Megyeri Szabolcs kertész blogja

Mi a baj a tujával?

komment

A tuja igazi kerti örökzöld, mondom ezt rögtön kétfajta értelemben, ugyanis egyfelől ténylegesen örökzöld, vagyis az egész évben színes, lombos, így díszítő értéke folyamatos, másfelől pedig olyan örök(zöld) slágere a kerti növényeknek, hogy kis túlzással kertet se találni, ahol ne lenne tuja. Mi ezzel a baj? A baj talán túlzás, inkább úgy fogalmazok, vannak bőségesen ellenérvek a tujával kapcsolatban, és mivel vannak ígéretes alternatívái is, érdemes fontolóra venni, hogy mit is választunk, tuját, vagy valami mást. Ugorjunk akkor fejest a témába.

thuja-green-giant-3.jpg

Tujasor a kerítés mellett - megszokott látvány...

Fontos leszögezni, hogy tuja alatt a smaragd tuját (Thuja occidentalis) értem, erről a növényről lesz tehát szó. A tuja a hazai kertkultúra rántott húsa vagy gulyáslevese, olyan alapdarab, ami mindenkinek eszébe jut, ha kerti örökzöldről van szó, roppant elterjedt és ritkán választanak helyette a kertbarátok mást. A tuja - aki nem ismerné - egy 5-8 méter magasra megnövő, szép, szabályos kúp alakú, nyírást, formázást nem igénylő örökzöld növény, mely ezen tulajdonságainál fogva kiválóan alkalmas térhatárolónak, nyíratlan sövénynek. A tuja ráadásul nem kifejezetten drága növény, növekedése erőteljes, nem csoda, ha millió helyen találkozni vele, elsősorban a kerítések mentén sorokba ültetve. A tuja minden pozitívuma ellenére tartogat kellemetlen mellékzöngéket is, melyek közül a legfontosabb, hogy sajnos ez a növény nem kimondottan a magyar klimatikus viszonyokra "lett kitalálva", páratartalom igénye ugyanis olyan magas, amit nálunk csak ritkán kap meg természetes módon. A páraigénnyel kapcsolatban az a fő gond, hogy a közvélekedéssel ellentétben ez nem elégíthető ki öntözéssel, tehát a forró nyári napokon hiába öntözzük fokozottan tujánkat, a párás környezetet ezzel nem fogjuk tudni megteremteni. Szobai növények esetében párásításra a kaviccsal felszórt, vízzel töltött alátét tálca remek megoldás, ezt kültéren azonban nem lehet véghez vinni. A hazai állományban 2008-2009-ben következett be egy jelentősebb arányú tömeges pusztulás, ez a két év olyan száraz és forró nyarakat hozott, amik a tujáknak már nem voltak tolerálhatóak. Az ilyen nyarak folyamatosan gyengítik a tujákat, melyek fogékonyabbá válnak a betegségekre, így lehet, hogy jó ideig úgy tűnik, hogy a tuja gond nélkül átvészelte az aszályt, ám ennek később az lehet az eredménye, hogy egy rozsdabetegség vagy a tujaszú egy gyenge, vitalitását vesztett tuját kap el. Sajnos számos esetben láttam, hogy a kerttulajdonosok a kipusztult tuják helyett újabb tujákat ültettek, ezzel jó eséllyel egy újabb növénypusztulást készítve elő. 

Ahhoz, hogy találjunk valami mást a tuja helyett, bele kell gondolnunk, hogy miért ültetünk tuját általában? Ennek jellemzően két oka van, egyfelől olyan növényt szeretnénk, ami örökzöld, folytonos élénkzöld hátteret biztosít és télen sem kopaszodik meg, másfelől hatékonyan takar, akadályozza a belátást, markáns növényfalat vagy komplett keretet alkot a kertben. Ha a tuja helyett szeretnénk mást, akkor értelemszerűen hasonló tulajdonságokkal rendelkező növényeket kell keresnünk. Lássuk, mik jöhetnek szóba (ízelítő jelleggel, a teljesség igénye nélkül természetesen)!

boroka.jpg

A boróka remek tulajdonságokkal rendelkezik, hidegtűrése kiváló, és a nyári forróságot is bírja, vízigénye közepes, talajigénye átlagos, szívós, életerős növény. A boróka fényigénye közepes, mérsékelten árnyékolt helyekre is ültethetjük. Fajtától függően 1-5 méteresre nő meg, alkalmas takaró sövénynek, térhatárolónak, ráadásul kaphatóak izgalmas, látványos változatai is, mint például a piramis alakú vagy az oszlopos növekedésű boróka, melyek sudár termettel, dekoratív alakkal rendelkeznek. Az már csak hab a tortán, hogy a boróka bogyói ehetőek, gyógyhatással is rendelkeznek, ráadásul a boróka az alapja a borovicskának és a ginnek, így jópofa dolog, ha a kertünkben tudjuk ezt a növényt.

