Pangea

Minden, ami földtudomány

Katar „elszigetelése”

2018. április 18. 08:25 - Tranquillius

Kifejezetten barátságtalan lépésre szánta el magát Szaúd-Arábia a Katarral szemben fennálló geopolitikai nézeteltérés „megoldására” – amennyiben hihetünk a szaúdi híreknek. A királyság ugyanis új szintre emelné a Katar ellen már létező vízi, légi és szárazföldi blokádot; egy csatorna építésével szigetté változtatná a kicsiny Perzsa-öbölbeli országot. A tervnek van egy kifejezetten (nincs rá jobb szó) aljas része; az új sziget déli egy kilométeres sávjában fennmaradna a szaúdi fennhatóság egy katonai tábor és egy nukleáris hulladéklerakó formájában.  

qatarimage004.jpg2017-ben még nem gondolták volna, hogy a karikatúrából valóság lesz... (forrás)

A hírről először az állami kézben lévő arab nyelvű szaúdi Sabq online verziója számolt be április hatodikán. A hír a magyarországi média ingerküszöbét egyelőre nem érte el — talán az országgyűlési választások miatt. Holott egy Jamaicánál is nagyobb sziget felbukkanása nem csak a földrajzosok és a geopolitika iránt érdeklődők érdeklődésére tarthat számot. 

A szaúdi-katari ellenségeskedés legutolsó fejezete 2017 júniusában kezdődött, az okokról, részletekről és a lehetséges következményekről már írtunk akkor, de az a lehetőség, hogy Szaúd-Arábia nemes egyszerűséggel szigetet csinál Katarból eszünkbe se jutott. A szárazföldi határ 2017. december 19. óta hermetikusan le van zárva, katari gépek nem szállhatnak le Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emirátusokban (EAE) és Bahreinben sem. Ember és áru csak úgy jut el ezekből/ezekbe az országokba, ha előbb egy semleges országba, pl. Kuvaitba küldik. 2017 nyara előtt jellemző volt, hogy a katari állattartó nomádok átterelgetik nyájaikat szaúdi területre, de ez a lehetőség is megszűnt már. Azóta a tehenek is repülőn érkeznek Törökországból vagy Iránból, hogy legyen elég friss tej az országban. Lassan közeledünk a szembenállás egy éves évfordulójához, de egyelőre az Öböl-térség országai által felállított embargó egyáltalán nem úgy tűnik, hogy elérte a célját. Valószínűleg a tervezett csatorna sem fog változtatni az erőviszonyokon.  

800px-qatar_topography.pngKatar domborzati térképe (forrás: wikipédia)

Katar jelenleg egy félszigeten terül el, területe 11571 négyzetkilométer. Csupán délen van egy 65 kilométer hosszú szárazföldi határa a félsziget elvékonyodó nyakánál. 1965-ben határozták meg, de azóta sem jelölték ki ezt a vonalat. Ettől a határvonaltól egy kilométerre húzódna az a csatorna Salwa kikötőjétől a Khor Duweihin öbölig, amelyet nem a szaúdi állam, hanem 9 magáncég finanszírozna, amennyiben hivatalosan rábólintanak Katar "elszigetelésére".  


katar_salwa.JPGA határvonal mentén a tengerparti határátkelő Salwa az egyetlen komolyabb település, különben az egész terület lakatlan a homokdűnékkel, sós mélyedésekkel tagolt lapályon. A szaúdi homokbányászoknak nem kell túl mélyre ásniuk, a terület legmagasabb pontja sem haladja meg a 30 métert tengerszint felett. Az egyetlen akadály az emirátusokba vezető 95-ös út, ezt valószínűleg át kell majd helyezni délebbre.

A Perzsa-öböl déli térségében amúgy is komoly múltja van a gazdag arab homokozóknak, különösen az emirátusok jár ebben az élen, de Doha és Manama sem szeretne lemaradni a példakép Dubai mögött. Most pedig Szaúd-Arábia is úgy döntött megépíti a maga tengerparti élményparkját. Salwa-csatorna néven fut a projekt (nyomvonalát lásd bal oldali képen), amely a tervek szerint alig egy év alatt el is készülhet. Elég széles lesz ahhoz, hogy a legnagyobb olajtankerek is biztonságosan áthaladhassanak anélkül, hogy ellenséges katari, vagy iráni vizeken kelljen hajózniuk. Szélessége legalább 200, mélysége 15-20 méter lenne, hossza körülbelül megegyezne a 65 kilométeres katari határral. Utóbbitól egy kilométeres távolságra futna, ami éppen elég ahhoz, hogy Szaúd-Arábia betegye a lábát a Katar-szigetre. Amennyiben sikerül kiásni az árkot kb. 300 millió köbméter homokot kell majd elhelyezni, ebből Dubaiban akár egy újabb szigetvilág is kijöhet. 

A Salwa-csatorna nem állami, hanem magánberuházásként épülne emirátusbeli és szaúdi forrásokból. Költségvetését 2,8 milliárd szaúdi riálra becsülik (~750 millió USD), a kivitelezéssel a katari embargóban oroszlánrészt vállaló és csatornaépítésben is tapasztalt egyiptomi cégek  lennének. 

Szaúd-Arábia hivatalosan a turizmus fejlesztése céljából csinál szigetet Katarból. A csatorna partján ugyanis nyaralókat, strandokat két jachtkikötőt és öt új hotelt építenének szabadkereskedelmi zónákkal. Fejlődne a turizmus, a halászat, a sólepárló üzemek révén megvethetné a lábát itt a mezőgazdaság, új munkahelyek jönnének létre az olajjövedelmektől elszakadni kívánó abszolút monarchiában. Ez a projekt akár illeszkedhetne is a trónörökös által életre hívott Vízió2030 programba, amely az ország gazdasági diverzifikálását tűzte ki célul, azonban van néhány részlet a tervben, amely megkérdőjelezheti annak komolyságát. 

aljazeeraqatar.jpgSzaúd-Arábia és Katar — egyelőre száraz — határa (forrás)

Ez pedig a már említett nukleáris hulladéklerakó és katonai övezet a "Katar-szigeten", ahová amúgy híd sem vezetne. Mégis, ki a fene menne nyaralni egy katonai övezetbe, ahol ráadásul deponálni szándékoznak az országban 2040-ig felépítendő 16 nukleáris reaktorából származó nukleáris hulladékot? A lépés továbbá nemzetközi jogot is sérthet. Katari részről felmerülhet a szarkasztikus kérdés, miszerint Szaúd-Arábia 2640 kilométer hosszú tengerpartján miért pont ezt a 65 kilométert ennyire fontos fejleszteni?  

Nyomásgyakorlás, vagy propaganda-beruházás lenne a csatorna terve? Minden bizonnyal ilyen vetülete is van a kérdésnek, de az biztos, hogy új mélypontot jelent a tervezet Katar és az Öböl-menti államok viszonyában. A Bloomberg tudósítása szerint az EAE is a katari határhoz legközelebb szeretné lerakni a maga nukleáris hulladékát. Az Emirátusok külügyminisztere amúgy az elsőként nyilatkozó magas rangú tisztségviselő, aki hivatalosan kijelentette, hogy a csatorna terve bizonyíték arra, hogy "Katar képtelen megoldani a saját problémáit". Katari részről egyelőre nem voltak hajlandóak kommentálni a Salwa-csatorna tervét. 

1024.jpgA Perzsa-öböl (forrás)

Mindeközben Katar a szomszédos államok jóindulatának van kiszolgáltatva. Omán, Irán, Kuvait és Törökország sietett a segítségére pótolva a kieső szaúdi élelmiszer importot. Katar 444 millió dollárt költött saját élelmiszer-feldolgozó üzemekre, ahová repülőgépeken hozatott haszonállatokat Törökországból, Magyarországról és Németországból. A kicsiny félsziget számára fenyegetést jelent az utóbbi évben tapasztalható szaúdi-amerikai közeledés, amely a fegyverüzletek és a diplomácia összehangolásában nyilvánul meg. Március végén még az is felmerült, hogy Katarból Szaúd-Arábiába költöztetik a térség legnagyobb amerikai légibázisát, de ezt a hírt másnap cáfolták az Egyesül Államokban. Mindenesetre Katar önálló és sokak érdekét sértő külpolitikája miatt egy pillanatra sem érezheti magát biztonságban ilyen fantáziadús szomszédok mellett. Felkészülhet rá, hogy földrajzilag is elszigetelődhet az arab világtól. 

 

Felhasznált irodalom:

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

42 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr2613838368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.04.18. 10:26:57

Igazában az Arab-fsz kis hercegségei/királyságainak léte sem tart már sokáig - ahogy elnézem.
S utána jön az arab-török-perzsa hármas konfliktus, tetézve némi paki és afgán "együttműködéssel".

Tudom konteó, de meggyőződésem, hogy robbanni fog ez a bomba és ez egyeseknek érdeke is.

Igazában kellően zavaros az ügy háttere a mélységben:
mno.hu/kulfold/ilyen-nem-tortent-meg-az-arab-felszigeten-mivel-huzta-ki-katar-a-gyufat-2401863
erport.ro/ring/szeljegyzetek-a-katari-ugyhoz
magyaridok.hu/kulfold/csaladi-viszaly-az-arab-obol-tersegeben-1765168/

Fradista Utazó · https://rajnaikozepkor.blog.hu/ 2018.04.18. 19:26:01

A cikk érdekes. Mindazonáltal, hadd kérdezzem meg: Jytland most akkor sziget, amióta megépült a kieli csatorna? Vagy nem, mert a kieli csatorna csak 160 méter széles és 11 méter mély?

Tranquillius 2018.04.18. 21:26:12

@Fradista Utazó: Sziget az, amit minden oldalról (tenger)víz ölel körül. A kieli csatorna édesvizű, ami bonyolítja a helyzetet. Zsilipek is vannak rajta, amiről a katari tervben egyelőre nincsen szó.

pietrrr 2018.04.19. 00:22:51

@Tranquillius: Mi a helyzet a dunaiszigetekkel? Átverés az egész és valójában nem is léteznek? Esetleg a Duna nem is édesvizű? :O
A Balaton Tagadók Klubja mellé mielőbb alakítani kell egy Szigeteket Tagadók Klubját is!

Bubec 2018.04.19. 09:09:21

- sziget: vízzel körbezárt kisebb szárazföld, földrajzi képződmény
Ez van az értelmező szótárban! Szó sincs arról, hogy csak a tengervízzel körbevett szárazföld lehet sziget.

Tranquillius 2018.04.19. 09:13:01

@pietrrr: Szia, a legtöbb dunai sziget a vízállás függvényében sziget avagy nem. A zebegényi-sziget pl. egész évben sziget, a Kismarosi-sziget az év nagy részében nem sziget, a Hárost pedig csak megszokásból nevezik már szigetnek.

Ha az előző hozzászólásomra érkezett az édesvíz reakció akkor figyelmedbe ajánlom a zárójeles (tenger) kifejezést a víz előtt.

Remélem segítettem.

registerz 2018.04.19. 09:18:51

Az újpesti-angyalföldi Szúnyog-sziget pedig egyáltalán nem sziget. Na jó, nagyon nagy árvíz esetén...

totii 2018.04.19. 09:23:48

@Tranquillius: A wikiről egy idézet: "A Peloponnészosz alkotja a kontinentális Görögország déli részét, bár szűk értelemben véve ez nem igaz, hiszen a Korinthoszi-csatorna megépítése (1893) óta a Peloponnészosz tulajdonképpen sziget, az az nem érintkezik az európai szárazfölddel."
De lehet bonyolítani a Duna-Majna csatornával...

Fradista Utazó · https://rajnaikozepkor.blog.hu/ 2018.04.19. 09:27:33

@totii: Amióta a Rajna-Majna-Duna csatorna megépült, Európa délnyugati fele tulajdonképpen egy sziget? ;-)

wrstjnethn 2018.04.19. 09:41:38

Azért a nukleáris hulladékhulladéklerakóhoz Qatarnak is lehet egy-két szava a nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél...

Tranquillius 2018.04.19. 09:43:33

@Fradista Utazó: A Duna-Rajna-Majna csatornát azért építették, hogy DNy Európát levágják a kontinens többi részéről? ;)

Fradista Utazó · https://rajnaikozepkor.blog.hu/ 2018.04.19. 09:46:52

@Tranquillius: Szerintem a "sziget" meghatározásában nem lehet mérvadó, hogy az adott csatornát az építésekor milyen szándékkal építették. Pláne, hogy némelyik csatorna generációkkal ezelőtt épült.
OK, elnézést, tisztában vagyok vele, hogy nem a poszt lényegéhez szóltam hozzá, és nem is élezném ezt itt most tovább.

DrSWAG_InstaProfessorOfYolo 2018.04.19. 10:06:05

Itt egy iszontat erdekes iras, es a hozzaszolok 90%-a azon vitakozik, hogy mi a sziget definicioja. Az eszem megall.

Tranquillius 2018.04.19. 10:07:47

@DrSWAG_InstaProfessorOfYolo: Földrajznácik. :) De hát végső soron mi is azok vagyunk. :P

Unbiased 2018.04.19. 10:31:31

A Qatar ellen bevezetett szankciókhoz képest egy ilyen csatorna-ásásnak nincs nagy jelentősége; majd építenek egy hidat, ha javul a viszony. A hulladék-lerakó persze egy csúnya dolog, de semmi köze a csatornához.

lezlidzsi84 2018.04.19. 10:36:16

@Tranquillius: @DrSWAG_InstaProfessorOfYolo: @Fradista Utazó: @totii: Hadd öntsek még egy kis olajat a tűzre :) Mondjuk ha tengeri szigetről beszélünk, elsőre logikusnak tűnik, hogy azt elvileg minden oldalról tengervíznek kell körbevennie, ha szárazföldiről, akkor meg valami édesvíznek. De mi van például a Duna-delta szigeteivel, vagy a Marajó szigettel?
Hogy tovább fokozzam a zavart: mi van akkor, ha egy hajózócsatorna valójában nem is "vágja le" a "szigetet" a nagyobb földtestről. Pl. a Duna-Rajna-Majna csatorna van ahol hídon vezetett, tehát alatta át lehet sétálni: structurae.de/bauwerke/kanalbruecke-rednitztal
Ezért jellemzően a természetes szigeteket szokták listázni (pl nagyság szerint), a mesterséges csatornákkal létrehozottakat nem, még ha a definíció szerint szigetek is lennének.

Egyébként a geonáci kifejezés jobban tetszik, az sokkal inkább badass :D

masada 2018.04.19. 11:17:28

Na és? Hogy taposnák össze magukat összesen az Öbölben

Punxsutawney Mormota 2018.04.19. 11:52:41

Szerintem semmi nem lesz az egészből. Jó nagy lufi, jól hangzik, de a szaúdiak megvan a maguk gazdasági gondja, nem tartom valószínűnek, hogy egy ilyen esztelen projektbe belemennének. Ráadásul a költségek is finoman szólva alultervezettnek tűnnek. A Szuezi csatorna bővítése közel 9 milliiárd dollárba került, ami éppen 3x olyan hosszú, mint ez a terület. Még akkor is, ha mások a geológiai adottságok, esetleg kevesebbet kell ásni stb, a 750 millió dollár nevetségesen kevésnek tűnik egy ekkora projekthez. Hiába van többezer milliárd dollár a szaúdi olajalapban, a jemeni háborúskodás sem filléres tétel, ráadásul a tervezett modernizáció is tízmilliárdokat fog elégetni.

Apropó, egy ilyen csatorna megépítésével tulajdonképpen jól "kitolnának" Katarral is, mert az oda érkező túristák egy-két plusz napot még eltöltenének az újdonsült szigeten, hogy megnézzék a csatornát.

Ha ki akarnak cseszni a katariakkal, akkor bőven elég lenne a nukleáris lerakodókat odatelepíteni.

Tranquillius 2018.04.19. 11:55:39

@Punxsutawney Mormota: Szaúd-Arábia éppen pár napja vett 5 spanyol hadihajót potom 2,5 milliárd dollárért. Hidd el van ott pénz bőven, főleg Katar szívatására.

Punxsutawney Mormota 2018.04.19. 12:14:32

@Tranquillius: Az idő úgyis eldönti. Hozzáteszem a hadihajók beszerzése szimpla biztonságpolitikai kérdés. És, hogy a szaúdiak is tisztában vannak azzal, hogy elfogyhat a pénzük, illetve nagy a kitettségük az olajárnak mi sem jelzi jobban, hogy talán idéntől 5%-os áfát vezettek be. Előbb vagy utóbb az Öböl-menti államokban mindenhol meg fog jelenni az áfa, és a személyi jövedelemadó is.

tede 2018.04.19. 12:16:57

A demokratikus emberbarát Szaúd Arábia. Ja nem.

nts 2018.04.19. 12:22:00

@tede: Inkább Szaúd-Barbária.

Tranquillius 2018.04.19. 12:22:17

@Punxsutawney Mormota: Az ÁFA bevezetése csak arra bizonyíték, hogy az állam szeretné a gazdaság mellett az állami bevételeket is diverzifikálni. Arra nem bizonyíték, hogy belátható időn belül elfogy a pénzük.

Punxsutawney Mormota 2018.04.19. 13:13:11

@Tranquillius: Egy szóval nem mondtam, hogy holnap, vagy akár 10 éven belül fogy el a pénzük. Csak arra próbáltam utalni, hogy talán ők is átlátják, hogy nem tart örökké, ha nem nem néznek egyéb bevételek után illetve az eszelős pénzszórást nem hagyják abba.
Valahol olvastam, hogy a jeddahi építkezés (nem csak a torony, hanem a komplett város, amit felhúznak) költségeit is racionalizálni kezdték, mivel már most látható, hogy az előre betervezett 30 milliárd dolláros keretet bőven túl fogják lépni.

bkkzol 2018.04.19. 14:23:57

Arabok!
Szerintem Időszerű lenne bombázni is egymást!
Csak így tovább!! :-)))

Punxsutawney Mormota 2018.04.19. 16:44:12

@Tranquillius: Az elmebaj sem egy pirulától múlik el. A szunnita testvéreknek meg stadion is megteszi kaja helyett. Láttunk már ilyet máshol is a van világban.

Punxsutawney Mormota 2018.04.19. 16:45:08

@Tranquillius: ...máshol is a világban. Csak összejön.

Tranquillius 2018.04.19. 21:01:24

@Punxsutawney Mormota: Irak jelentős része síita, ráadásul túl jóban vannak Iránnal is.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.04.21. 09:36:53

Ez a "bájos" nagyhatalmi arrogancia, társulva a tudatlansággal. :-( Az Arab-öbölben és térségében szinte több a kőolaj és a földgáz mint az édesvíz (az összehasonlítást nehezíti hogy a CH-ek sokkal inkább statikus készletűek mint a felszín alatti vízkészletek, de ezen most lépjünk túl). Mi történik ha csinálok a sivatagban 65 km hosszú tengeri átjárásra alkalmas csatornát? Drénezni - leszívni fogja a környező talajvizeket (a domborzattól és a talajvíz szintjétől függően akár 1-5 km távolságig a csatornától). Mivel 1 km-re tervezik a csatorna nyomvonalát a határtól a szaudi oldalon, ezért sokkal jobban fogja a szaudi oldalt drénezni mint a katarit. Magyarul jobban fogyasztják így majd a saját édesvíz készleteiket mint ahogy az ma természetes állapotában fogy.

Sportnyelven szólva, az öngól is gól. :-)

Numia, na mi? Numida! (törölt) 2018.04.21. 22:33:35

Tranquillius, talán megérne egy "5 perces" posztot, hogy miért raktatok ebbe a cikkbe rossz térképet... :) Az Egyesült Arab Emírségek (UAE) már rég nem határos szárazföldön Katarral, mert valamikor, valahogyan Szaúd-Arábiáé lett az a tengerparti sáv, ami most "beékelődik" Katar és UAE partvidéke közé. De mikortól és miét alakult ez így...?
Lásd még: www.aljazeera.com/news/2018/01/qatar-files-complaints-uae-jets-breach-airspace-180113125621814.html
és: www.google.hu/search?q=qatar+border&hl=hu&authuser=0&tbm=isch&tbs=rimg:CUFJG4ah-KYXIjhyYjdBQjyqcKwwI4IAGTkuHcgDMoRZYJJxsI7KG60fabgUvWbLt_1CSNVx7zgPgGgvUJAeOBOXoDyoSCXJiN0FCPKpwETv-v8FIvzAAKhIJrDAjggAZOS4RukikKn7awacqEgkdyAMyhFlgkhEMPv6WtQSD1yoSCXGwjsobrR9pEWu8oXf3jaOAKhIJuBS9Zsu38JIRpMshiXRzMa0qEgk1XHvOA-AaCxENFMYQLWOoAioSCdQkB44E5egPEX5D1h5EVFst&tbo=u&sa=X&ved=2ahUKEwi1gpzwl8zaAhUmMuwKHQ5RDQ8Q9C96BAgAEBs&biw=1304&bih=702&dpr=1

Tranquillius 2018.04.22. 21:34:47

@Numia, na mi? Numida!: 5 perc határviták rovat: 1974-ben a EAE és Szaúd-Arábia megegyeztek, hogy utóbbiak kapnak 25 km tengerpartot Katartól keletre, cserébe átadnak pár falut a sivatagban. Az egyezményről először 1995-ben szivárgott ki hír, de azt tudni kell, hogy ezt az egyezményt az EAE sohasem ratifikálta, tehát a térkép emirátusi szempontból a valóságot tükrözi.

Tranquillius 2018.04.22. 21:37:42

@rdos: Nézted már mi van Szaúd-Arábiában 1-5 km-re a katari határtól? :) Ami talajvíz elveszik, azt pótolják majd a sótlanított tengervízből.

pitcairn2 2018.04.22. 23:41:49

@rdos:

attól tartok arrafelé inkább a rétegvízre lehet építeni:)

azt pedig nem igazán érinti egy efféle csatorna

Numi, na mi? Numida! 2018.04.23. 21:18:13

@Tranquillius: Ezért az alaposságért szeretem ezt a blogot, köszönöm! :)
De azért most már megnéztem a kormányzati honlapot: lehet, hogy nem ratifikálták, de ők is a Google Mapsot mutogatják kifelé, a Szaúdi "korridorral" - még az arab nyelvű oldalon is... :) government.ae/ar-ae/footer/map

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.04.24. 16:04:48

@pitcairn2: A mélyebb vízadókat is drénezi a tervezett csatorna, csak lassabban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.04.24. 16:09:41

@Tranquillius: Néztem, leginkább semmi. Azért a nincs "nagy úr".

Esik náluk 1oo mm csapadék évente a partvidéken, beljebb vélelmezem annyi sem, nálunk 7oo mm. Abból ha tartósan beszivárog a tizede, de lehet hogy még ezzel is sokat mondtam. Böszme nagy ország, ha felszorzod, van itt megújuló vízkészlet, dögivel de sajnos nem ilyen egyszerű a számtan.

Amúgy nekünk mindegy és így is sok karaktert vesztegettem a szaudi öntökönböke kapcsán. Nem ez a legnagyobb bajuk, elismerem.

Gery87 2018.09.04. 23:20:31

"Sziget az amit annak tartanak":)
Jütland félsziget....pont. Katar sem lesz "sziget" egy csatornától...szerintem.

A kulcsa az egészenk szerintem is az hogy természetes e vagy sem, illetve hogy épült be a köztudatba....

Ha egy csatornán múlik, akkor ennyi erővel a Rajna-Duna vonalától nyugatra is egy sziget Európa azon része hisz csatornával össze van kötve:D
süti beállítások módosítása