Megyeri Szabolcs kertész blogja

Vitaminbomba csíráztatással!

komment

A tél vége mindig ólomlábakon vánszorog, nehéz már tolerálni a sötétet, a hideget, a nyirkos-hűvös napokat. Ez az időszak nem csupán lelkileg viseli meg az átlagembert, a szervezet tartalékai is kimerülnek, legendásan vitaminhiányos, kimerültséggel terhelt hetek ezek, nem hiába emlegetjük kikeletkor a tavaszi fáradtságot olyan gyakran. Sajnos a tél vég nem tartogat túl sok vitamindús friss zöldséget, még a legkorábbi konyhakerti termények is csak jóval később szüretelhetők, ám aki természetes eredetű vitaminbombát szeretne, ilyenkor is hozzájuthat, nem is akárhogyan, hanem házilag előállítva, olcsón, és persze vegyszer-, és adalékanyag mentesen. A varázsszó a csíráztatás!

Az otthoni csíráztatás igazán egyszerű, bár igényel némi figyelmet, rendszerességet és precizitást, összességében a napi teendők mellett játszva abszolválható feladat, jelentősebb kezdő befektetést nem igényel, és évszaktól függetlenül bármikor elkezdhető, csinálható. De mi is az a csíráztatás? 

 product_alfalfa.jpg

A csírázás során a növényi magban eltartalékolt tápanyagok alkotóelemeikre bomlanak, ezen folyamat során pedig aminosavak, vitaminok szabadulnak fel, valamint a meglévő ásványi anyagok is könnyebben emészthető formát vesznek fel zsenge növénykében. A lényeget jócskán leegyszerűsítve, a biokémiai folyamatok magyarázatát kikerülve tulajdonképpen arról van szó, hogy a csíráztatással a mag legértékesebb, legkoncentráltabb hatóanyagait "lophatjuk" el a növénytől, mielőtt az a fejlődéshez, növekedéshez felélné azokat. Lényeges információ, hogy nem minden mag alkalmas a csíráztatásra, a fényezett, feldolgozott, csávázott, vagy sugarazással fertőtlenített magokból nem fog csíranövény fejlődni. A sikeres művelethez ezért erősen ajánlott kifejezetten erre a célra előkészített és árult magokat használni. Fontos az is, hogy megbízható, vegyszermentes forrásból szerezzük be az alapanyagot. Az egyik lehetőség a saját magunk által előállított, szárított magokból dolgozni, így tudhatjuk száz százalékos pontossággal, hogy mi kerül a keltetőbe. A másik nyilvánvalóan a vásárlás, ez esetben érdemes megbízható forrást találni, bioboltot, biotermelőt.

 

Mikor a csíráztatáshoz való magok már kézben vannak, elkezdődhet maga a csíráztatási folyamat, mely egyszerű és kis helyigényű. Lényeges, hogy a csíráztatáshoz ne földet használjunk, még a biztos forrásból származó talaj is rejthet szennyeződéseket, a csíráztatásnál pedig mindenképp törekedjünk a biokertészeti minőségre és körülményekre. Ideális esetben használjunk direkt erre a célra való csíráztató edényeket, ilyeneket számtalan helyen be lehet szerezni, különböző színű, formájú plasztikedényekről van szó. Ugyanígy megfelelő lehet azonban pár befőttes üveg, vagy kisebb méretű lapos edény, magasabb peremű tálca. A bolti csíráztatóedény jellemzően olyan hálós aljú tartó, melyben a magok nem áznak folyamatosan vízben, ugyanakkor mindig nedvesen vannak. Az edényeket a lehető legkörültekintőbben fertőtlenítsük, mossuk el, végül többször alaposan öblítsük át, nagyon fontos, hogy teljesen tiszták legyenek!

sprouting.jpg

Az edénybe tett magok vizét naponta egy-két alkalommal cseréljük ki, a csapvíz tökéletesen alkalmas, sőt, ha kicsit keményebb típusú a vezetékes víz, akkor még jobb, tehát nem szükséges ásványvizet vagy desztillált vizet használni! A csíráztatni szánt mag adagot nézzük át, a hibás, száradt, sérült darabokat szemezgessük ki. A direkt csíráztatásra előkészített megbízható magok azonnal felhasználhatóak, az egyéb forrásból származó magok esetében ajánlott egy citromleves-ecetes vízzel való fertőtlenítő átmosás, vagy forróvizes öblítés, ezek az eljárások azonban rontják a csírázóképességet, vagyis várhatóan így kevesebb csíránk lesz. A napi vízcsere/öblítés alkalmával a felszínre kerülő növényi maradványokat, hibás magokat is távolítsuk el, a keltető mindig legyen tiszta, különben hamar beindulhat a rothadás, nyákosodás. A csírázási idő növénytípustól függ, de jellemzően pár napnyi időszak, legfeljebb egy hét alatt már használható eredményt érhetünk el. A csírákat alapos átmosás és/vagy centrifugálás után fogyasszuk, akár magukban, akár köretként, de ne feledjük, hogy a friss csírák nem javallottak kisgyermekeknek, időseknek és várandósoknak, ugyanis egyes csírafélékben olyan típusú és mennyiségű vitaminok, aminosavak, egyéb beltartalmi értékeke lehetnek, melyek ellenőrizetlen mennyiségben nem feltétlen kedvező hatásúak az említett állapotokban. Az átmosott csírák a szedés után hűtőben 1-2 napig maradnak frissek, így elég mindig akkora mennyiséget csíráztatni, amennyit el is fogyasztunk.

 s-l1000.jpg

Már csak egy kérdés maradt, mit lehet csíráztatni? A műveletre nagyon sok növény magja alkalmas, többek között a mustár, a rukkola, a zsázsa,  a lencse, a lucerna, a búza, a köles, a retek, a vöröshagyma, a napraforgó, a vöröskáposzta, vagy akár a brokkoli is szóba jöhet! 

Aki a gyakorlatban is megnézné a műveleteket, az alábbi angol nyelvű, de nyelvtudás nélkül is követhető videóban szemlélheti meg a csíráztatás legegyszerűbb módját:

Képek: innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr8213677298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása