Ukrajna;

2019-06-24 10:00:00

Tarol a Nép Szolgája

Nem jött be a kormányoldal csele, az alkotmánybíróság nem talált kivetnivalót az előrehozott választásokat kiíró rendeletben. Volodimir Zelenszkij előtt megnyílt az út tervei megvalósítására.

Megfelel az ukrán alkotmánynak Volodimir Zelenszkij elnök rendelete a parlament feloszlatásáról és a rendkívüli választások kiírásáról július 21-re, így döntött múlt héten az ukrán alkotmánybíróság. A voksolás elől ezzel minden akadály elhárult, az elnöknek pedig megadatott a lehetőség, hogy a jelenlegi vele szemben ellenséges, eddigi kezdeményezéseit a parlamentben napirendre sem tűző többség helyett saját pártja vegye át a kormányzást. Ukrajna új elnöke május 20-án, beiktatási beszédében jelentette be a parlament feloszlatását és az előrehozott választásokat. Ezzel a lehetőséggel azonban számolt a leváltott államfő, Petro Porosenko mögötti kormánykoalíció. A kisebbik kormánypárt, a korábbi miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk pártja, a Népi Front május 14-én, három nappal az új elnök beiktatása előtt bejelentette kilépését a koalícióból.

Normális mederben ez azt jelentette volna, hogy a Grojszmann-kormány ugyan megbukik, de lehetőség adódik előrehozott választás nélkül új koalíciós többség létrehozására, új kormány felállítására. A törvény erre 30 napot ír elő és ez idő alatt a parlament nem oszlatható fel, utána meg az őszi választás miatt nem lehetett volna. A trükk azért nem vált be, mert a Jacenyuk-Porosenko koalíciónak már elég hosszú ideje nem volt valós parlamenti többsége, annak a törvényi kötelezettségének pedig nem tett időben eleget, hogy terjessze elő a parlamenti többséget alkotó képviselők névsorát. A koalíciós többség már csak papíron létezett, nemcsak a kisebb koalíciós pártok fordítottak hátat Porosenkóéknak, hanem a két nagy párt képviselői is sorra váltak ki. Porosenko is feloszlathatta volna a parlamentet, de nem tette meg, hiszen Jacenyuk pártja már évek óta a bejutási küszöb alatt van, a sajátja támogatása is egyszámjegyűvé zsugorodott.

Eközben a volt humoristából lett államfő a közvélemény-kutatók szerint biztos parlamenti többségre számíthat. Zelenszkij egy képzeletbeli egyszerű tanárból lett államfőről szóló, A Nép Szolgája című televíziós műsorával tett szert országos ismertségre és népszerűségre, most az azonos névre hallgató pártját 47,5-51,5 százalék között mérik.

A Nép Szolgája akár történelmet is írhat. Jelenlegi állás alapján úgy tűnik, hogy az eddig öröknek bizonyuló kelet-nyugat, oroszpárti-Európai Unió párti választóvonalat is sikerül eltörölnie, az elnöki formáció ugyanis Ukrajna minden régiójában toronymagasan vezet. Már Zelenszkij elnökválasztási győzelme is hasonló képet mutatott, ő is a nyugat-ukrajnai Lemberg megyén kívül, mindenhol győzni tudott. Lembergben még Porosenko került az élre, mára viszont ott is a Nép Szolgája kerekedett felül. Ez pedig olyan fegyvertény, amivel eddig egyetlen elődje sem büszkélkedhet, Zelenszkij színre lépése előtt nem volt olyan párt, vagy politikus, amely ilyen szinten tudta volna közös nevezőre hozni a mélyen megosztott országot.

A teljes ukrán politikai paletta mozgásban, átalakulásban van, a régi pártok újra átnevezték magukat és jelentkeznek az újak is. A Janukovics éra kormányzó ereje, a Régiók Pártjának romjain kinőtt Ellenzéki Blokk most Az Életért Ellenzéki Platform néven fut, 2-3. helyen áll, messze leszakadva a Nép Szolgájától, 11 -9,2 százalékon. Julija Timosenko pártja nem változtatott nevet, a Batykivscsina támogatottsága 8,7 százalék körül mozog. Petro Porosenko neve most az Európai Szolidaritás elnevezésű pártot fémjelzi, amely a kampányra újra erősödni kezdett több hetes csökkenés után. Az utóbbi hetekben 7,5-8,3 százalékon állt, és ukrán politológusok a csökkenési trend alapján nem zárták ki azt sem, hogy az 5 százalékos bejutási küszöb alá kerül, ám múlt héten újra 9,5 százalékot ért el. Kilátásai így sem rózsásak. Többek között azért, mert a nagyot bukott jelenlegi kormányerőt belső ellentétek feszítik, a képviselők menekülnek és helyezkedni próbálnak, közeledni a sikeres új pártok felé.

Az ügyvivő miniszterelnök, Volodomir Grojszmann is szembefordult Porosenkoval. Egy tévéműsorban keményem bírálta volt párttársát és szövetségesét, úgy vélekedett, ideje a "régi pártoknak" - mint amilyen Petro Porosenko Blokkja és a Julija Timosenko Batykivscsinája eltűnniük, mert azokat „csupa öreg és levitézlett bútordarab” alkotja, új erőknek kell a törvényhozásba kerülniük, olyanoknak, mint Nép Szolgája és Szvjatoszlav Vakarcsuk rocksztár új formációja, a Holosz (Hang), illetve nyilván a május végén általa alapított Ukrán Stratégiának. Vakarcsuk formációja vélhetően tényleg parlamenti erő lesz. A vadonatúj párt támogatottsága 1 százalékról ugrott 5,3-ra június közepére, amint az énekes bejelentette indulását az előrehozott választáson. Grojszmann új pártja azonban igen messze áll a bejutási küszöbtől egyelőre. Úgy tűnik, ötpárti parlament alakul, két vadonatúj párthoz tartozó többséggel.

Rosszul áll a szélsőjobb is, nekik csak akkor van esélyük meghaladni az 5 százalékot, ha közösen lépnek fel. Június 9-én a Nackorpusz, a Szvoboda, a Pravij Szektor, az Ukrán Önkéntes Hadsereg, az Ukrán Nacionalisták Szervezete és az Ukrán Nacionalisták Kongresszusa egyezményt kötött, hogy a Szvoboda zászlaja alatt egyesült erővel indulnak a választásokon. Elméleti esélyük van, hiszen a nacionalista jobboldal hívei nem tűntek el Ukrajnából, a mérésekben azonban még az új közös radikális jobboldal nem szerepelt.