Kikerült a kereszt a Parlamentre

D  YT20180820001
2018.08.20. 09:42
Az augusztus 20-i zászlófelvonáson és tisztavatáson Áder János államfő arról beszélt, hogy Magyarországnak nem szabad középszerűnek lenni és elfeledni a bűnöket. Az ünnep alkalmából olyan zászlókkal díszítették fel a Parlamentet, amelyen keresztek voltak.

Orbán Viktor pár hónappal ezelőtt jelentette ki, hogy kereszténydemokráciát szeretne építeni. Az alaptörvénybe pedig bekerült, hogy "minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme".

Ezek után nem is meglepő, hogy az idei augusztus 20-án némileg új díszítést kapott a Parlament: az eddig is ott lobogó magyar és a székely zászló mellett a főhomlokzat két nagy ablakából olyan piros zászló lógattak, amelyen a kereszt szerepelt.

A Kossuth téren a szokásos zászlófelvonás után következett a tisztavatás. Ezután pedig Áder János köztársági elnök mondott beszédet.

Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte.

A köztársasági elnök a honvéd tisztek avatásán hétfőn Márai Sándor szavaira emlékeztetett: "Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni".

Magyar szív és európai lelkiismeret

Az államfő a honvédekhez szólva azt mondta: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik.

Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.

Áder János szerint, akit mindez erősít, annak a hazaszeretetet nem kell megtanítani, az tudja, hogy a hazát nem lehet lecserélni, ahhoz érdemes hűségesnek lenni és ide kell hazatérni.

Magyarország a történelem viharjaiban is megmaradt, mert erős volt - mondta a köztársasági elnök -, miközben nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelemből. Áder János felidézte első királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét:

légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson.

Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste - méltatta az államalapítót a köztársasági elnök. Örökségéből nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hűsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idők viharaiban - hangsúlyozta Áder János.

"Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták" - mondta az államfő.

Az ország sosem feledi a bűnöket

És bár az ország sosem feledi a bűnöket - amelyek közül a köztársasági elnök Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az '56-os megtorlást emelte ki -, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra.

Ez a Magyarország a 20. század végén ismét igent mondott egykori önmagára, igent a Szent István-i hazára és Európára.

Az államfő a nemrég elhunyt erdélyi származású költő, Kányádi Sándor életét, hazaszeretetét állította példaként, aki "igazán tudta, milyen érzés egy létében fenyegetett közösség tagjaként magyarnak megmaradni", és a hazát mindenhol megtalálni a közös anyanyelvet beszélők között.

Áder János szavait azzal zárta: "ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerű szócska: A haza minden előtt."

172 katona esküdött

Idén a Parlament előtti Kossuth téren összesen 172-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek - folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt - fogadalmukat kardrántással, "a hazáért mindhalálig!" felkiáltással erősítették meg.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a magyar történelem során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a béke rendkívül törékeny dolog, azt óvni és védeni kell. Ehhez pedig erős honvédségre; új haditechnikai eszközökre, jól kiképzett és felszerelt katonákra, az ő vezetésükre alkalmas honvédtisztekre és tábornokokra van szükség.

Ezek megvalósítását szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország honvédsége, a hon védelem erős lábakon álljon és erős kezekben legyen - emelte ki a miniszter.

Benkő Tibor beszédében a katonai esküt egyedülállónak nevezte.

Arra tesznek esküt, hogy Magyarországot hűen szolgálják, állampolgárait ha kell életük feláldozásával is megvédik.

A miniszter a katonáknak azt mondta: szolgáljanak úgy, hogy társadalom minden polgára elismeréssel szóljon erről a hivatásról; mutassanak példát hazaszeretetből és hősiességből.

Minden korszaknak megvolt a saját augusztus 20-ája

Az M1-en reggel egy néprajzkutató, Tátrai Zsuzsa foglalta össze, hogy változott az évszázadok során az augusztus 20-ról való gondolkodás. 

  • Eredetileg egyházi ünnep volt, 
  • a Horthy-korszakban nemzeti ünneppé vált, 
  • a világháború után az alkotmány és a népköztársaság ünnepe lett, 
  • majd a rendszerváltás után visszanyerte régi formáját.

Az ünnep az utóbbi évtizedekben is egyre gazdagodott: a nemzet kenyere, a nemzet tortája, a mesterségek ünnepe, mind az összmagyarság megjelenítését és a magyarok egymáshoz közelebb hozását célozza - mondta a kutató.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

Borítókép: Illyés Tibor / MTI.