tiszafa.jpg

A tiszafa hasonlóan jó értelemben véve igénytelen növény, mely az átlagos kerti földben vígan elél, vízigénye átlagos, a száraz időszakokat jól tolerálja, és az árnyékot is tűri, így fal, kerítés részleges takarásba is telepíthető. Hidegtűrése kielégítő, a hazai teleket bírja, amennyiben nem kifejezetten fagyzugos, huzatos fekvésbe kerül. A tiszafa kiugróan hosszú életű növény, évtizedekre lehet vele számolni. Látványos, piros, madarakat vonzó termését a nyár végén hozza. Bár alapesetben akár 15 méter magasra is megnőhet, kisebb kertekbe is bátran választható, mivel kiválóan metszhető, akár szögletes sövényt, akár gömb alakú bokrok sorozatát is kialakíthatjuk belőle, nyírható alacsony, vagy kifejezetten magas sövénynek. A tiszafa is fajtagazdag növény, kapható oszlopos változatban, vagy élénkzöld színváltozatban például. 

 prunus_laurocerasus___novita_.jpg

A babérmeggy igazi  szürke eminenciás, az a fajta növény, amit megveszünk, elültetünk, aztán el is felejtjük hogy ott van, jobbára azért, mert remekül illeszkedik a kert világába, ebben pedig remek alternatívája a tujának.  A többféle babérmeggy változatok között találni alacsonyabb és magasabb fajtákat, az egy-két méterre megnövő típusok kiválóan alkalmasak térhatárolónak, a sűrű lombozat jól takarja a belátást. A babérmeggy is örökzöld, vagyis egész évben zöldell, így télen is feldobja a kertet, mikor a legtöbb kinti növény kopár, vagy színtelen. Előnye, hogy nem csak  sövényként, hanem szoliterként is telepíthető, elsősorban nagyobb, nyílt kertrészekre, ugyanis szétterülve meglehetősen nagy helyet foglal, cserébe nagyon szép. A babérmeggy igényei csaknem minden tekintetben átlagosak, a kártevők elleni tavaszi permetezése olykor ajánlott lehet. A babérmeggy is tucatnyi változatban hozzáférhető, elsősorban lombszín és magasság alapján válogathatunk.

tuja_helyett_ultetheto_novenyek.jpg

A sor természetesen ezzel nem ér véget, de kedvcsinálónak talán elég ennyi is. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem a tuja ellen szeretném hangolni a kertbarátokat, csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tuja tartása rejt kockázatokat, száraz, aszályos területekre például nem való, és egyébként is számos fantáziadúsabb, érdekesebb megjelenésű alternatívája van, érdemes tehát  a tavaszi ültetési szezon előtt futni pár kört, ha sövényként funkcionáló örökzöldet tervezünk telepíteni!

Képek: innen, valamint a szerző fotói. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr2913600711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TibiHU · elniotthon.blog.hu 2018.01.25. 12:36:31

Nálunk van tuja és tiszafa is. A tuja egész jól bírja, de sokat kell nyírni; talán nem a cikkben mutatott fajtáról van szó.
A tiszafát viszont sajnos az utóbbi években permeteznem kellett gomba miatt.
Azt tervezem, hogy mind a tuja, mind a tiszafa nyesedékét komposztálom, mert ezt a műanyag zacskós elszállítós módszert nem találom elég környezetbarátnak. Lehet egyébként a tiszafát komposztálni, vagy mérgező?

qwertzu 2018.01.25. 13:01:53

A tiszafa minden része mérgező, én kisgyerek mellett nem tartanám.

dezso 2018.01.25. 13:22:40

@qwertzu: Minden resze, kiveve a piros magkopenyt (mikozben maga a mag megint csak mergezo).

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.25. 13:51:13

És a boróka? Annak van mérgező része? Nálunk macskák vannak, nem szeretném, ha megmérgezné őket.

Kivlov 2018.01.25. 14:26:06

csak kár, h tujavész van vagy 20 éve :D

rezgaras 2018.01.25. 14:32:12

Babérmeggyet eddig csak külföldön láttam. Kibírja az a hazai fagyokat?

Adszorbció 2018.01.25. 14:43:23

@rezgaras: Igen, és télen is szép. Számos fajtája van érdemes körbenézni. Hamis ciprust is érdemes megemlíteni, mint alternatíva.

Behajtó70 2018.01.25. 14:45:55

Milyen jó ötlet a tiszafa! Nincs olyan pontja ami nem hipermérgező! Főleg a szép piros bogyója, ami felkelti a gyerekek érdeklődését. Szerintem nagyon rossz választás.

spinat 2018.01.25. 14:58:29

állítóalg van nem mérgezö változata is a tiszafának.

szemétpasi 2018.01.25. 14:59:14

@Behajtó70:
Nem tudom, nálunk a kertben az egyik oldalon végig tiszafák voltak és mégis felnőtt 2 generáció ott...
Ha a gyereket nem lehet megtanítani, hogy ne tömjön mindent a szájába akkor ott azért komoly bajok vannak. Olyan kicsi gyereket aki még nem képes ezt megtanulni meg amúgy sem hagyunk felügyelet nélkül.

A tiszafával inkább az a baj, hogy egy idő után kiritkul a közepe ha nem jól nyírja az ember.

Orszag 2018.01.25. 15:15:11

@qwertzu: Nálunk is volt egy hatalmas tiszafa, valahogy túléltem.

haggyadaszt 2018.01.25. 15:15:59

nekem is sokadszorra betegedtek le a tuják, elkezdtem őket tiszafára cserélni. A tiszafa nem olyan dekoratív, nagyon lassan nő, és drága is, de tény, hogy nem érdekli se a hőség, se a fagy. Bogyó nélküli verzió van nálam.

tonyk 2018.01.25. 15:21:46

@Behajtó70: A piros bogyó pont, hogy nem mérgező... a mag igen, de a "piros rész nem".

allegro 2018.01.25. 15:42:05

@rezgaras: A babérmeggy sokat kibír, szoliternek és sövénynek is alkalmas. Kezdetben kell csak többet locsolni, esetleg első télen takarni. Csak az a baj vele, hogy sövénynek nem olcsó.

rezgaras 2018.01.25. 15:47:18

@allegro: Köszönöm. Azt hittem, nálunk azért ritka, mert nem bírja a teleket.

Adszorbció 2018.01.25. 15:48:18

@allegro: Nem, de magától elburjánzik, ott is lesz majd babérmeggyed ahova nem ültettél.

András Horkay 2018.01.25. 17:31:57

Az öntözés megszokott tartalmát kell átgondolni. A nyári melegben a talajfelszine átmelegszik, ha nap éri akor elérheti a 45 C fokot is. A kertbarát este végig locsolja a kertjét de túl sok ideje nincs, maximum egy órát szán rá, ami pár centi talajt tud átnedvesíteni. Ez nem sokat ér, mert másnap kiszárad, és ha kimarad pár nap akkor a növények elérhetik a PWP bekövetkezését (állandó hervadás pont) és ez után (72 óra) egy héttel már nem menthető a növény. Hiába öntözik. A megoldás vagy automatizált öntözés talajnedvesség méréssel kombinált locsoló automatával vezérelve (több féle megoldás van nyilván), vagy olyan automata nélküli megoldás ami a gyökérszintre juttatja a vizet (ami nem okvetlenül csapvíz, aminek a Ph-ja nem igazán megfelelő). Szükséges tápanyagokat is kijuttatni és legalább 80.60,40,20 cm mélyen folyamatosan mérni a gyökér szívő képességéhez igazított talajnedvesség mértékét. Erre vannak szenzorok, amit olcsó műszerrel is mérhet a gazda. A bonyolultabbak nagyon drágák, azt nem fogja megvásárolni csak az, aki nagyon akar szép kertet. A tuja is életben tartható párásítással is (automatizálva). Most kisérleteztünk ki egy módszert, figyelembe véve a kalifoniai mandulásoknál alkalmazott megoldásokat, de nagyon olcsó megoldást sikerült létrehozni, így megfizethető bárkinek. Több ezer fát is tudunk vele jó állapotban tartani, a növekedésük 400%-al jobb mint a kontroll csoportoké adott területen. Kis kert ellátása vagy akár lakásban tartott növényeké nem gond, a szenzor 200 Ft kb. és berakható cserépbe is akár.

OkoskaTo:rp 2018.01.25. 17:44:36

Én csak annyit szeretnék megkérdezni a szerzőtől, aki a nevét és arcát adta a zuglói fásításhoz, hogy szerinte mekkora egy kifejlett fa lombkoronájának átmérője (minimum), illetve egymástól milyen távolságra ültetve várható, hogy megérjék az idősebb kort.

A fenti válasz fényében pedig az a kérdésem, hogy az egymástól 2,5-3 méterenként ültetett "fasor" vajon csak arra jó-e, hogy minél nagyobb számot lehessen beírni fapótlásként vagy a választási szövegekbe, de tényleges faként ugye nem fog funkcionálni?

Egyben jelezném, hogy a fényképe alatti elérhetősége (megyeriszabolcskerteszmernok.hu) nem működik, mert nincsen ilyen szerver.

Sgt. Apone 2018.01.25. 18:10:44

@rezgaras: Hogy kibírja-e a hazai fagyokat? Ha Svájci hegyekben kibírja, akkor nálunk is. Persze attól függ, hogy melyik: nyugaton a herbergii változatot telepítik fagytűrőként.

Sgt. Apone 2018.01.25. 18:11:24

@Sgt. Apone: Bocsánat, a svájci kisbetű.

kmera 2018.01.25. 18:28:49

Végre valaki kimondta az igazságot a tujáról... Én rosszul vagyok, mikor meglátom ezeket a sövényeket a gyeppel, amin egy árnyék nincs, semmit nem lehet rajta csinálni, kopár, unalmas... Egyéb örökzöldekkel és minden mással összeültetve ez is jól néz ki persze, de tragikus - és jellemző is valahol - ahogy az országot még mindig uraló hetvenes évekbeli kockaházaihoz és betonalapú, festett lemezkerítéseihez most ezek is társultak... Ja, a kerítések most már kezdenek "Flinstone" kinézetű, vörösesre lekent borzasztó fapalánkokká válni, de mindegy is.
A helyette ajánlott növényeknél említik a mérgező tiszafát - hát nem ez az egyetlen veszélyes dolog a kertekben, egyetértek azzal, hogy a gyereknek így is úgy is el kell magyarázni, hogy ne vegyen bármit a szájába csak úgy, ez is az egyik.. A szobanövények között ugyanúgy van mérgező.
Egyébként egy ilyen gyep - és tujaültetvényt sokkal költségesebb öntözni, trágyázni, stb., mint egy természetesebb elrendezésű, vegyes beültetést, ahol főleg több az árnyék is.

HanG99 2018.01.25. 19:03:19

Jó lenne látni árakat és beszerzési forrásokat az említett alternatívákhoz. A tiszafa, amit boróka helyére raktam, elég húzós volt. A boróka túlnövés, elferdülés, elszáradt részek miatt került kivágásra.
A boróka egyébként csak távolról szép, ha a közelében füvet kell nyírni, az eléggé szúrós játék.

David Bowman 2018.01.25. 20:00:05

A vadvirágos sarok általában közönséges gaz lessz.

Parci (törölt) 2018.01.25. 20:05:54

Bár nem vagyok kertész, de érzésem szerint Borókát 2018-ban javasolni felelőtlenség -- a Boróka-tarkadíszbogár ellen nem lehet hatékonyan védekezni, az pedig a növény teljes elhalását okozza, ráadásul szépen terjed, Pest megye egyes részein már végigtarolt. És persze nem is válogat igazán, nem csak a Borókát szereti...

Sgt. Apone 2018.01.25. 20:34:11

@Parci: Elég kellemetlen, hogy lassan már minden örökzöldet elpusztít valami kártevő, itt van példának a puszpángmoly, amely hernyói rendszeres permetezés nélkül tarra rágják a bokrokat.

Feesh 2018.01.25. 21:03:51

Egy aprosagot nem latok megemlitve a babermeggy kapcsan, a levelek es a termesek ciantartalmat ami meg fustkent is lehet veszelyes nem csak elfogyasztva. Az elenk mandula illat arulkodo.

Az hogy mennyire invaziv az megint egy masik dolog.

halaloszto 2018.01.25. 21:56:21

vajon a boróka is megél kerítés mellett? zárt kerítés északi oldalán? nem lenne rossz.

komolytalan samu 2018.01.25. 23:06:16

Azért a tavalyi tél után azt állítani, hogy a babérmeggy simán bírja a klímát, bátorság.

- a balkáni babérmeggy majd minden változata igen.
- a kaukázusi babérmeggy legtöbb változata -20 alatt már fagykárokat szenved, - 25 alatt pedig elpusztul (Nógrádiak szevasztok). De az ennél valamivel enyhébb, de hosszabb ideig tartó mínuszoktól is elkészül.

A balkáni a keskenyebb levelű, ritkásabb lombozatú, a kaukázusi a tömött lombú, széles levelű. Utóbbi egyébként az elmúlt 10 évben szépen felzárkózott a tujához népszerűségben. Nem nagyon láttam olyan örökzöldes kertet, ami ne lett volna Novitával megszórva. Nincs szüksége promócióra, ahogy rohadt hidegre sem.

csaba03 2018.01.25. 23:08:55

@rezgaras: 40 éves babérmeggy sövényünk van (igaz, gondozni kell)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.26. 00:16:56

@András Horkay:

"a növények elérhetik a PWP bekövetkezését (állandó hervadás pont) "

Az angolban a permanent nemcsak állandót, hanem véglegest is jelent. Nem lenne jobb a PWP-t inkább végleges hervadási/kiszáradási pontnak fordítani?

KékFény6 2018.01.26. 00:33:25

@komolytalan samu: Mikor van az országban tartósan -20/-25 fok?

aaaaaaaaaaaaaaaa 2018.01.26. 07:01:33

mint laikus kérdezem, hogy a tujának nem az is a nagy baja, hogy nem komposztálható, nem égethető? vagy keverem más "kerítésnövénnyel"?

András Horkay 2018.01.26. 07:33:30

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Egy kicsit bonyolultabb a helyzet, de fordítható véglegesnek is - de az sem igaz. A megoldás a következő lehet. Ha a növényhez nem nyúlnak akkor a folyamatosan zuhanó szívóképesség a gyökerek végleges pusztulásával párhuzamosan azt eredményezi hogy a növény kiszáradása elindul és már láthatóvá válik a PWP pont elérése után hamarosan (növénytől függ mikor). Azonnal nem látható ez a leveleken, mert még a törzsben, szárban stb. még van víz valamennyi. Amikor már nagyon látszik akkor hiába próbálkozunk az újraélesztéssel, - kivéve ha még vannak épp gyökerek és lecsökkentjük a növény vízigényét több intézkedéssel. Pld elkezdjük gyökérszinten is öntözni, és megállítjuk a talaj kipárolgását (evaporáció) és csökkentjük a növény kipárolgását is, eltávolítunk növény részeket (becslés szerinti mennyiségben). Ha szerencsénk van, és a talajt tudjuk 25 C fok körül tartani (takarással, hővédő anyaggal, napsugárzás visszaverő anyaggal stb.) akkor a csökkentett levélfelületet lehet hogy még el tudja látni a maradék gyökérzet, majd visszafordulhat a folyamat azzal hogy új gyökerek nőhetnek, és egy idő után mégis életben marad. Ha nem volt szerencsénk és nem is avatkoztunk be jelentősen, akkor az ötletszerű felszini öntözés nem ér sokat (kb. semmit). Egyszerűbb mérni szenzorral a gyökerek nedvesség ellátottságát és öntözni ha kell. Egyébként több hónap mérés után mondhatom, hogy grafikus excel táblázatban is látható az hogy napi szinten is sokszor változik a talajnedvesség 60 cm mélyen, de nem ugrál össze vissza hanem folyamatok vannak, amelyeknek a mértéke 100% is lehet az induló álapothoz képest egy hónapon belül, naponta viszont kb 3% reggel és este között. Összefügg mindennel ami az időjárás paramétereit illeti. Ha ezeket a folyamatokat nem látjuk, akkor jön a meglepetés PWP.

Hw80 2018.01.26. 08:57:28

Es mi a helyzet a Leyland ciprussal? gyorsan no, jol takar. Nalunk a kert tobb oldalan van a kerites mellet es gyonyoruen takar de tavaly ota elkapta valami betegseg es szarad...

Szűtté mamá? Szűjjé! 2018.01.26. 09:31:17

A környékünkön elég sok építkezés van. Mindehol kivagdossák a régi fákat, gyönyörű fenyőket stb, akkor is, ha elférne a ház mellett, és mindehova kizárólag tujasorokat telepítenek, mintha más fa nem is létezne. Gondolom ettl lehet a hirdetésbe írni, hogy "zöldövezeti". Vicc az egész.

Hw80 2018.01.26. 10:47:55

@Az én édesanyám nem stróman: Igen sajos ma ez az alap eljaras, legalabbis nalunk a kornyezo utcakban is azzal kezdenek mindig hogy az osszes fat kivagjak (ne kelljen mar kerulgetni a bobcattal...) a vegen meg jon a "gyonyoru' gyep+tuja kombo es maris szep rendezett. lehet automata locsolot telepiteni es kesz a meno trendi kert

komolytalan samu 2018.01.26. 10:53:54

@Tesztelo.hu: A kaukázusi babérmeggynek nem kell tartós -20 a károsodáshoz, elég egy-két nap is.

Tavaly januárban észak-pest megyében és Nógrádban a minimum, két három napon is -21,- 28-ra süllyedt, és kb 10 napon ment -12,-15 alá.

Eredmény: tőlünk nem messze egy egész öt méter magas novita sort kellett szinte tövig visszanyírni, de nem láttam olyan babérmeggyet, ami ne károsodott volna kisebb nagyobb mértékben.

Ezt lehet extrémnek tekinteni, az is volt, de semmi garancia arra, hogy pár éven belül nem ismétlődik meg.

driopios 2018.01.26. 10:54:41

A tujázás veszélyes. Múltkor is leestem a Combinoról. :'((

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.26. 11:57:42

@András Horkay:

Köszönöm szépen a magyarázatot.

Az ilyen nedvességet igénylő fáknál is segít, ha ültetéskor dréncsövet tesznek le a gyökerekhez? Elég lesz egy cső ahhoz, hogy a felnőtt fát is el lehessen látni elég vízzel?

Tavaly (2017) tavasszal két előző őszi, elszáradt gyümölcsfám pótlását dréncsővel ültettem el, és bár sokan mondták, hogy tavaszi ültetés nem marad meg, mindkettő szépen átvészelte a szárazságot. Persze ezek csak kis facsemeték voltak.

Nem csak tőled kérdezem:

Tudsz ajánlani olyan konkrét OLCSÓ :) szenzort, amely a tapasztalataid szerint megbízhatóan működik? Ha digitális jelet ad, annál jobb. Esetleg lehet komplett rendszer, ha nem túl drága egy 6-10 méter hosszú sövényhez. A szomszédos ház egy ablaka az udvarunkra nyílik, a tulaj nem hajlandó sötétíteni, én meg nem akarok pereskedni (bíróság biztos megítélné a birtokvédelmet), inkább békésebb megoldást szeretnék, mondjuk egy örökzöld, tömör, abszolút átlátszatlan sövényt. Lehetőleg olyat, ami nem kopaszodik fel pár év múlva. Mi lenne a legalkalmasabb?

profiügyfélszolgálat 2018.01.26. 12:09:04

A nagy füves területek kisgyerekes háznál maximum a kertésznek fantáziátlan, a gyerekeknek egyáltalán nem, hiszen bármilyen sportot űzni ilyen fantáziátlan füves pályán lehet.

András Horkay 2018.01.26. 12:25:55

A dréncső hasznos nyilván, de a fa méretétől függően a korona méretéhez igazodva nem árt ha több is van és különböző mélységekre levezetve. A fa meghatározza milyen a gyökér formálya, így ki lehet gondolni mekkora csövek kellenek. Általában a napi vizszügségletet 5-10 literre teszik a fa méretétől függően. Jobb helyi tárolót és csepegtető gombát is alkalmazni.Csapvíz helyett jobb az esővíz amit a csatornából levezetve lehet tárolni és akkor a tárolóban lévő vízhez hozzá lehet tettni NPK műtrágyát szükség szerinti arányban. Innen kis szivattyúval kijuttatható a fák alá. Még jobb megoldás ha nem kell vele dolgozni és csepegtető gombával jut ki a folyadék a csőbe (be kell állítani a szükséges mennyiségre, ezt ki lehet nérni könnyen (kipróbáljuk milyen állítás esetében mennyi idő alatt jut ki a gombán keresztül mondjuk 1 liter viz). Ha van egy nagyobb tartály, mondjuk egy műanyag hordó, akkor azt feltéve 1 méter magasra, onnan kivezetett vezetéken akár 20 csepegtető gomba is működhet és elég feltölteni a hordót, kvázi automata lesz az öntözés. Egy csomó lehetőség van még. A szenzorok amit jelenleg lehet kapni elég drágák, és főképpen a leolvasó műszer miatt ami lehet akár 100000 Ft is, a szenzor meg 4-25000 Ft. Ezért találtunk ki egy olyan megoldást ahol a szenzor mindennel együtt (áfa, anyag, gyártás) sem lehet több mint 1200 Ft (nagy szám esetében a fele), és a műszer is kb 2500 Ft. Ezt akarjuk automatizálni ipari SIM kártyás adóval, adatgyüjtővel és szoftver kiértékelésel, de ez kis kertbe felesleges. Nem túl olcsó de lehet kapni sok féle műszert www.conrad.hu/hu/talaj-ph-mero-es-talajnedvesseg-mero-keszuelek-4-az-1-ben-q-1100-672506.html, https://www.conrad.hu/hu/Search.html?search=talaj%20nedvességmérő&searchType=REGULAR#product-672506 többféle elv alapján készítenek talajnedvesség mérőket. Ezek mérnek talajhőmérsékletet és Ph -t is. Mi egyszerű típusból indultunk ki (de az is drága), és úgy tűnik elég érzékeny is lett, pár mililiter vizet is érzékel, akár a levegőét is. Ha tényleg beválik (ez őszre kiderül) akkor piacra dobjuk a fapados és az automatizált verziót is. Ma kapható már pár ezer forintért is pici számítógép ami tud kezelni egy csomó szenzort -csak a a mérőműszert is be kell vinni a rendszerbe. Egy "arduino" projekt néven futó kiterjedt fejlesztés sokféle alkalmazást tartalmaz, szinte bármit lehet vele automatizálni mert sokféle olcsó szenzort gyártanak hozzá. De ezek nekem nem feletek meg, mert alapvetően fákkal kisérletezünk.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.26. 14:43:17

@András Horkay:

Na, erre nem is gondoltam, de logikus, hogy többbféle mélységbe kell letenni a csövet. Nagyon köszönöm a válaszodat.

Re: szenzor
Én is Arduinóra gondoltam, egy párezer forintos Leonardo, de akár egy Uno is alkalmas lenne. Csak hát ehhez digitális jelet adó szenzor kell, nem olyan, ami csak kijelzi az értéket. Hőmérőben van ilyen (én a DS18B20-ra gondoltam), de talajnedvességmérőben nem láttam.

András Horkay 2018.01.26. 19:50:31

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Többféle arduino kompatibilis szenzor van, lehet választani. Csak a nedvességmérés elvei között van különbség, ezek általában feszültséget mérnek. Az ellenállásmérést még nem láttam náluk. De nem is ez a lényeg, hanem az hogy nem a fizikai nedvességet kell mérni (az is jó valamire) hanem a gyökér nedvszívó képességét szimuláló szenzor az igazi. A fejlett rendszerek ezt tudják de jó drágák. Persze szenzor, mérő műszer, adatgyüjtő és távoli adatszolgáltatás van összerakva a központi számítógéphez kapcsolva ami vezérli a szükséges öntözést. Egyenlőre műszeres mérésig jutottam el, az kitűnően működik, de ezt is kalibrálni kell az adott talajhoz és egy év mire majd kiderül mikor hol áll majd az érték, figyelve párhuzamosan a talaj, a levegő stb hő értékeket, és akkor kiderül mikor kell beavatkozni. természetesen a talaj viztatrtalmnát pontosan ki kell mérni időszakonként a mintákból (méréssel, a viz kiszárításával stb. Így lesz egy összehasonlító táblázat, mikor mit mér a műszer és mi a valóság, + mikor ideális a gyökérnek. A növényeknek meg több csoportját kell kezelni párhuzamosan különböző ellátási fajtákkal. Jó szórakozás :)

András Horkay 2018.01.26. 21:50:17

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A kis félreértés, hogy nem a szenzor ad jelet az csak mérhető egy műszer által. Ez lehet YL 69 szenzor és hozzá vezetékkel csatlaskoztatva egy kis lapka (SBX) ami szabályozható (van rajta egy kis csavarozható kapcsoló). Ezt kell az arduinoval vezérelni. De igazából ez szerintem csak cserepes virágokhoz vagy zöldséghez való, fákhoz nem igazán. Játszani jó. A komolyabb rendszrekhez speciális mérőműszert készítettek ami átkonvertálja amért értékeket nedvesség százalékra (minek, ezt táblázatból is látom). cserébe 100000 Ft. Ami jó ha képes adatávitelre, sms küldésre stb. De ez meg szántóföldön használatos nem kertben.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.29. 22:17:26

@András Horkay:

Azt már látom, hogy ez egy nagyon összetett feladat.

"nem a fizikai nedvességet kell mérni (az is jó valamire) hanem a gyökér nedvszívó képességét szimuláló szenzor az igazi."

Bocsáss meg, jó eséllyel hülyeséget írok, de azért megkérdezem: Gondoltatok már arra, hogy két vékony fémtüskét szúrtok a fába és a keletkező feszültséget méritek? Persze csak pár centinél vastagabb fatörzsnél lenne alkalmazható, de feltételezem, a fatörzs nedvességtartalma jól korrelál a gyökér nedvszívó képességével.

András Horkay 2018.01.30. 00:39:56

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Csak tippelek, de szerintem ha a fás szárban csökken a nedvesség akkor már nagy a baj és kb, vége a dalnak. Valószínüleg már kezd a gyökér teljesítménye zuhanni.
Sokkal érzékenyebben kell reagálni a folyamatra, mert gyorsan változik. Még csak a téli változásokról van adatsorom, de az is nagyon meglepő. Közel 300%-os különbségek vannak. Karácsonykor raktam le a földbe a szenzort 50 centire, és egy szép folyamatos grafikon van ha a trendet nézzük, naponta nem változik túl meredeken csak ha fagy van vagy ha eső de az sem ugrásszerű mivel le kell szivárognia. Kis eső nem nagyon érdekes. Most zuhanásban van a grafikon a nedvesedés irányába. Az érdekes az hogy naponta három értéket mérek, és ezek is jelentősen változnak egymáshoz képest. Látszik hogy a fagy és a napközbeni hőmérséklet is erősen befolyásolja az értékeket, lehet hogy a légnyomás is. Az izgalmas persze a tavasztól őszig tartó folyamat. Az látszik már most is hogy fogalmam sem volt erről a folyamatról, hogy ilyen élénk, pedig tél van.

András Horkay 2018.01.30. 00:50:54

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Van egy csomó műszer ami a fa és deszka stb anyagok nedvességét tudja mérni. Nekem is van oylan, tüzifához használom. Élőfához szerintem nem elég érzékeny a gyökér lehetőségeinek a megitéléshez. Ez a legyártott szenzor még a légnedvességet is méri annyira érzékeny. Volt hogy 10 kg teljesen kiszárított műanyag vödörben lévő földet 5 mililiterenként öntözve mértem mit tud. Szépen méri így pontosan ki lehetett számolni mennyi viz került bele, de később már le is kellett takarni a fedővel hoyg a levegő ne zavarja a föld nedvesség felszívó képességét. időnként, pld most is, ki veszek 10 kg földet a talajból, és patika mérleggel lemérem, majd kiszárítom és kiderül menyi volt benne a víz, és összehasonlítom a műszer által mért értékekkel. Így lehet megbecsülni mit mértünk. Természetesen a talaj minősége is bezavar, ezért helyben kell kalibrálni a dolgot az adott talajra. Az eredmény az lesz hogy tudjuk mikor kell öntözni és mennyit, ez időtz és vizet is megtakaríthat (nagyban pedig hatalmas a jelentősége, gondoljuk el, hogy nagy gyümölcsösöknél mennyire befolyásolhatja a termés mennysiségét és minőségét. Most úgy tűnik, nem nagyon látszik hogy foglalkoznának vele tömegesen (kisérletileg biztos).

Cpt. Flint 2023.02.07. 11:50:53

En bloc "boróká'-t írni elég megtévesztő.
Van egyszer az őshonos közönséges boróka faj (Juniperus communis) és annak mindenféle kertészeti (szelektált) fajtája. Ennek a termése valóban ehető, igényei fajtánként/származási helyenként eltérhetnek; egy 'Hibernica,' 'Sentinel', vagy 'Bakony' nem teljesen ugyanazt szereti, és nem is ugyanúgy néz ki.
Emellett vannak a nem őshonos, észak-amerikai és ázsiai fajok és azok kertészeti hibridjei és szelekciói (Juniperus sabina, J. chinensis/media, J. virginiana, J. procumbens, J. squamata stb.)
Ezek számtalan eltérő termőhelyigényt, alkalmazhatóságot és ellenállóképességet jelentenek, azaz általánosságban 'a tuja' (ami persze valójában nem csak a 'Smaragd'-ot kellene, hogy jelentse) alternatívájaként említeni elég felületes dolog.
De igaz ez a tiszafára és a babérmeggyre is, ahol igazából szintén csak fajták szintjére lebontva értelmezhető a választás.
Fentiek alapján nem igazán értem a bejegyzés célját. Egy online/papír napilap bulvár rovatában oké egy ilyen cikk, ott tényleg nem kell túlterhelni az emberek agyát pontosabb információkkal. Egy kertészeti blog azonban számítson már inkább kicsit mélyebben érdeklődő olvasókra, akiknek nyugodtan lehet alapból szakmaibb tájékoztatást adni. Amit esetleg nem ért, azt majd megkérdezi, vagy utánanéz.

Cpt. Flint 2023.02.07. 12:40:08

2022-t én egyébként a Smaragd tuja tekintetében "halálévnek" tekintem; az ország sok pontján járva mindenhol feltűnt a rengeteg teliben levörösödött Smaragd. (Az én egy darab,több fajból álló csoportban található Smaragdom is végleg megadta magát; igaz, már korábban is eléggé gyengélkedett.) Sajnos a Malonyaiak sem viselték túl jól a tavalyi évet, abból is sokat láttam pusztulni.
A tujaszú kártételét egyébként sajnos több nemzetségen is észleltem; a Smaragd tuja helyett általam is javasolt és alkalmazott Leyland-ciprus (Cupressocyparis leylandii) és kínai boróka (Juniperus chinensis 'Hetzii') példányaimon, illetve a zöld terülőboróka (J. media 'Mint Julep'), malonyai tuja (Th. occidentalis 'Malonyana'), szomorú nutka ciprus (Cupressus nootkaensis 'Pendula'), hinoki álciprus (Chamaecyparis obtusa) egyedeken is. Egyelőre egyiken sem nagyon erős a kár.

Cpt. Flint 2023.02.07. 12:59:59

Lomblevelű örökzöldként javasolhatók még a magyal (Ilex aquifolium) különböző fajtái, a kert adottságaitól függően. A kerti mahónia sem rossz, szívós és igénytelen, de általában nem nő meg magasra és elég ritkás, emellett sajnos hajlamos kivadulni (azaz terjedni a kerten kívül, természetben).
Ott van még a tűztövis, aminek vannak magasra növő fajtái, és az örökzöld levelek mellett a termésével is nagyon szépen díszít (és a madaraknak eleséget ad), jó sűrű is, de iszonyú tövises. (Ez is lehet előny, de metszeni/nyírni nagyon kellemetlen.)

Cpt. Flint 2023.02.07. 13:19:26

@Adszorbció: "Hamis ciprust is érdemes megemlíteni, mint alternatíva" Melyiket? Az oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) (ami a magyarországi kertekben korábban talán a nyugati tuját is megelőzte) és fajtái kb. ugyanolyan klímaigényűek mint a nyugati tuja. De gyakorlatilag a (Mo-on forgalmazott) többi hamisciprus is mind pára- és nedvességigényes.

Cpt. Flint 2023.02.07. 13:54:31

@OkoskaTo:rp: nem tisztem megvédeni a szerzőt, de egy kert, fasor, park telepítésénél a tőszám, ültetési táv mindig egy nehéz, eldöntendő kérdés. A növények nőnek, ez már a nevükből is következik. :D Az az egyik nagy kérdés egy tervezésnél (és ezt illik megkérdezni a megrendelőtől is), hogy MIKORRA legyen "mutatós" a növénytelepítés. Alapvetően két út van: úgy és annyit ültetünk, hogy már az elején is legyen látszatja, jól nézzen ki; vagy eleve nagyjából a véglegesnek szánt tőtávot és darabszámot alkalmazzuk. Első esetben nyilván jóval többet kell ültetni, és el kell fogadni, hogy egyes példányok az összenövés miatt idővel vagy maguktól elpusztulnak, vagy ki kell őket venni a többiek és az elvárt látvány/hatás érdekében. Második esetben (jóval) kevesebbet ültetünk, azzal a kompromisszummal, hogy a remélt/tervezett/elvárt látványt, környezeti hatásokat (pl. árnyalás) még sok évig nem fogjuk elérni.
A sűrűbb ültetés mellett szólhat az, hogy a természetes, vagy rendkívüli esemény miatti pusztulásokat is ellensúlyozza.
Egy idős erdőben pár száz darab faegyed van hektáronként, egy fiatalosban ennek többszöröse, mesterséges erdősítésnél pedig (őshonos fafajok esetén) 4500-7500 darab csemetét kell ültetni.

Sorállományú előfelvételis 2023.02.08. 08:15:34

@Kivlov: A Pismányban van egy nagy házunk. Az egész kertet apám körbeültette tujával. Automata öntözés is készült mindegyikhez. Az összes kipusztult az utóbbi 4 évben. De te csak okoskodj! A budai hegyek erdeibe rengeteg kiszáradt tuja van kihordva, mert ott is tömegesen pusztulnak. Gazdagék meg sajnálják a pénzt a szabályos elvitelére. A lőrinci házamnál a 20 éve nevelgetett tujám minden öntözés ellenére két év alatt kiszenvedett.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása