Az eredmények elemzése azt mutatja, hogy azoknak a résztvevőknek, akik 18 és 30 éves koruk körül magasabb pontszámot kaptak a futógépes vizsgálaton, 25 évvel később alacsonyabb volt a bal kamrai tömegük, és a globális hosszanti összehúzódásokkal kapcsolatos vizsgálatok eredményei is jobbak voltak.
Ezen kívül minden perc, amellyel hosszabban bírták a futógépen, a bármely okból bekövetkező halálozás 15 százalékkal kisebb kockázatát, míg a szív- és érrendszeri betegség miatti halálozás 12 százalékkal kisebb kockázatát jelentette
– ismertette az eredményeket a kutatás vezetője, Dr. Ravi V. Shah, a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center munkatársa.
Másfelől pedig a 7 éves követési idő után végrehajtott állóképességi vizsgálat idejének minden 1 perces csökkenése a szív- és érrendszeri halálozás kockázatának 20 százalékos, a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatának 21 százalékos emelkedését jelentette. A fittségi szint és a szívkoszorúér meszesedése között viszont nem találtak összefüggést.
Az világosnak látszik viszont, hogy a fiatal felnőttkori fittség növelése elősegítheti a szív- és érrendszeri egészség megőrzését, valamint a betegségek megelőzését.
A kutatáshoz fűzött kommentárjukban Dr. David E. Chiriboga és Dr. Ira S. Ockene, a Massachusetts-i Egyetem orvosi karának munkatársai megismétlik, hogy a fiatal populációban korábban nemigen vizsgálták a szív- és érrendszeri fittség, valamint a szív- és érrendszeri egészség összefüggéseit (idősebb korúak esetében már régóta ismerjük a fittség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése közötti összefüggést.)
Az eredmények azonban azt sugallják, hogy a fittség a fiatal felnőttekben nem annyira a koszorúér-elmeszesedésre van hatással, hanem jelenleg még ismeretlen hatást fejtenek ki a miokardiális struktúrára. A fittség és a koszorúér-elmeszesedés közötti kapcsolat meglepő hiánya egyébként lehet, hogy a tanulmány korlátozott voltának, a résztvevők között előfordult szív- és érrendszeri események és halálozások viszonylag alacsony számának köszönhető, és hangsúlyozza annak szükségességét is, hogy felismerjük, mennyire mások a szív- és érrendszeri betegségek fiatal és idősebb korban.
Az azonban világosan kiderül belőle, hogy a fittség nemtől, bőrszíntől és kortól függően fontos eszköze a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének, ezért még jobban kellene ösztönözni azt. A fittség ráadásul egy fontos jelzőszáma lehet a hosszú távú kockázatnak is, még akkor is, ha a koszorúér-elmeszesedés kialakulásának veszélyét nem jelzi előre.
A CARDIA elnevezésű amerikai kutatásban kezdetben 4 Egyesült Államokbeli helyszínen 5115 fiatal felnőtt vett részt. A jelenlegi vizsgálatban annak a 4872 résztvevőnek az adatait vizsgálták (51,3 százalékuk volt fekete bőrű, átlagos életkoruk pedig 24,8 év volt), akik a vizsgálat kezdetekor, azaz 1985 márciusa és 1986 júniusa között részt vettek egy futópados vizsgálaton.
A második elemzés során annak a 2474 résztvevőnek az adatait tekintették át, akik 7 évvel később egy újabb futógépes vizsgálaton estek át. A résztvevők fittsége mellett komputer-tomográfia segítségével vizsgálták az érelmeszesedés szintjét a vizsgálat kezdete után 15, 20 és 25 évvel, valamint a bal kamrai tömeget az indulás után 5, illetve 25 évvel. Egy későbbi időszakban a globális hosszanti összehúzódásokat szintén felmérték.