresztül. Igazi emberekként látjuk Mary-t és George-ot, sokkal inkább, mint az Agymenőkben. Ez megkönnyítette a munkámat. 

Vagyis a sorozat olyan, mint egy visszaemlékezés, az pedig soha nem objektív és lehet, hogy a fiatal Sheldon a negatív irányba túlzott egy kicsit, az idősebb, megállapodott és családos Sheldon pedig utólag már pozitívabban látja a gyerekkorát. Erre talán még azért is szükség volt, hogy a sorozatot valamennyire elválasszák az Agymenőktől. Chuck Lorre az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy ennél a sorozatnál csak az úgynevezett egykamerás sitcom műfaj jöhetett szóba, hogy a gyerekekkel nyugodtabb körülmények között tudjanak forgatni és kisebb legyen rajtuk a nyomás. (Az Agymenőket élő közönség előtt rögzítik, Az ifjú Sheldon bár Texasban játszódik, de egy Los Angeles-i stúdióban veszik fel szinte az összes jelenetet.) Ettől eleve másfajta lesz a sorozat kinézete, illetve megközelítése is.

Annie Potts, aki Meemawt, Sheldon nagymamáját alakítja a sorozatban, tapasztalt színésznő, aki olyan sorozatokban szerepelt, mint az Any Day Now, vagy a Designing Women vagyis van tapasztalata egykamerás és többkamerás sitcomokban is. Ő azt mondta az Indexnek, hogy egy olyan sorozatnál, mint amilyen az Agymenők is, mindig messze vannak a kamerák és soha nem közelítenek rá igazán a szereplők arcára. Ezért színészként nem is lehet nagyon finom utalásokat tenni. Az Ifjú Sheldon esetében viszont van lehetőségük ezeket megmutatni. 

A színészek munkáját is befolyásolja, hiszen nincs ott a közönség, hogy visszajelzést adjon, hogy nevessen, vagy meghökkenjen, amitől máshogyan játszanak.  Zoe Perry, a Sheldon édesanyját játszó színésznő is azt emeli ki, hogy az egykamerás stílus miatt van lehetőségük arra, hogy ne mindig egyedül arra figyeljenek, hogy üljenek a poénok. Meg lehet mutatni visszafogottabb, vagy éppenséggel szomorúbb pillanatokat is. Ettől pedig a sorozat több lesz, mint egy egyszerű sitcom. Az elmúlt évek legérdekesebb trendje a televíziózásban, hogy azok a félórás sorozatok mennek jobban, amik megmutatják, hogy pusztán a hosszuk miatt nem kell őket besorolni komédiának. A szomorú, keserédes pillanatoknak is megvan a helye az életben, és így a sorozatban is.

Távolról ugyan, de Az ifjú Sheldon is illik ebbe a trendbe, ami elsősorban egy családi sorozat, tele egyszerű poénokkal, amikből kiderül, hogy milyen volt Sheldon élete az ikertestvérével Missy-vel (Raegan Revord), illetve bátyjával, Georgie-val (Montana Jordan). A sorozat nyilván klasszikus prequelként választ ad olyan kérdésekre is, hogy honnan jön Sheldon képregény rajongása, vagy miért kötött szerződést a lakótársaival a közös életük szabályairól. Az ifjú Sheldon igazi erénye, hogy túllép ezen, nem támaszkodik folyamatosan a már ismert és sikeres sorozatra, hogy valaminek extra jelentőséget adjon.

Lance Barber azt mondta az Indexnek, hogy rögtön egyértelmű volt számára, hogy a sorozatnak lesz egy egyedi megközelítése, ami szerinte kockázatos volt a készítők részéről, de mostanra mindenki belátja, hogy ez volt a helyes döntés. A nagyit alakító Annie Potts azt mondta az Indexnek, hogy őt megkeresték a szereppel, és bár nem volt teljesen tisztában az eredeti szériával, de a forgatókönyvekben azonnal meglátta a potenciált, ami után egyértelmű volt, hogy erről nem maradhat le. 

Persze Zoe Perry útja volt a legérdekesebb a sorozatba, hiszen Sheldon édesanyját az Agymenőkben Laurie Metclaf, a saját édesanyja játssza, így neki most az a munkája, hogy eljátssza édesanyja egyik karakterének a fiatalkori énjét. Ettől a hasonlóság még magától értetődőbb, de Zoe Perry arról beszélt az Indexnek, hogy nagyon komolyan vette a felkészülést: 

“Újranéztem az összes epizódot, amiben szerepel Mary, mert biztos akartam lenni, hogy hasonlóképpen beszélek, meg akartam figyelni a jellegzetességeket. “

Mikor arról kérdeztük, hogy az édesanyjától kapott-e tanácsot, akkor ezt mondta:

“A sorozat írói zseniálisak, úgyhogy a humor sziklaszilárd alapot ad majd neked. Te csak próbáld meg annyira valóságossá tenni a karaktert, amennyire csak tudod.”

Ebben a legfontosabb az volt, hogy mennyire tud hiteles anyukája lennie a képernyőn a gyerekszínészek által eljátszott figuráknak. Zoe Perry szerint szerencséjük volt, és a szereposztásért felelős emberek munkáját kell megdicsérni azért, hogy ilyen könnyen ment nekik a közös munka. 

A gyerekszínészekre szigorú szabályok vonatkoznak az Egyesült Államokban, ezért is látni olyan sokszor, hogy a gimnazistákat 21 évnél idősebb színészek játsszák, hogy kikerüljék ezeket a szabályokat. Az ifjú Sheldon esetében viszont nem volt erre lehetőség, így a készítőknek alkalmazkodni kellett a helyzethez. A gyerekek napjának csak a fele áll a forgatásból, egyébként iskolába kell járniuk. Az esetükben az iskola pedig egy lakókocsit jelent egy dedikált tanárral. Mindhárom gyerekszereplő azt mondta az Indexnek, hogy imádják az iskolát, szóval egyáltalán nem jelent nekik gondot, mikor naponta többször kell váltani a forgatás és a tanulás között.

A kiváló nézettség után nem volt kérdés, hogy a sorozat folytatódik. Mikor Iain Armitage-tól azt kérdeztük, hogy ő mit szeretne látni a második évadban, akkor azt válaszolta, hogy ezt rábízza az írókra, mert a sorozat nagyon rossz lenne, ha az ő kezében lenne az irányítás. A testvéreit játszó Montana Jordan és Raegan Revord, viszont már konkrétabb elképzeléssel rendelkeznek arról, hogy mire van szüksége Az ifjú Sheldonnak a második évadban. Az idősebb Cooper fivért alakító Montana azt mondta:

Szeretnék több jelenetet, Lance-szel, aki az apukámat alakítja. Sajnos az első évadban nem volt túl sok közös jelenetünk, jó lenne több belőle.

Reagen Revord csak csatlakozni tudott ehhez, bár megemlítette, hogy az első évad vége felé van egy epizód, ami pont azzal foglalkozik, hogy milyen nehéz dolga van az apukának, ha olyan közös programot szeretne a lányával, amit mindketten élveznek. Szerinte ez megmutatta a bennük rejlő potenciált, amit a második évadban még jobb lenne kiaknázni.

Az édesanyát alakító Zoe Perry szerint az lenne a legjobb, ha Cooperék elhagynák a komfort zónájukat és láthatnánk, hogyan viselkednek Texason kívül. Aki szinkronnal nézi a sorozatot annak ez a vetülete elveszik Az ifjú Sheldonnak, de mivel a történet Texasban játszódik, így mindenki jól felismerhető déli dialektussal beszél, de az állam sajátos világa egyébként is megjelenik a történetekben is, szinte külön karakternek számít. Az itt lakó emberek között még inkább csodabogárnak számít a hihetetlenül okos Sheldon, de a sorozat azért is tudott sikeres lenni, mert nem arra koncentrál, hogy minél többet utaljon az Agymenőkre, hanem, hogy hitelesen bemutassa a családi életet, annak szépségeivel és kellemetlenségeivel egyaránt. Zoe Perry szerint az Ifjú Sheldon azt mutatja meg kicsiben, hogy mire van ahhoz szükség, hogy különböző vérmérsékletű és világlátású emberek, hogyan tudnak békében megélni egymás mellett és időről-időre kompromisszumot kötni. Ez pedig olyan üzenet, amit nem lehet elégszer megismételni 2018-ban sem.