Az áram valójában lassabban halad, mint a csiga

2018.08.16. 05:24

Az elektromos áram a vezetékben fénysebességgel, vagy legalábbis ahhoz nagyon közeli sebességgel halad, ezt mind megtanultuk még általános iskolában fizikaórán. De a gyakorlatban is minden jel arra utal, hogy az áram iszonyú gyors, elvégre bármilyen elektromos készülék bekapcsolásakor, vagy ha mondjuk a lámpát felkapcsoljuk, az eredmény azonnali, az idő, míg az áram odaért és elkezdte működtetni az adott berendezést, az érzékszerveinkkel felfoghatatlanul kicsi.

Ehhez képest az áram sebessége (ezt egyébként fizikusul driftsebességnek hívják, ami simán lehetne egy Halálos iramban-film alcíme is) valójában meghökkentően alacsony. Függ pár dologtól, mint az áramerősség vagy az adott vezeték anyaga és átmérője, de általában az egy méter per órás nagyságrendben vagy inkább alatta jár. Ehhez képest egy éti csiga sebessége a különféle források szerint 10 és 50 méter között van óránként. Arányaiban nagyjából ennyi a különbség a csúcsformában levő Usain Bolt és egy F-14 Tomcat vadászrepülő között is.

Hogy a meghökkentő adat mögött meglássuk a logikát, kicsit vizsgáljuk meg közelebbről, mi is az az elektromos áram, és hogyan közlekedik a vezetékben. Fizikusok most forduljanak el, mert bántó leegyszerűsítések jönnek hosszú, tömött sorban.

Ahogy az eddigiekből sejthető, az áram terjedése egyáltalán nem úgy néz ki, mint a fényé, ahol a fotonok csak mennek előre mint az őrült, ki letépte láncát, míg bele nem ütköznek valamibe. Az elektromos vezető anyag – legyen ez most a legtipikusabb, egy rézdrót – atomokból áll, amiknek elektronjaik vannak. A réznek például minden atomban van 28 kötött és egy szabad elektronja, előbbiek csak szépen keringenek az atommag körül, utóbbi viszont le tud válni az atomjáról, és elkóborolni, odacsapódni egy másik atomhoz. Ha elektromos teret generálunk, vagyis feszültség alá helyezzük a vezetőt (még hétköznapibban: bekapcsoljuk az áramot), ez a kóborlás hirtelen rendezetten, egy irányban kezd el folyni – tulajdonképpen ez az elektromos áram.

Az elektronok ugyan iszonyú sebességgel pörögnek-forognak az atommagok körül, és lökdösik egymást, ha összeütköznek, az előrehaladó mozgásuk a vezetékben nagyon alacsony. Ugyan olyan műszerünk jelenleg nincs, amivel egy elektront ki tudnánk pécézni, és követni a mozgását (pláne, hogy itt már közbeszól Heisenberg is, és azt mondja, vagy azt tudjuk, hol van az adott elektron, vagy azt, milyen gyors, de a kettőt együtt nem), a fizikusok levezették a képletet, amivel ennek a haladó mozgásnak a sebességét ki lehet számolni:

v = I/(n×A×Q)

(Ahol I az áramerősség, n a szabad elektronok száma köbméterenként, A a vezeték metszetének területe, Q pedig egy elektron töltése)

Ha behelyettesítjük a megfelelő értékeket, szépen kijön a csigalassú (pontosabban illetve csiga osztva 10-50-nel lassú) tempó.

Na de akkor hogy lehet, hogy az áram terjedését a vezetékben a gyakorlat mégis villámgyorsnak mutatja, és nem telnek el órák a villanykapcsoló megpöccintése, és a lámpa felgyulladása között? Úgy, hogy valójában az elektromos impulzus terjed fénysebesség közeli tempóval. Úgy lehet legjobban elképzelni a dolgot, mint amikor az ember kinyitja a kerti slagot, és a víz szinte azonnal spriccelni kezd a végén. Nem az történt, hogy a víz egy töredék másodperc alatt végigszaladt a húsz méternyi műanyag csövön, hanem a slagban már benne levő vizet nyomta ki az az utánpótlás, ami a csapból belekerült a túlsó végén. Az áramnál is hasonlóan működik a dolog, a vezetékben elkezdik lökdösni az elektronok az előttük levőket, azok az ő előttük levőket, és így tovább, a nagy lökdösődési hullám halad előre csaknem fénysebességgel.

Hát ezért tudja a csiga lefutni az egyszeri elektront, de az elektromos impulzust nem.

Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM