levegőt!

2019.11.08., Szerző: kodpiszkalo

natural-cosmetics-4004908_640.jpgAz illóolajok alkalmazása régóta része a természetgyógyászatnak. Az ún. aromaterápia a növényi illóolajok (növényekből lepárlással vagy egyéb módon kinyert, illékony, a növényre jellemző illatú anyagkeverékek) terápiás alkalmazását fedi. Eredetileg elsősorban az inhalálás (belégzés) volt a terápia módszere, de az olajokat gyakran alkalmazzák masszázs formájában is. Az illóolajok szájon át történő fogyasztása nem része a klasszikus aromaterápiának (jóllehet bizonyos olajok, így a borsosmenta olaja, bizonyítottan jótékony hatásúak, a mentaillóolaj például irritábilis bél szindrómában).

Az aromaterapeuták szerint az olajok hatása részben az illat érzékelése révén alakul ki. Kétségtelen tény,hogy az illat szubjektív hatással van a komfortérzetre, hangulatra, és ezt érdemes is lehet kiaknázni - ugyanakkor ez még nem gyógyhatás. Van olyan példa is, amikor az olaj szagolgatása gyógyhatásként érvényesül: a legismertebb példa a levenduláé, amelynek olaja igazoltan szorongásoldó hatású. Ugyan a növény kellemes illatú, de a hatás nem ehhez köthető, hanem az olaj egyik komponenséhez, a linaloolhoz, amely belégzés esetén is képes felszívódni olyan mennyiségben és eljutni az agyba, hogy kifejtse hatását. Egy levendulaolajból készült, szájon át alkalmazható termék szorongásoldó hatását klinikai vizsgálatok és azok kritikus értékelése is megerősítette

A masszázs során alkalmazott olajok hatása részben azon alapul, hogy fokozzák a helyi vérkeringést, ami különböző izomfájdalmak esetén a tapasztalat szerint jótékony. Erre a célra számtalan olaj használható a rozmaringtól a szegfűszegig - ízlés szerint. Fontos, hogy a tömény illóolajok irritálhatják a bőrt, így valamilyen hígított formában kell ezeket alkalmazni. A bőrre kent olajok közül gyulladáscsökkentő hatásuk miatt kiemelendő a kamilla és a cickafark, amelyeknek hatását számos kozmetikum hasznosítja. A fűszerek zöme tartalmaz illóolajat, ezek étvágy- és emésztésjavító hatása szorosan összefügg az olaj komponenseinek hatásával. A megfázásban (szakszerűbben: vírusos eredetű akut felső légúti fertőzésben) alkalmazott növények egy része (pl. a köptető kakukkfű) szintén az illóolaj révén jótékony hatású. Mindez azonban már egyáltalán nem aromaterápia, jóllehet a hatás az illóolajoknak köszönhető.

De mi a helyzet a többi illóolajjal, amelyeket döntően elpárologtatva, belélegezve alkalmaznak? Különböző szaküzletekben, webáruházakban tucatszámra találhatunk különféle olajokat ezerféle gyógyhatást ígérve - sajnos, az esetek nagy részében semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ezek a vélt gyógyhatások léteznének. Ez nem jelenti azt, hogy az olajok biztosan hatástalanok, viszont azt igen, hogy nagyon keveset tudunk valós hatásukról. A kellemes illatú olaj még akkor is egy erős placebó, ha semmilyen farmakológiai, klinikai hatást nem fejt ki - ez azonban nem elegendő alap, hogy a körmök erősítésétől a gyomorégésig mindenre ajánlják.

A legújabb aromaterápiás szakkönyvekben  az illóolajok bizonyított hatásaival kapcsolatos fejezet nagy részét a gomba- és baktériumellenes aktivitásuk leírása teszik ki. Mindez nagyon fontos, ugyanis például a megfázásban alkalmazott olajok hatása részben pont azon alapul, hogy a szájüregben vagy a légutakban a kórokozókkal érintkezve elpusztítják azokat. Sajnos, olyan koncentrációt nem érnek el a mikrobaellenes komponenseik a vérben (legalábbis anélkül, hogy súlyos mérgezést ne okoznának), hogy az ott szaporodó kórokozókat is elpusztítsák, így a közhiedelemmel ellentétben az illóolajok nem helyettesítői az antibiotikumoknak. A tüneti kezelésben azonban igen hasznosak lehetnek (sok köhögésre, torokfájásra használt termék tartalmaz illóolajokat). Helyileg, a bőrön, körmön alkalmazva különböző kórokozók ellen is igen hatásosak lehetnek, erre kiváló példa a teafaolaj (amelyet szintén csak hígítva szabad a bőrre kenni).

