A kilogramm etalonja egyszer lefogyott 0,05 milligrammot, és senki nem tudja, miért

2018.10.17. 05:21

A mértékegységek metrikus rendszerét a franciák találták ki az 1700-as évek végén, és szép lassan le is váltotta világszerte a kismillió helyi mértékegységet, és az abból fakadó káoszt. Mármint a tudomány világában; a hétköznapi életben még jó pár helyen tartja magát a mérföld, a font, a gallon, a hüvelyk és társaik. Az SI rendszer hét alap mértékegységet használ, és azokból levezethető az összes többi: ezek a méter, a kilogramm, a Kelvin-fok, a másodperc, az amper, illetve a hétköznapokban kevesebbet használt kandela (a fényerősségre) és a mól (az anyagmennyiségre). Könnyen belátható, hogy ha minden ezekre épül, halálos pontossággal és stabilitással kell őket definiálni. Ez mára nagyjából meg is történt, az egy méter tudományos definíciója például úgy hangzik, hogy az a távolság, amit a fény vákuumban a másodperc 1/299792458 része alatt megtesz.

Egy mértékegység maradt, aminek nincs ilyen egzakt definíciója,a kilogramm. Az egy kiló a mai napig annyi, amennyit a kiló-etalon, egy párizsi széfben tartott platina-iridium ötvözetből készült tömb nyom. A kilogramm-etalont, a Le Grand K-t, 1879-ben készítették el, és azóta egy párizsi széfben tartják, légmentesen záró üvegbura alatt. Elvileg nem korrodálódik, nem kopik, nem oxidálódik, semmi nem történik vele, ami miatt megváltozna a tömege. A gyakorlat viszont nem ezt mutatja.

A kilogrammot az elmúlt 139 évben háromszor mérték újra ellenőrzésképpen: 1889-ben, 1946-ban, és végül 1989-ben.

(Figyelmesebb olvasók itt logikai bukfencet vélhetnek felfedezni: ugyan mihez viszonyítva mérik meg a kilót, ha az magának a kilónak a definíciója, tehát mindig hajszálpontosan egy kiló a tömege? Nos, a biztonság kedvéért készült belőle 80 replika az ilyen esetekre, amelyet szanaszét a világban őriznek különféle laboratóriumokban.)

Az 1989-es ellenőrzéskor kínos eredményre jutottak a tudósok: a kiló etalonja 0,05 milligrammal, vagyis nagyjából egy homokszem tömegével csökkent.

(Oké, ez sem ezer százalékig pontos megfogalmazás, hiszen elképzelhető, hogy valójában az ellenőrzésre használt hat hivatalos replika tömege nőtt. Esetleg azok híztak egy kicsit, és a Le Grand K is fogyott.)

Ugyan mit számít az a pár mikrogramm, senki se hal bele, ha annyival kevesebb lesz egy kiló kenyér, nemde? A probléma ennél kicsit súlyosabb, ugyanis egy a kiló, mint láttuk, egy csomó más mértékegység definíciójában is szerepel, vagyis nagyjából minden, ember által mérhető dolog értékei elcsúsznak kicsivel, a mikroszkopikusan apró változások pedig adott esetben szépen összeadódnak, és egy olyan elképesztő bonyolultságú rendszerben, mint mondjuk egy szuperszámítógép, már okozhatnak működésbeli zavarokat. A Hubble űrtávcső például egy 2,2 mikrométeres hiba miatt nem működött, amikor először bekapcsolták; ha a kiló definíciója hasonló arányban torzul, az beláthatatlan következményekkel járt volna: a tudományos kutatások és mérések minden eredménye bizonytalanná vált volna, ha a definíciók, amire építettek, nem állandó.

Miután a tudósoknak nem sikerült kideríteni, mi okozta az etalon változását, szépen visszakalibrálták a kiló tömegét oda, ahol addig volt, és megállapodtak abban, hogy sürgősen át kell állni egy minden körülmények között tökéletesen azonos, jól mérhető atomi jellemzőkhöz kötött kilogramm-definícióra. Ha minden jól megy, ez 2019-ben el is jön, a tervek szerint ugyanis a jövő novemberi General Conference on Weights and Measures konferencián fogadják el a kiló új, bombabiztos definícióját.

A cikk megjelenését a Spektrum TV támogatta. 

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM