Ami másoknak a Kennedy-gyilkosság, az nekünk a Kacsamesék megszakítása

cover.gif
2018.12.12. 14:30 Módosítva: 2018.12.12. 17:12
Egy tengeri szörny felfalta a fagylaltomat, kiabálta Dagobert bácsi, majd minden elsötétült. 1993. december 12-én egy egész gyereknemzedék tapasztalhatta meg, hogy a közéleti események igenis számítanak.

Ma van 25 éve, hogy meghalt Antall József miniszterelnök. A gyászhírt rendkívüli hírként közölte a Magyar Televízió úgy, hogy megszakították a Walt Disney bemutatja adását. Ekkor éppen a Kacsamesék ment a tévében, és azóta egy egész generáció felnőtt úgy, hogy valamiért tisztán emlékszik a gyerekkorából Kacsamesék megszakítására. Ezt a tudomány vakuemléknek hívja, amiről azt írja a Wikipédia, hogy

olyan körülményekre vonatkozó emlékezet, amelyben rögzítjük a nagyon meglepő, fontos vagy érzelmileg megrázó eseményeket. Nem is a kiváltó hír részleteit őrizzük meg fotografikus hűséggel, hanem olyan személyes részleteket, mint hogy hol voltunk, mit csináltunk stb., amikor meghallottuk a hírt.

Ilyen például az amerikaiknak Kennedy-gyilkosság vagy az egész világnak a szeptember 11-i merénylet. A most harmincas éveikben járó magyaroknak a Kacsamesék megszakítása jutott.

1993. december 12-én az MTV a szokásos esti meseműsorát adta, ezek főleg Disney-rajzfilmek voltak, köztük például a Kacsamesék. Ezen a napon A gonosz bálna c. epizódot sugározták, és Dagobert bácsi felháborodva éppen azt ordítozta, hogy 

Egy tengeri szörny felfalta a fagylaltomat!

- majd a képernyő elsötétült, bár pár pillanatig még hallani lehetett a karakterek hangját.  Ezután megszólalt Chopin Gyászindulója, és az MTV 2-n is megszakították az adást.

Az esemény azért is maradhatott meg annyira egy egész generáció számára, mert a '90-es évek elején csak a köztévé működött, így gyakorlatilag az egész ország ugyanazokat a műsorokat nézte. Ráadásul ennek a műsornak a tetszési indexe különösen magas, 92%-os volt, és a mérések szerint átlagban két és fél millióan nézték; ilyen számot már a kertévék sem tudnak produkálni évek óta.

Ráadásul ezt a műsort gyerekek nézték, akikben koruknál fogva nagyon mély nyomott hagyott, hogy a cselekmény csúcspontján, egy mese kellős közepén elsötétül a képernyő, valami gyászos zenét kezdenek el sugározni, és talán sosem derül ki, hogy mi lett a tengeri szörnnyel, aki felfalta Dagobert bácsi fagylaltját. És ha ez nem lett volna elég, valami felnőtt ember (utólag tudjuk: Boross Péter) beszélt lehangoltan, hogy aztán megint komolyzene szóljon. És ez a cikk valószínűleg el sem készült volna, ha annak idején Pálfy G. István, a Magyar Televízió híradó-főszerkesztőjének nem kellett volna megvárnia, hogy Boross Péter a kormányülésről beérjen a stúdióba, és már a mese előtt bejelentsék Antall halálhírét. Marinovich Endre 1315 nap – Antall József naplója című könyvében egyébként azt írja, hogy már december 10-én sejteni lehetett, hogy a súlyos beteg miniszterelnöknek legfeljebb néhány napja lehet hátra, és állítólag a kormányfőt átmenetileg helyettesítő, később pozícióját is átvevő Boross Péter belügyminiszter azt mondta:

Egyet tudok, gyerekek. Ha megtörténik, berohanok a televízióba és bejelentem a hírt.

Egyébként nem ez volt az első alkalom, hogy a köztévében megszakították egy rendkívüli hír miatt az adást. 1991 augusztus 18-án  II. János Pál pápa Máriapócson adott beszédet, és emiatt megszakították az esti Disney-meséket, akkor éppen a Csipet csapatot. 2006. július 27-én Gyurcsány Ferenc kormányfő tartott a köztévében rendkívüli beszédet, amiben a leginkább meglepő az volt, hogy nem jelentett be semmi rendkívülit, hanem egy teljesen átlagos választási kortesbeszéd kedvéért szerezte meg a képernyőt. Nemsokára aztán jött egy valóban éles adásmegszakítás: a tévéostrom éjszakáján az elfoglalt MTV kénytelen volt négy órán át tartó műsorszünetet tartani. 

Visszatérve a Kacsamesékre, az esettel kapcsolatban Jekel András kérdőíves kutatásának eredménye és nagyon részletes cikke is megjelent az Ex Symposium folyóiratban arról, hogy miért is volt ennyire komoly hatással a történés egy egész korosztályra. Ami nagyon érdekes, hogy a felmérés szerint ötből négy ember sem az Antall József halála előtti, sem a pár évvel utáni időszakból nem tud jelentős emlékeket felidézni, de a maradék is csak apróbb, személyes emlékfoszlányokat tudott összegereblyézni.

A Jekel tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy azért is érinti annyira mélyen ez az emlék a '80-as években született generációt, mert az akkori gyerekek nagy része először találkozott a halállal mint jelenséggel és azzal, hogy a politika hatással lehet az ember életére. Ráadásul korukból adódóan nem a miniszterelnök halálát értették meg a történésekből, hanem azt, hogy elvették tőlük a kedvenc szórakozásukat. Felnőttként visszanézve a megszakított adást, a hatás egész más, a hisztérikusan üvöltöző Dagobert bácsit követő gyászinduló sokkal inkább tűnik a kelet-európai groteszk különösen erős (és a miniszterelnök halálhíréhez valójában méltatlan) megnyilvánulásának.

Az említett Kacsamesék-epizódot egyébként 2000-ben az RTL Klub adta le vágatlanul, megszakítás nélkül. Maga a mesesorozat összesen négy évadot és egy tévéfilmet ért meg, 2017-ben pedig rebootolták az egész szériát a Disney XD-n. Nemrég egyébként a Karc FM Paláver című műsorában Stefka István beszélt arról, hogy annak idején a köztévé Híradójának és a Hétnek volt az ügyeletes főszerkesztője, és ő menedzselte le Antall halálhírének kezelését is. Az sajnos nem derült ki a beszélgetésből, hogy ő, vagy valaki más volt az, aki végül technikailag megszakította az adást. Bárki hozta is meg a döntést, bizonyára nem feltételezte, hogy egy egész korosztályban hagy vele mély nyomot.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Frissítés: A cikkünk első verziójában pontatlanul hivatkoztunk az Ex Symposiumban megjelent tanulmányra, a hibáért elnézést kérünk.