Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Olaszország híres arról, hogy újra és újra politikai zűrzavarba süllyed, és az idei nyár belpolitikai viharai sem jelentenek kivételt ez alól - írja a Bloombergen megjelent cikkében Ferdinando Giugliano olasz publicista. Augusztus közepén feltűnt a horizonton egy előrehozott választás lehetősége, amely "megkoronázhatná" Metteo Salvinit, a radikális jobboldali Liga elnökét az ország miniszterelnökeként.

Ugyanakkor reálissá vált egy korábban elképzelhetetlen lehetőség is: az országot az elmúlt bő egy évben az Ligával együtt kormányzó, radikális baloldali Öt Csillag mozgalom és a mérsékelt baloldali Demokrata Párt kormánykoalícióra léphet egymással. Az utóbbi páros koalíciójának létrejötte esetén nem lenne szükség választásokra, csupán az Öt Csillag partnert váltana a kormányzás folytatásához.

Salvini hibázott

Salvini kétségtelenül hibázott az előrehozott szavazás kikényszerítésének időzítésével. Szembe fordulhatott volna pártja koalíciós partnerével a májusi európai parlamenti választások után is, amikor a Liga bezsebelte a szavazatok több mint harmadát, messze maga mögött hagyva minden ellenfelét. Ekkor még aligha merülhetett volna fel az Öt Csillag-Demokrata Párt partnersége. Ehelyett várt augusztusig, ami azt jelenti, hogy a saját kormányfője, Giuseppe Conte ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát csak a nyár utolsó napjaiban tárgyalhatja a római parlament.

Ezzel részben időt adott meggyengült ellenfeleinek, hogy rendezzék a soraikat és alternatívát keressenek, másrészt az ősz közepén tartandó választások miatt nem maradna idő a 2020-as költségvetés elfogadására, ami nyomós érv amellett, hogy ne most járuljanak az urnákhoz az olaszok. A demokraták tarnak a nagy választási vereségtől, ezért nyitottak arra, hogy átvegyék a Liga helyét a kormánykoalícióban, az Öt Csillag támogatottsága összeomlott az elmúlt egy évben, úgyhogy ők is megfontolhatják ezt a váltást.

Kinél van a labda?

Salvini be tudta dönteni a kormányt, ám Giuseppe Conte miniszterelnök keddi lemondása után a labda Sergio Mattarella államfő térfelén pattog. Felkérheti Contét, hogy alakítson új kormányt, ideiglenes, "technikai" adminisztrációt javasolhat a parlamentnek a költségvetés elfogadására, azaz nagyjából az év végéig vagy előrehozott választásokat írhat ki várhatóan október végére. Eközben a Liga elnöke 50 milliárd eurós gazdaságösztönző programot ígért a szenátusnak, amivel Olaszország biztosan szembe kerülne az EU-val a költségvetési fegyelem megsértése miatt, mivel tovább növelné az ország gigantikus államadósságát. Így az államfő döntésének óriási a tétje.

Talán mégsem kéne

Az így kialakuló vörös-sárga koalíció tehát reális lehetőség - még ha vélhetően nem is tartana sokáig, talán csak a jövő évi büdzsé elfogadásáig -, ám a Bloomberg publicistája szerint három erős érv is szól ellene. Az első, hogy mégis csak messze a Liga élvezi a legtöbb szavazó támogatását Olaszországban, ezért nem lenne ildomos olyan kormányt alakítani, amelyben nem vesz részt, még ha a parlamenti matek lehetővé teszi is ezt. Salvini borítékolhatóan azzal reagálna, hogy ostorozná a nép akaratát figyelmen kívül hagyó politikai elitet.

A második, hogy az Öt Csillag és Demokrata Párt összefogása hiteltelen lenne, mivel az elmúlt időszakot egymás szapulásával töltötték. Az előbbi szerint az utóbbi a korrupt elit része, ami tönkre tette Olaszországot, az utóbbi szerint az előbbi populista és képtelen a szakszerű kormányzásra. Emellett a két párt mást akar: az előbbi keményen lépne fel a bevándorlással szemben, míg az utóbbi nem, továbbá elutasít olyan infrastruktúra-fejlesztéseket, amelyeket az utóbbi nem. Végül a Bloomberg cikkírója szerint olyan balos gazdaságpolitikát folytatnának, amely végső soron a csillagászati magasságban lévő államadósság növelésével járna.

Nagy a kísértés

A két párt nagy kísértést érezhet arra, hogy összeálljon, mert az jelentős taktikai előnyökkel kecsegtet. Az Európai Központi Bank (ECB) szeptemberben várhatóan monetáris enyhítési lépéseket jelent be, ami olcsóbbá teheti az államadósság finanszírozását, így maradhat az államkasszában elosztogatható pénz. Salvini gyengülhet, például mert belső lázadás indul ellene a Liga régi, északi bázisa részéről, amely úgy érzi, nem kap eleget gazdasági téren a kormánytól. Ez magyarázhatja, miért tart a pártvezér attól, hogy pártja évekre ellenzékbe szorulhat.

Ugyanakkor a hosszú távú megfontolások, a bölcs stratégia azt súghatja az Öt Csillag és a Demokrata Párt vezetőinek fülébe, hogy jobb az óvatosság. Elsősorban azzal kell számolniuk, hogy jelenleg nem látszik semmilyen biztos módszer a stagnáló olasz gazdaság feltámasztására. Bármilyen kormánynak jó eséllyel beletörik ebbe a bicskája, akkor meg miért ne vezesse azt Salvini. A nyáron kialakult olasz belpolitikai válság így csak abszurditásával tűnik ki a sorból, nem azzal, hogy ez lesz az utolsó.