Újabban - marketingszempontokat nem teljesen figyelmen kívül hagyva - nagy divatja van az illóolajok párologtatásának a megfázásos betegségek megelőzését célozva. Létezik olyan szülő, aki ne szeretné, hogy a gyereke kevesebbet legyen beteg télen? Van olyan kegyetlen apa vagy anya, aki ne lenne hajlandó pár ezrest áldozni arra, hogy az óvodában, iskolában a gyereke védve legyen a kórokozóktól? Mivel ezekre a kérdésekre a válasz egyértelmű, az is magától értetődő, hogy a védelem ígérete könnyen váltható forintokra.

De vajon tényleg megvédenek-e az illóolajok a megfázástól? A megfázást különböző vírusok okozzák, amelyek ellen nincsenek hatásos gyógyszerek, így ha az illóolaj párologtatása segítene, az nagyon üdvös lenne. Leginkább a citromillóolajat ajánlgatják erre, olyannyira, hogy a marketingben élen járó cég képviselői a haladó szellemű bölcsőde- és óvodavezetőknek, iskolaigazgatóknak címzett levélben nemcsak az olajat, hanem az ennek párologtatását szolgáló diffúzort javasolják megvételre - a gyermekek védelmében.

Mit tud a citromolaj? A hatásáról író honlap szerint:

Egy francia felmérés szerint a citromhéj illóolajának gőze a meningococcust (fertőző agyhártyagyulladás kórokozója) 15 perc alatt, a tífusz kórokozóját egy órán belül, a pneumococcust (tüdőgyulladás kórokozója) két-három óra alatt, a Streptococcus haemolyticust (mandulagyulladást, skarlátot, orbáncot, gyermekágyi lázat okozó baktérium) három-tizenkét óra alatt pusztította el (Rochaix és Morel kutatók kísérletei alapján).

A fenti állítás, különböző szövegezésben számtalan magyar és angol forrásban megtalálható. De vajon mi az ősforrás? Mit mondott Rochaix és Morel? Ha nem is ősforrás, de az internetes említések valószínű forrása az a könyv, ahonnan szó szerint átveszik/fordítják a különböző szerzők a citromolaj csodás hatásairól leírtakat. Kicsit tovább kutatva kiderül, hogy az említett szerzők az 1920-as években publikálták eredményeiket, azóta megszűnt lapokban. Sajnos, nem sikerült hozzáférnem az eredeti cikkekhez (gyanítom, az olajat népszerűsítőknek sem), egy 1928-as könyv alapján azonban feltételezhető, hogy nem párologtatott illóolajat vizsgáltak, hanem annak oldatát/emulzióját. Annyi azonban biztos: az, amit 100 éve igazoltak az akkor módszerekkel (amelyeket a cikkek hiányában nem is ismerhetünk), az feltétlen megerősítést igényelne napjainkban. Ilyen megerősítés márpedig sajnos nincs. A citromolaj vírusellenes hatásáról egyetlen cikk érhető el (herpeszvírus ellen hat, de nem elpárologtatva, hanem oldott formában). Légúti kórokozó vírusok elleni hatásáról semmi adat. Az persze érdekes lehet, hogy hatásos-e Meningococcus, tífusz vagy éppenséggel Streptococcusok ellen, de a vírusok okozta megfázás szempontjából ennek az égvilágon semmi jelentősége (a bakteriális szövődményekkel szemben azonban üdvös lenne!). És még egyszer: egy ismeretlen metodikájú, ismeretlen tartalmú, elérhetetlen cikkre hivatkozva nem állítható, hogy ezek a hatások léteznek. 

A citromolaj baktériumellenes hatásáról egyébként számos cikk beszámol. Ezekkel mindössze az a "baj", hogy a hatást nem párologtatás után mutatták ki, hanem az olaj oldatával/emulziójával. A kettő közötti különbség hatalmas, ugyanis oldva az olaj komponensei sokkal-sokkal nagyobb mennyiségben kerülnek kapcsolatba a kórokozókkal. Éppen ezért ami folyékony közegben hatásos, koránt sem biztosan hat akkor, ha elpárologtatjuk. Egy olyan cikkre akadtam rá, amelyben a citromolaj gőzfázisban baktériumellenes hatásáról számol be. Ebben légúti kórokozók (Legionella sp.) ellen találták hatásosnak az olajat 3,75 mg/liter levegő koncentrációban. Egy 30 nm-es, 3 m belmagasságú osztályteremben ennek a koncentrációnak az eléréséhez 337,5 gramm (!), azaz durván fél liter olajat kellene elpárologtatni. Ezzel szemben a citromolaj légfertőtlenítő hatásáról értekező weboldal ugyanekkora terembe 15 cseppet ajánl. A különbség hatalmas: 15 csepp illóolaj tömege bőven 1 gramm alatt van, azaz több százszoros a különbség a valamilyen kórokozó esetén bizonyítottan hatásos és az alkalmazásra javasolt dózis között. A Pécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének munkatársai részletesen is foglalkoznak az illóolajok antibakteriális hatásának vizsgálatával. Cikkeik szerint a leghatásosabb illlóolajok (a citromot nem vizsgálták) a 15-100 mikroliter/liter levegő koncentrációban voltak hatásosak a légúti kórokozók ellen  in vitro, azaz laboratóriumi körülmények között (ez kb. egy nagyságrenddel gyengébb hatás, mint amit a citromolajra más kutatók leírtak, de hozzá kell tenni, hogy az eltérő vizsgálati módszerekből is adódhat). 

Dr. Ács Kamilla, a pécsi kutatócsoport tagja szerint az általuk hatásosnak leírt dózisnál valamivel kisebb koncentrációban is elképzelhető természetesen a baktériumellenes hatás, az ő vizsgálataik ugyanis elsősorban a kórokozók teljes elpusztításához szükséges mennyiséget határozták meg. De vajon lehet-e probléma, ha egy óvodában folyamatosan párologtatnak? Ács Kamilla szerint az illóolajok elméletileg akár számos nemkívánt mellékhatást (pl. légúti irritáció) is eredményezhetnek, ezért - főként gyerekek esetén - a légúti tolerálhatóságot vizsgálni kellene a széles körú alkalmazás előtt. A citromolajjal kapcsolatban sajnos ilyen adatok nem érhetőek el.  A szakirodalom szerint a hosszabb távú inhaláltatás ezenfelül akár ellenkező hatást is eredményezhet, mint a terápiás indikáció, ezért nem is javasolt. Ennélfogva a folyamatos óvodai párologtatás hasznossága és biztonságossága is megkérdőjelezhető. Fontos kiemelni, hogy más, a citromolajnál részletesebben vizsgált illóolajoknál már leírták ezt a jelenséget. Ami biztos: kisgyermekek számára az eukaliptol-, mentol- és kámfortartalmú olajok (pl. borsosmenta, eukaliptusz) kerülendőek, a citrusfélék olajai (így a citrom is) fokozott óvatossággal alkalmazhatóak tartósan a lehetséges irritáció miatt. A cseppben mérhető dózis esetén ettől valószínűleg reálisan nem kell tartani, azonban töményebb illóolajpára esetén valószínűleg már igen.

Mi a tanulság mindebből? Elsősorban az, hogy nem mind arany, ami fénylik: a jól hangzó, egyszerű megoldás nem feltétlenül ad védelmet a betegséggel szemben, viszont némileg megkönnyítheti a pénztárcát. Továbbá: egy szer hatásossága, az illóolajokat is beleértve alapvetően függ a dózistól és az alkalmazás módjától. Lehet, hogy kellemes dolog egy citromillatú teremben tölteni a napot, de a kellemes illat még önmagában nem véd meg semmitől. Igaz, vélhetően ilyen kis mennyiségben nem is árt, legföljebb hamis biztonságérzetbe ringat.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr1315289790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

poiuytrewq 2020.04.28. 21:50:12

Kezdődő torokfájásnál, náthás tüneteknél,beduguló orrnál rendszeresen szoktam aromalámpát használni ebbe teszek 6 8 csepp- citromolajat, borsmenta olajat, eukaliptusz olajat, szegfűszeg olajat, esetleg még teafa olajat, levendula olajat.
Még aznap elmúlik minden tünetem, sőt pár barátom is átjött már párszor beszélgetni mikor nekik is ilyen tüneteik voltak és utána jobban érezték magukat, 30 as kora 410 es korosztály vagyunk nem gyerekek.Nem a legrosszabbbakat veszem , amiket veszek: Goloka, Aromax, Naturland,Tebamol,Dr Herz, Pannonhalmi gondolom ezek lehetnek a közepes , gynege közepes és erős közepes minőségűek 10ml 1000Ft durván. DoTera termékeket nem próbáltam azok eléggé húzós árakon vannak sokszorosa ezeknek, de tescós aroma olajakat se vettem 400Ft/10ml . A bőrgombásodás is megszűnt illóolajok hatására ahol a canesten és társai elbuktak, canesten ,lamisil semmitérő termékek voltak ahogy abbahagytam a használatukat egyből visszajött a gomba , felesleges pénzkidobás. Ez a tapasztalatom hátha segít valakinek.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása