Családtervezés címén oktatott abortuszellenesség és nőhibáztatás az állami biológiakönyvben

2020.02.21. 12:07 Módosítva: 2020.02.21. 13:33

A közösségi médiában (előbb a Twitteren, aztán a Facebookon) kezdett el terjedni egy, a terhesség mesterséges megszakítása miatt nőket hibáztató, egyértelműen abortuszellenes írás. Erről a posztolók azt állították, hogy egy magyar „egyentankönyvből”, egy tizenkettedikeseknek szánt biológiakönyvből származik.  Megkerestük a dr. Lénárd Gábor által jegyzett és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által kiadott tankönyvet, hogy megnézzük, miről is szól ennek a biológiakönyvnek a 132. oldalon kezdődő Családtervezés című fejezete. 

Világosan abortuszellenes az állami 12.-es biológiakönyv, derül ki a momentumos Tölcsér Borbála által megosztott képből:

Az is világos, hogy

a tankönyvszerzők kizárólag a nők „teljesen hibás” felfogásaként tüntetik fel azt az álláspontot, amely szerint a nőknek joguk van rendelkezni a saját testükről.

Arra viszont, hogy a férfiaknak milyen felelősségük van a fogamzásgátlásban és a nem kívánt terhességekhez vezető szituációkban, nem tér ki a szöveg. Ahogy arról sem olvashatnak a biológiakönyvből tanuló diákok, hogy milyen egészségügyi okokból lehet szükség művi terhességmegszakításra.  

Fontos természetesen a kontextus is, nem véletlen, hogy a közösségi médiában pörgő eredeti képek alatt is többen kérték kommentben, hogy valaki ossza meg azt is, hogy milyen szövegkörnyezetben jelenik meg az abortuszról szóló, lefotózott rész. Mi ezért összeszedtük, hogy miről olvashatnak még a diákok ugyanebben az alfejezetben, íme:

  • Érintőlegesen szó van a hőmérőzéses fogamzásgátló módszerről és az úgynevezett naptármódszerről, de egyik módszer alkalmazása és működése sincs kifejtve, ráadásul sem a (vélt) előnyeik, sem a veszélyeik nem jelennek meg a szövegben.
  • A gumi óvszerről megtudhatják a diákok, hogy „olcsó, könnyen beszerezhető és szinte százszázalékos biztonságot jelent”, de a tankönyv arra például nem tér ki, hogy milyen szerepe van a kondomnak a szexuális úton terjedő fertőző betegségek megelőzésében.
  • A fogamzásgátló tablettákról elolvashatják a végzős gimnazisták, hogy bár a használatuk elterjedt, nem veszélytelenek, ezután következik egy lista a tabletták kockázatairól, anélkül hogy a hormonális fogamzásgátlás más (nem tablettás) formái, illetve esetleges előnyei akárcsak felmerülnének.
  • Az alfejezet definiálja a meddőséget, felvázol néhányat a meddőség kiváltó okai közül, és végül a lombikprogram eljárását ismerteti.

Az abortuszról szóló részt azzal vezeti be a könyv szövege, hogy leszögezi: „Hazánkban rendkívül gyakori a terhesség mesterséges műtéti megszakítása”, ezt pedig rögtön egy felkiáltójellel végződő figyelmeztetés követi, amely szerint

A TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁS NEM A FOGAMZÁSGÁTLÁS ESZKÖZE!

Ezt nem is vitatja senki.

Tényleg muszáj az összes gimnazistának ebből a könyvből tanulnia?

A momentumos Tölcsér Borbála posztjában „egyentankönyvnek” nevezi ezt a dr. Lénárd Gábor-féle biológiakönyvet, és számonkéri rajta, hogy nem gondolkodni tanítja a gimnazistákat, hanem megmondja nekik, hogy mit gondoljanak egy olyan, társadalmi szinten is megosztó kérdésben, ahol „minden vitázó félnek az elvi álláspontja érvényesül a pragmatikus gondolatok felett”.

Ennek kapcsán a kommentszekcióban többen kíváncsiak arra, hogy tényleg ez a tankönyv az, amiből minden végzősnek tanulnia kell vagy legalább kellene. 

A rövid válasz erre a késésre az, hogy nem, nem muszáj ebből a könyvből oktatni a biológiát. Bár valóban olyan állami, az OFI által kiadott tankönyvről van szó, amely szerepel a 2019/2020-as hivatalos tankönyvjegyzékben. Választható ugyanakkor az a dr. Molnár Katalin, Mándics Dezső-féle, szintén OFI-s kiadású, úgynevezett „új generációs” tankönyve is.

Megnéztük a 12. osztályosoknak szánt, Molnár–Mándics-féle biológiakönyvet is, abban nemcsak az abortuszról, de általában a fogamzásgátlásról, sőt a családtervezésről sincs szó.

Amint erre egy olvasónk felhívta a figyelmet, a Molnár-Mándics-féle biológiakönyv sorozat egy évvel korábban, a 11. évfolyamon foglalkozik a családtervezéssel, a fogamzásgátlással és a terhességmegszakítással. Ebben a könyvben A szexualitás című fejezetben szerepelnek ezek a részek a témák, abortuszellenes felhang nélkül.

Fontos ugyanakkor tudni azt is hogy az abortuszról szóló, heves vitákat kiváltó, valóban egyoldalú tananyag egy állami tankönyvben jelent meg azon a tankönyvpiacon, amelyet 2013-tól kezdődően szisztematikusan felzabált az állam. 

Így zabálta fel az állam a tankönyvpiacot

2013-ban elsőként a tankönyvterjesztést államosították, attól kezdve kizárólag a Kello (Könyvtárellátó) szállíthatta a könyveket. Ugyanabban az évben az új tankönyvtörvény pedig gyakorlatilag kizárta a magánkiadókat a piacról. Majd erre jött a 2014-es Emmi-rendelet, amelynek értelmében az állami tankönyvfejlesztés és -kiadás az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) feladata lett, a magánkiadók pedig csak az oktatási miniszter felhívására engedélyeztethetnek tankönyveket, ilyet viszont közismereti tárgyakra 2013 óta nem írtak ki. Az államosítás során az állam 2014-ben felvásárolta a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót (korábban Nemzeti Tankönyvkiadó) és az Apáczai Kiadót. Azelőtt a Mozaik Kiadó volt a piacvezető a tankönyvpiacon 30 százalékkal, őt követte a Nemzeti 28 százalékkal és az Apáczai 18-20 százalékkal.

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy mennyien tanulnak jelenleg a Lénárd-féle biológiakönyvből, amely szerint „etikai szempontból” a nőket a saját testük felett való rendelkezés sem jogosítja fel „egy leendő élet elpusztítására”. Az viszont biztos, hogy az állami tankönyvek egyre kevésbé népszerűek.

Bár a jelenlegi rendszerben az állami iskolák kizárólag az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) kínálatában elérhető könyvekből rendelhetnek hivatalosan, vannak kiskapuk, amik segítségével a tanárok magánkiadók könyveiből is tudnak tanítani. 

a Tavalyi adatokból összességében az látszott, hogy egyre kevesebb állami tankönyvet rendeltek a tanárok.

A 2015-ben még 74,4 százalékos piaci arányról 2018-ra 68 százalékra esett vissza az állami kiadású tankönyvek rendelési aránya. Ráadásul, ahogy arról az Index is beszámolt, ezekben az uniós pályázati pénzekből összerakott állami tankönyvekben már korábban is annyi hibát találtak a tanárok, hogy ahová mégis megrendelték, ott sem nagyon használják ezeket a könyveket. Tárgyi tévedések és sajtóhibák mellett a legtöbb kritikát a botrányos, nem egyszer propagandával is felérő politikai tartalmak, pontatlanságok és szakmai hibák kapták az OFI-könyvekben.