rendőrség;hajléktalan;kriminalizálás;közterületen élés;

2018-10-19 16:26:16

Elítélt hajléktalan: ezt a pert Kafka sem tudta volna megírni

Groteszk tárgyalás tanúi lehettek, akik felvételről vagy személyesen követték a fővárosi hajléktalan nő ellen indított bírósági eljárást: távmeghallgatás a szomszéd szobából, bürokráciába fulladó hatósági intézkedések.

Videós közvetítés útján hallgatták meg a Fővárosi Törvényszéken azt a 61 éves asszonyt, O. Kálmánnét, aki a szigorított szabálysértés második áldozataként – a jog szerint, elkövetőként – került pénteken a bíróság elé. A tárgyalásról a 444.hu és az Index adott élő beszámolót.

O.-né ügyével  Szvobodáné Ladányi Lilla bírósági titkár foglalkozott, mivel szabálysértési ügyekben nem szükséges a bírói jelenlét. A mélyszegénységben élő asszony „bűnlajstromát” a rendőrség képviselője ismertette: mint kiderült, hogy O.-nét október 17-én háromszor hajtották el rendőrök a Kosztolányi Dezső tér környékéről; negyedszerre pedig csütörtökön találkoztak vele, amikor kutyájával és takarójával egy Feneketlen-tó melletti padon ült.

Ekkor élesedett a kényszerintézkedés: a nőt a Gyorskocsi utcai fogdára vitték, ahol szabálysértési őrizetbe került. Ingóságait – amire igényt tartott, és azt is amit nem – az FKF autója szállította el, mondta a rendőrség képviselője. 

Az asszony a tárgyalás során hangsúlyozta, hogy nem tartja magát bűnösnek, hiszen önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe: mindig is dolgozott, az utóbbi években takarításból élt, de élettársa halála után, öt hónappal ezelőtt el kellett hagynia otthonukat – így került az utcára. Próbálta a hajléktalanszállót is, de nem bírta az ottani bűzt. A nő hiába kérte őrizetbe vételének megszüntetését, a bíróság ehhez nem járult hozzá.

A hatósági beszámolóból és az eljárás menetéből egyértelműen látszott, mennyire bürokratikus, akadozó, embertelen folyamatról van szó. Kiderült, hogy

Mint az Index írja, a védelem indítványozta az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a szabálysértési eljárás módosítása miatt forduljanak az alkotmánybírósághoz. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy védence nem szándékosan sért törvényt, és kifogásolta a hajéktalanszálló igénybevételének elutasítására vonatkozó ügyészi érvet is: „9500 férőhely van a hajléktalanszállókon, ehhez képest az utcán 15-30 ezer között van a hajléktalanok becsült száma” - mondta, megjegyezve, hogy egyébként is önkéntes a szállók igénybe vétele, ám a gyakorlatban kényszerítik őket erre a szabálysértéssel való fenyegetéssel, ami véleménye szerint alkotmányellenes.  

O.- né ügyvédje szerint az ingóságok elkobzásával sérül a magántulajdonhoz való jog, de az eljárást az Európai Emberi Jogok Egyezménye is sérti, mert nem biztosítja a védelemhez való jogot, és a tisztességes eljárás, valamint az emberi méltósághoz való jog követelményének sem felel meg.

A védő ezért eljárás megszüntetését kérte. A bíróság ennek nem tett eleget –a titkár inkább zárt tágyalást rendelt el, majd első fokon figyelmeztetésben részesítette O. Kálmánnét.