Pangea

Minden, ami földtudomány

A két Bajkonur

2021. február 07. 12:33 - lezlidzsi84

A bajkonuri szovjet űrközpontról szóló egyik gyakori anekdota, hogy az valójában több száz kilométerre fekszik a múlt rendszerbeli térképeken megjelölt helyétől, mindez pedig a szovjet dezinformációs politika egyik leglátványosabb jelensége volt. Persze, ha jobban belegondolunk, mi értelme volt ennek a kémműholdak korában egy külföldiek által is látogatott létesítmény esetében, már rögtön gyanús lehet a sztori: az igazság az, hogy Kazahsztánban két Bajkonur nevű település is van, melyből persze csak az egyik az űrközpont. Azzal kapcsolatban azonban, hogy hogy is alakult az űrközpont elnevezése, és a szovjetek hogyan is használták ki a "másik Bajkonurral" kapcsolatos lehetőségeket, több egymásnak részben vagy egészben ellentmondó sztori is kering - ezek felgöngyölítésére teszünk ma kísérletet.

800px-soyuz_tma-13_edit.jpgSzojuz-TM űrhajó startja Bajkonurból - (forrás)

Az egyik (jellemzően az oroszok és a politikával kevésbé foglalkozó vendégeik által hangoztatott) verzió szerint pusztán arról van szó, hogy két azonos nevű település is található egymástól pár száz kilométerre, melyeket a kevésbé tájékozott szovjet és nyugati források "összekevertek".

Ennek egy reálisabbnak tűnő változata, hogy az űrközpont helyét is Bajkonurnak hívták, és a szovjetek nem haboztak kihasználni az ebben rejlő megtévesztési lehetőségeket.

A másik verzió szerint a szovjetek tudatosan adták az űrközpontnak egy jóval messzebb fekvő város nevét, abból a célból, hogy megnehezítsék a nyugati hírszerzők dolgát. ("Nehogy már megmondjuk, hol is van.")

Hogy még nagyobb legyen a zavar a kérdésben, az angol nyelvű források egy része írásban megpróbálta megkülönböztetni a két települést: az űrközpontét Baikonurnak írva, míg az űrkikötő nélküli várost Baykonurként említve, aminek egyébként semmi értelme, lévén mindkét város nevét ugyanúgy írják mind oroszul, mind kazahul.

Először nézzük a puszta földrajzi tényeket: az egyik Bajkonur a hasonló nevű folyó partjára épült, Dzsezkazgantól 120 kilométerre nyugatra. Egy pár száz lakosú szénbányász település, azonban az 1950-es években (egyes források szerint) már rendelkezett vasútállomással, ami a történetünkben még komoly szerepet fog játszani.

Az űrkikötő melletti Bajkonur városa (bekeretezve, balra lent), és az eredeti Bajkonur (jelölve, jobbra fent) - a köztük lévő 320 kilométeres csaknem üres pusztaság csak kisebb, a délnyugati Bajkonurhoz közeli részét foglalják el az indítóállások - Forrás: Google Maps

A másik Bajkonur innen 320 kilométerre délnyugatra fekszik a Szir-darja partján, és meglehetősen bonyolult település- és létesítményegyüttest alkot, melynek középpontjában a Tyuratam (vagy Töre-tem) nevű kazah kisváros áll - mely egyben a Moszkva-Taskent vasútvonal állomása is. Az űrkikötő a Tyuratamtól (illetve az itt nagyjából kelet-nyugati irányban futó vasútvonaltól) északra elterülő, mintegy 60-70 kilométer átmérőjű területen található, hivatalosan ezt hívták Bajkonurnak. Legalábbis 1961 után, a korábbi legkevésbé sem nyilvános dokumentumokban csak Tyuratamként hivatkoztak rá, ami már némi gyanúra adhat okot.  (A létesítményről jó leírást találhatunk egy kiváló térképpel az alábbi linken.) Ugyanakkor Tyuratamtól délre (azzal gyakorlatilag egybeépülve) is van egy Bajkonur, ami egy "emelt színvonalú", kifejezetten igényes lakótelep, az űrközpont személyzetének lakhelye. A várost ugyanakkor 1995-ig (többek között) Leninszknek hívták, de kb. mindenki csak Bajkonurnak nevezte. (A város "útikalauza" itt található, szintén részletes térképekkel megspékelve.)

Bajkonur városa, reptere, és Tyuratam városa. A hatalmas űrközpont Tyuratamtól északra terül el - Forrás: Google Maps

Hogy megválaszoljuk a kérdéseinket, tulajdonképpen két dolgot kell megvizsgálnunk:

1. Hogy hívták az űrközpontnak helyet adó területet korábban? (Azaz mikor adták neki a Bajkonur nevet?)

2. Hogy szerepel mindez a korabeli szovjet térképeken (azaz egy vagy két Bajkonurt tüntettek-e fel)?

Az első kérdésre nehéz egyértelmű választ adni, ugyanis nagyon kevés kellően nagy felbontású térkép áll rendelkezésünkre. Az első problémát maga a név jelenti: a kazah "bajkongur/bajkongir" jelentése szó szerint "gazdag barna(ság)", nagyjából gyógynövényekben gazdag mezőt jelent, így akár több helyen is előfordulhat - persze egy sivatagos területen azért talán viszonylag ritka elnevezés, így jó eséllyel számíthatunk rá, hogy feltűnik a térképeken. (Az elnevezés a kazah és az orosz közötti átírási "nehézségek" - a két nyelv cirill "n" betűjének eltérése - miatt módosult oroszul Bajkonurra.)

A Luftwaffe 1942-es térképén nem találhatunk "Bajkonurra" hasonlító elnevezést a környéken - Internationale Weltkarte 1942 

Az elérhető szovjet és német térképeken erről szó sincs: a landkertenarchivon elérhető nagyrészt az 1970-es években készült térképsorozaton az űrközpont helyén (és környékén) nyoma sincs az elnevezésnek, illetve semmi egyébnek, ami az űrkomplexumra utalna, csak Tyuratam városkája és vasútállomása szerepel. Ezzel ellentétben a másik Bajkonur teljes valójában (büszke faluként) szerepel a térképen, természetesen itt sem ábrázolnak semmi űrkikötőre utalót, ami még furcsább, hogy a vasútvonal is csak Karszakpajig tart, pedig más források szerint ekkor már Bajkonur volt a végállomás. Ebben persze nincs semmi meglepő, a szovjet térképek egyáltalán nem tüntették fel a katonai létesítményeket, sőt környékükön jellemzően "erősen görbült a tér", azaz a térképeken általában nem stimmeltek a távolságok, illetve sokszor az utak, vasútvonalak futását is módosították. Ez kisebb léptékben Magyarországon is bevett gyakorlat volt, gondoljunk csak a gyönyörű pillanatra, amikor a Másfélmillió lépés Magyarországon stábja rájött 1979 kora őszén, hogy a Bakony turistatérképe nem igazán fedi a valóságot, vagy azokra, akik az északi oldalán összenyomott veszprémi várostérképpel a kezükben gondolták, hogy egy, a valós távolságnál rövidebb sétával beérnek a külső vasútállomásról a központba...

A 70-es években kiadott 1:1000000 méretarányú szovjet térképen Tyuratam minden további nélkül szerénykedik a folyókanyarulatban - MIR 1:1000000

Ahogy a bal felső sarokban a valós helyén feltüntetett Bajkonur esetében sem utal semmi az űrközpontra - MIR 1:1000000 

Közelebb vihet a megoldáshoz a Texasi Egyetem (Austin) híres Perry-Castaneda gyűjteményben található 1:1000000 arányú térképsorozat (International Map of the World). Ennek közép-ázsiai térképlapjai az 1950-es évek közepén készültek, nagyrészt korábbi szovjet térképek alapján, később pedig csak minimális mértékben dolgozták át ezeket. Mind Tyuratam, mind Bajkonur környéke rendkívül részletesen szerepel a térképen, a mai űrkikötő helyén még a kutak is fel vannak tüntetve - azonban errefelé nyoma sincs semmiféle Bajkonurnak, ellenben az "igazi Bajkonurhoz már vasút vezet. Jó eséllyel tehát azt mondhatjuk, hogy az űrkikötő helyét nem hívták Bajkonurnak, és emiatt vélhetően megtévesztésből kapta a pár száz kilométerre fekvő falu/városka nevét.

A mai űrközpont helyén az 1950-es években kiadott amerikai térkép csak kutakat ábrázol - Bajkonurnak nyoma sincs - (forrás

Ezt rögtön érthetővé teszi, ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk a szovjet űrprogram létrejöttének hátterét. Természetesen ez katonai prodzsekt volt, és a rakétaprogram első kísérleteire - erőteljes, de nem önkéntes német részvétellel - a Sztálingrád környéki sztyeppén (Kapusztyin Jarban) került sor, de amikor a V2-es klónoknál nagyobb és tartósan a világűrben tartózkodó rakétákat terveztek, már más kilövőhelyekre volt szükség: olyan helyekre amelyek vasúton jól megközelíthetőek (a nagy szállítási igény miatt), ahol viszonylag nagy szabad terület áll rendelkezésre, és ez a terület nagyrészt lakatlan. Utóbbira nem kizárólag a titoktartás miatt volt szükség, hanem hogy az esetleges kudarcos indításoknál ne a lakosság fejére potyogjanak az égő rakétadarabok. Végül két új rakétakísérleti telepet létesítettek: 1955-ben a már említett Tyuratamot és 1957-ben az Arhangelszktől délre a tajgában elterülő Pleszecket. Mint már szó volt róla, mindkettőt a hadsereg üzemeltette, és természetesen nem kötötték létezésüket a nyilvánosság orrára. 

A "létező" Bajkonur viszont ezen a térképsorozaton már rendelkezik vasúttal - (forrás

A létesítmények "titkosságát" nem úgy kell elképzelni, hogy csak egy nagyon szűk kör tudott róla, és meg sem lehetett azokat közelíteni. Egyrészt a rakétaprogramon tízezrek dolgoztak, akik közül a nem ott dolgozók egy része is időről-időre felkereste a kísérleti helyszíneket, ráadásul Tyuratam szovjet Közép-Ázsia legforgalmasabb vasútvonala mellett volt (Pleszeck meg a Moszkva-Arhangelszk vonalon), így egy-egy indítást a közelben haladó távolsági vonatok utasai is láthattak.  (Hosszútávon nem igazán ment a vasúti forgalom esetleges korlátozása.) Ugyanakkor ennek egy polgárait drákói szigorral ellenőrző országban nem volt túl nagy jelentősége, hiszen a nem ott dolgozók nem tudhatták, pontosan mivel is kísérleteznek, a külföldiek mozgását pedig még a saját polgárokénál is jobban korlátozták: egyes területekre nem adtak ki számukra útvonalengedélyt (mondani sem kell, hogy Tyuratam és a Pleszeck melletti Mirnij is a listán volt), önállóan pedig a legtöbb viszonylatra nem vásárolhattak maguknak vonat- vagy repülőjegyet, az ezzel megbízott utazási iroda pedig oda tudott figyelni a "kényes időpontokra".

A két indítási helyszín gyorsan alapvetően eltérő jellegű kísérletekre kezdett szakosodni: Pleszeck teljes mértékben katonai kísérletek helyszínéül szolgált, északi fekvése azzal az előnnyel is járt, hogy így a sarkvidék felett kis feltűnést keltve tudták a kísérleti rakétákat a távol-keleti célterületekre kilőni. Tyuratamot eleve a nagyobb R-7-es rakétákra (is) tervezték, melyekkel nem csak robbanófejeket terveztek a világűrbe küldeni, de ezzel lőtték ki az első műholdakat is. Az elvtársak itt ütköztek az első jelentősebb problémába: a nagyobb léptékű kísérletek egyben azzal is jártak, hogy a ballisztikus rakéták kilövési helyét is viszonylag jól be lehetett lőni, elég valószínű volt, hogy ez valahol Kazahsztánban van. A szovjetek formálódó rakétatechnológiai fölénye az amerikaiakat is cselekvésre késztette - nem csak a saját fejlesztéseik terén, de a kilövőhely felderítésében is. Eisenhower elnökengedélyezte a U-2-es felderítőgépek szovjet légtérbe való repülését, a kémrepülők pedig 1957 augusztusában sikeresen felderítették a tyuratami komplexumot. Módszerük viszonylag egyszerű volt: tudván, hogy egy ilyen létesítményhez vasúti kapcsolat kell, végigrepültek az összes kazah vasútvonal felett. Mondjuk ez a szovjet légvédelem dolgát is megkönnyítette, Gary Powers hírhedt repülésének első állomása egyébként épp Tyuratam volt, kielőtt az Urál közelében lelőtték volna gépét. A kazahsztáni kilövőhelyre irányuló extrém figyelemnek egyben megvolt az a haszna is, hogy Pleszeck létezését sokáig sikerült eltitkolni: a nyugati hírszerzők csak 1966-ban szereztek tudomást a létezéséről egy kísérleti rakéta röppályáját visszaszámolva. (Egyébként a 60-as évek elejétől már kémműholdak is az amerikaiak rendelkezésére álltak, így Tyuratam titkossága valóban fenntarthatatlan volt, Pleszeck sikeres álcázása viszont annál nagyobb fegyverténynek bizonyult.)

baikonur_cia_u-2.gifR-7-es rakéta indítóállása Tyuratamban 1957. augusztus 5-én egy U-2-es felvételén - (forrás)

Az emberes űrrepülések kezdete megint csak új helyzetet teremtett: mind belföldön, mind külföldön óriási médiafigyelem irányult az első űrhajósokra, a közvélemény pedig gyakorlatilag mindenre kíváncsi volt a felkészüléstől a beöltözésig és a kilövésig. Ennek propagandértékével természetesen a szovjet hatóságok is tisztában voltak, ahogy azzal is, hogy innentől nem elég a "kazahsztáni kilövőállás", azt meg kell nevezni, és el kell helyezni a térképen. Lehet, hogy a rendszer reflexei nem engedték Tyuratam megjelölését, de az is lehet, hogy ezzel is csak borsot kívántak törni az "ellenség" orra alá, a lényeg az, hogy 1961-ben úgy döntöttek, hogy Bajkonurnak fogják nevezni a kilövőközpontot, hiába van az bő 300 kilométerre. A megoldásnak egy korabeli szovjet pártaparatcsik szemével nézve számos előnye volt:

- Esetleg kicsit megkavarja az amerikai felderítést, és keresni kezdik az eredeti Bajkonur közeli pusztában a kilövőállásokat.

- Mivel Bajkonur amúgy létezett, szerepelt a szovjet hivatalos jegyzékekben, menetrendekben, kevésbé tűnhetett nagy hazugságnak, ráadásul nagyjából a Tyuratamtól északra, északkeletre elhelyezkedő félsivatag túloldalán volt, tehát még azt is lehetett mondani, hogy "valamiért" nem a legközelebbi településről nevezték el az amúgy nagy kiterjedésű létesítményt.

A "kis füllentésnek" egy anekdota szerint egyébként legjobban a szénbányász Bajkonur lakói és közületei örültek, a helyi erők az 1961-es hírverést kihasználva rögtön elkezdtek maguknak a Szovjetunióban hiánycikknek számító árukat, berendezéseket rendelni, melyeket kezdetben soron kívül le is szállítottak "az űrközpontnak". 

A "csel" mintegy 30 évre bejött, de hamarosan kellemetlen mellékhatásai is lettek. A média képviselői a térképen rákeresve Bajkonurra megtalálták a bányászvároskát, és innentől jellemzően ezt jelölték szovjet űrközpontként, ahogy a keleti blokk valamennyi térképe, és a kis méretarányú nyugati térképek, földgömbök nagyobb része is. Természetesen az ezzel foglalkozó amerikai szolgálatok számára világos volt, hogy Bajkonur valójában a már felderített tyuratami komplexum (ezt a felbocsátott űreszközök nyilvánosságra hozott kilövési koordinátái is alátámasztották), és a részletes térképeken a pontos helyén ábrázolták azt. Az 1970-es, 80-as években kiadott amerikai navigációs térképsorozat nem csak hajósoknak, hanem repülőknek is készült, így az (ismert) függőleges akadályokat minden esetben jelölték, és egy szovjet rakétakilövőállás nagyon is ebbe a kategóriába esett. Így a térképen kiválóan ki lehet venni a komplexumot Tyuratamtól északra, míg Bajkonur közelében nincs semmi az égvilágon. 

¿Qué tapas hay? kommentelőnk kiegészítése: "Megjegyzem pl. a magyar sajtó a hetvenes években Bajkonur-Tyuratamnak hívta a kozmodromot. Legkorábbi említést a Népszabadság XXIII/300. számában találtam (1965. dec. 21.)." - véleményem szerint ez azt támasztja alá, hogy mivel a kilövések koordinátai ismertek voltak, a szakemberek (és az alaposabb újságírók) körében nyílt titok lehetett, hogy a kozmodrom Tyuratamhoz lényegesen közelebb van. Jó eséllyel a szovjetek is így emlegették időnként, valószínűleg ezért jelenhetett ez meg így a sajtóban. (Vagy mert az "illetékesek" lényegtelennek tekintették a dolgot.)

Az 1970-es, 80-as éveknben kiadott amerikai navigációs térképen viszont kiválóan kirajzolódik az űrközpont (a kék jelek a függőleges akadályokat jelölik, a mellettük lévő számok pedig tetejük tengreszint feletti és abszolút magasságát jelölik, lábban megadva). Tyuratam folyókanyarulatban lévő városrésze pedig Leninszket jelöli. Operational Navigation Chart 1:1000000 

 

Az eredeti Bajkonurt itt is helyesen, kisvárosként ábrázolják - Operational Navigation Chart 1:1000000  

Az 1961-es trükk azonban hamarosan a szovjeteknek is kínos lett - eredetileg ugyanis nem számoltak azzal, hogy hamarosan külföldiek is érkeznek a kilövőállásokhoz, sőt, az Apollo-Szojuz program keretében amerikaiak is, akiknek teljesen nyilvánvaló lesz, hogy Bajkonur nem egészen ott van, ahol a szovjetek szerint lennie kellene, és hogy ezt nyilván szóvá is teszik majd. Azt persze nem mondhatták, hogy a tájékozatlan nyugatiak összekeverték a két helyet, mert a saját térképeiken sem ott volt az űrkikötő, ahol lennie kellett volna, így valószínűleg ez a helyzet szülte a "két Bajkonur" történetét, azaz, hogy két,  szovjet léptékkel nézve közeli, azonos nevű helyről van szó.  Mindez az amerikai asztronauták 1975-ös látogatásakor szült pár kellemetlen pillanatot, egyesek reflexből "letyuratamozták" a létesítményt, és széles körben is ismertté vált, hol is van. Deke Slayton - részben valószínűleg a vendéglátóik iránti udvariasságból - ugyanakkor azt az álláspontot képviselte, hogy ha amúgy a szovjetek Bajkonurnak hívják, akkor illene nekik is így hívni az űrkikötőt, sőt, információi szerint ez volt a terület eredeti neve. (Erre ugye nem találtunk térképes bizonyítékot, Bajkonur neve pedig 1961 előtt nem merült fel, holott a létesítmény már 1955-től létezett.)

800px-baikonuriss.jpgBajkonur városa a Szir-Darja partján - (forrás)

Az 1975-ös hírverés nyomán még egy dolog válhatott nyilvánvalóvá a (nyugati) közvélemény számára: Bajkonur/Tyuratam hatalmas komplexum, Cape Canaveral eltörpül mellette. Ebből persze sokaknak világossá válhatott, hogy ennek oka az, hogy innen nem csak űrhajókat és űrszondákat lövöldöznek ki, hanem minden mást is (elsősorban katonai céllal).

Ekkor természetesen kínos lett volna beismerni a trükközést, illetve az is lehet, hogy a hasonló autoriter rendszerekre jellemző hivatali tehetetlenség is szerepet játszott - azaz senki nem engedélyezte, hogy az űrkikötő helyét megfelelően tüntessék fel a térképen, így minden maradt a régiben.

1024px-soyuz_tma-3_transported_to_launch_pad.jpgSzojuz űrhajó és hordozórakétája vasúti szállítása - Bajkonur rendelkezik a világ legkiterjedtebb iparvasúti hálózatával - (forrás)

Persze a szovjet rendszer bukásával már nem volt annyira kínos a téma, "Bajkonur" nagyon gyorsan a helyére került a térképeken, igaz ez azzal is járt, hogy az "eredeti" (amúgy jó helyen lévő) Bajkonur lekerült azokról, egyes esetekben az eredetileg szintén helyesen ábrázolt Tyuratam városával együtt. Innentől amúgy inkább az a kérdés foglalkoztatta a nagyvilágot, hogy hogyan is tud az immár orosz űrprogram Kazahsztán területén tovább működni. Egyrészt úgy, hogy a lehető leggyorsabban eltüntették a területről a nukleáris robbanófejeket, másrészt egy közepesen elhúzódó tárgyalássorozat eredményeként 1995-től 20 évre bérbe vették Bajkonurt a kazah kormánytól évi 115 millió dollárért - ez egyezményt hamarosan meghosszabbították 2050-ig. A bérbe vett terület Bajkonur városának közigazgatási területére, valamint az űrkikötőre terjed ki, a köztük lévő kazah Tyuratamra nem. A terület orosz igazgatás alatt áll, ugyanakkor itt mind a kazah, mind az orosz törvények érvényesek, ami nemcsak az űrkutatás iránt érdeklődőknek, de a jogászoknak is nagyon érdekessé teszi a legtöbb forrás szerint mintegy 40 ezer lakosú Bajkonurt. (Tyuratam lakossága körülbelül 7 ezer fő.)

Ez a helyzet egyben ideális "kazah" hídfőállássá tette egyes orosz cégek számára a várost, ami a Nemzetközi Űrállomás kiszolgálása révén viszonylag sikeres korszakát élő orosz űrprogram mellett komolyan hozzájárult Bajkonur gazdasági fellendüléséhez. A város gazdasága természetesen a környékről is viszonylag sok embert vonz, ugyanis a különleges jogi helyzet miatt a kazah állampolgárok is gond nélkül dolgozhatnak itt. Persze jó kérdés, hogy az Amur partján létesített új orosz űrkikötő mennyire fogja Bajkonur helyzetét megváltoztatni a jövőben.

Visszatérve bejegyzésünk alapkérdésére: a szovjetek valóban "rossz helyen" ábrázolták az űrkikötőt, ugyanakkor az eredetileg Bajkonurnak nevezett település tényleg a megadott helyen állt és áll. Tekintve, hogy Tyuratam környékén nem találtunk semmiféle Bajkonur elnevezést, és maga a név is csak 1961-ben vált ismertté, az a legvalószínűbb, hogy a szovjet hatóságok megtévesztés céljából nevezték el egy viszonylag távolabbi városról az Űrkikötőt, és később sem igyekeztek az ezzel létrehozott homályt eloszlatni - lévén saját térképeiken is az "eredeti" Bajkonurt ábrázolták.

 

Felhasznált források:

http://www. landkartenarchiv.de

http://www.travelsinorbit.com/space-city-baikonur-travel-guide/

http://www.travelsinorbit.com/baikonur-cosmodrome-gateway-to-space/

https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4209/ch9-12.htm

http://legacy.lib.utexas.edu/maps/imw/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vosztocsnij_%C5%B1rrep%C3%BCl%C5%91t%C3%A9r

https://de.wikipedia.org/wiki/Kosmodrom_Baikonur

51 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr1516400596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

horrorpornó bábszínház 2021.02.08. 14:56:07

Valószínűleg sokkal egyszerűbb a megfejtés.
Az egykori Szovjetunióban (és a mai Oroszországban) 300 km nem számított/számít távolságnak (az ország két legtávolabbi pontja között kb. 8500 km a távolság szárazföldön), a rendkívül ritkán lakott kazah sztyeppén meg valószínűleg a Bajkonur nevű város volt a helyhez a legközelebbi jelentős település, ezért annak a nevét kapta.

Ez kb. olyan, mint ahogy a repülőterek is nagyjából 20-25-50 km-re vannak a várostól, amelyik a nevüket adja, pl. Budapest-Ferihegy 2 is Vecséstől pár száz méterre van, Budapest városközpontjától meg 25 km-re.

A mi végeláthatatlan nagy sík híres Alföldünk is orosz szemmel csak egy porszem a nagy orosz/kazah sztyeppéhez képest. Ha valaki meg akarja nézni, mi az a puszta (= üres) igazából, oda kell menni.

Ami a távolságot illeti, Amerikában is ugyanez a helyzet, pl. amikor éjjel autózva érdeklődtünk arról a helyi serifftől, hogy hol találnánk legközelebb kempinget, ahol zuhanyozni is lehet, meg nyitva van éjszaka is valami hely, ahol lehet enni-inni, a válasz az volt, hogy á, van itt egy egész közel, alig 40 mérföld (kb. 65 km). És nem autópályán, hanem szar, helyenként burkolat nélküli utakon.

lezlidzsi84 2021.02.08. 15:11:24

@horrorpornó bábszínház: Abban teljesen igazad van, hogy ez orosz/szovjet szemmel nézve nem távolság, de a legközelebbi város egyértelműen Tyuratam. Az űrközpont egy kb 60-90 km átmérőjű területen terül el, nagyjából egy kissé torz T betűt formál, a T alja gyakorlatilag Tyuratamot karcolja. Az űrközpont területétől az eredeti Bajkonur legalább 230 kilométerre van, és bár köztük tényleg nincs sokminden (pár állattenyésztő gazdaság), azért még így sem igazán logikus egy 230 km-re lévő néhény száz lelkes bányászfaluról elnevezni, ha van közvetlenül mellette egy vasúti fővonalon lévő pár ezres kisváros.

horrorpornó bábszínház 2021.02.09. 03:16:08

@lezlidzsi84:
Mondjuk van olyan Várna-turistatérképem, amivel el lehetett tévedni, mert néhány utca nem oda van rajzolva, ahol a valóságban van. :-)

(Pedig mivel tanultam térképészetet, valamennyire értek a térképen tájékozódáshoz. :-) Katonaként volt párszor, hogy kibasztak teherautóról a préri (pontosabban inkább hegyek, Pilis, Bakony stb.) közepére egy térképpel meg egy tájolóval + kulacs vízzel, és megmondták, hogy X óra múlva Y helyen kell lenni, meg van jelölve a térképen. Néha nehezítésként érinteni kellett V és Z helyet, ahol be kellett gyűjteni az ott lerakott bizonyítékot, hogy valóban jártunk ott. Aki késik, az lekéste a vacsorát. Viszlát!)

]{udarauszkasz 2021.02.09. 09:07:43

@horrorpornó bábszínház: meg manapsag is vannak ilyen helyek, nem is kell messzire menni, Szlovakia tele van ilyenekkel, meg Pozsony is. Kamionnal vicces volt ott eltalalni barhova, meg 10 evvel ezelott is.

Wacunao 2021.02.09. 09:47:29

[Kicsit OFF]
Arról az összenyomott Veszprém várostérképről maradt fenn valami nyom? :)

lezlidzsi84 2021.02.09. 10:22:15

@Wacunao: Valamelyik régi fiókom mélyén megvan, csak most nagyon nem vagyok a közelében. Tervezgetünk egy ilyen posztot is, hogy összedobjuk ezeket a furcsaságokat. Szerintem amúgy egyes esetekben csak a papírral akartak spórolni (Győrnél például gyanúsan a térkép tetején vannak ilyen pontatlanságok - és ott semmiféle kényes objektum nem volt), de Veszprémnél tényleg a kényes részeknél "torzult a tér".

Wacunao 2021.02.09. 11:26:26

@lezlidzsi84:
Ó az izgalmas témának hangzik :)
(Én 60-as, 70-es évekbeli Budapest-térképeken vettem már észre régebben komolyabb torzulásokat, és ráadásul úgy emlékszem, nem is a szélén.)

gigabursch 2021.02.09. 13:47:28

@lezlidzsi84:
Érdemes megnézni a pusztavacsi-táborfalvi erdészeti térképeket.
A majdnem merőleges nyiladékhálózatot elrombuszosították...

fairlane 2021.02.09. 16:17:59

@horrorpornó bábszínház: Várnában mi képezte annó a titok tárgyát?

horrorpornó bábszínház 2021.02.09. 20:41:15

@fairlane:
Nem tudom, nem én készítettem a térképet, én csak megvettem. :-)
Amikor már 3-4. alkalommal voltunk ott, akkor már ismertük fejből a várost, legalábbis nagy részét, de eleinte azért nem ártott a térkép a tájékozódáshoz.

nyelv-ész 2021.02.09. 20:46:10

@lezlidzsi84: Mik Veszprémben a "kényes részek"? Katonai ojjektumok?

gigabursch 2021.02.10. 07:20:30

@fairlane:
A hadikikötő meg a katonai bázis.
Bàr Birca ezt alighanem pontosabban tudja.

@nyelv-ész:
A "Szikla".

gigabursch 2021.02.10. 07:23:36

De kimaradt egy igazi autentikum!
Tereskova és Bajkonur!
youtu.be/iEHgwa0bl1I

hátramozdító 2021.02.10. 21:41:07

Köszönjük szépen, ez roppant tanulságos volt :) Valamint iszonyú jók a képek is, a sztori mellé :)

¿Qué tapas hay? 2021.02.10. 22:03:45

Megjegyzem pl. a magyar sajtó a hetvenes években Bajkonur-Tyuratamnak hívta a kozmodromot. Legkorábbi említést a Népszabadság XXIII/300. számában találtam (1965. dec. 21.).

A titkos térképet a nyomdahiba még titkosabbá teszi: maps.vlasenko.net/smtm200/l-41-22.jpg Külön figyelmet érdemelnek az üres sivatagba épülő távvezetékek.

gigabursch 2021.02.11. 07:46:49

@¿Qué tapas hay?:
A Toratam <> Tjuratam leírásra gondolsz?

Amúgy ez a térkép a blog Aral-tóhoz kapcsolódó bejegyzésehez is jól kapcsolódik, a vízelvezető-öntöző, tószint csökkentéséhez aktívan hozzájáruló csatornákat kiválóan ábrázolja.

lezlidzsi84 2021.02.11. 19:43:23

@¿Qué tapas hay?: Jó ez a térkép is :) Kösz az infót, beépítem a bejegyzésbe, ha nem gond. A poén az, hogy a magyar térképek következetesen a bányászváros Bajkonurt ábrázolták, de csak 1961 után, addig nyilván nem nagyon volt közérdeklődésre igényt tartó hely. Viszont az űrhajók indítási koordinátáit (a Gagarin repülése körüli kommunikációs zavarokat követően) nyilvánosságra hozták, abból meg elég nyilvánvaló volt, hogy a komplexum Tyuratamnál van. Mondjuk ettől még nem biztos, hogy leírhatták volna így, de lehet, hogy a szovjet elvtársak is így hivatkoztak rá.

¿Qué tapas hay? 2021.02.11. 22:02:47

@gigabursch: Igen arra gondoltam, noha a vasútállomás neve helyesen szerepel.

@lezlidzsi84: Megtisztelő.
Amúgy a Vlasenkó-gyűjtemény a Szovjetunióval foglalkozók számára kimeríthetetlen kincsesbánya, kár, hogy az éber orosz és ukrán állambiztonsági szolgálatok az 50000-es és a 100000-es térképállomány java részét levetették a nyilvános tárból. Azért maradt még ott mit nézegetni.

Etniez 2021.02.12. 12:12:11

@lezlidzsi84: Na ja, elég mosakodás jellegű komment volt az úriembertől.
Tudnám minek ez 2021-ben?

horrorpornó bábszínház 2021.02.12. 14:32:17

@Etniez:
Miért kellene nekem mosakodnom az orosz térképek miatt?
Egyet sem én készítettem.
Sőt, a kazah sztyeppék sem miattam laktalanok.
Akár az életedre is hajlandó vagyok megesküdni mindkettőre. :-)

rezgaras 2021.02.12. 17:59:11

A várost Leninszk-nek hívták. Tyuratam a vasúti megálló neve volt. A város elég nagy volt, fallal volt körbe kerítve. Csak helyiek léphettek be, a város lakói és a környéken élő kazahok. A vasúti megálló és a reptér a falon kívül volt.

Moszkvából a Domogyedovói reptérről indult oda a repülő. A járat nem jelent a kijelzőn, aki oda akart menni (és engedélye volt), az úgyis tudta, hogy hol kell sorba állni.

1984-ben Leninszkben a könyvesboltban vettem egy térképet a környékről, amin a város teljesen hiányzott.

gigabursch 2021.02.12. 19:42:40

@rezgaras:
Ha megvan, akkor pont idevaló

horrorpornó bábszínház 2021.02.13. 17:48:36

@rezgaras:
Téged hogy engedtek be, helyi vagy környéken élő kazah vagy?

rezgaras 2021.02.13. 21:17:44

@gigabursch: Most éppen nem találom, valahova eltettem. Ha meglesz, jelentkezem.

rezgaras 2021.02.13. 21:22:09

@horrorpornó bábszínház: A VEGA programban vettem részt. Kétszer voltunk ott, de a kilövésre nem hívtak el minket. Jobb is, mert a startok decemberben voltak, amikor ott irgalmatlan hideg van.

hu.wikipedia.org/wiki/Vega_program

lezlidzsi84 2021.02.15. 14:27:29

@rezgaras: Ez elég menő :) Mennyire volt lehetőségetek mozogni a területen?

lezlidzsi84 2021.02.16. 14:50:01

@rezgaras: A poén az, hogy épp a VEGA szondákról olvasgatás adta az ötletet a blogbejegyzéshez.

rezgaras 2021.02.16. 18:59:38

@lezlidzsi84: Semennyire. Leninszkben laktunk abban a szállodában, amiben az űrhajósok is megszállnak indulás előtt és érkezés után. Meg is mutatták azt az előadótermet, ahol az űrhajósok indulás előtt az utolsó és érkezés után az első interjút adják. Ők ott egy légmentesen lezárt fülkéből beszélnek. A szállodának volt egy nagy, körbefalazott kertje, abban szabadon lehetett mozogni. Reggel kivittek a sivatagba busszal az űrszondához, este visszahoztak. Egyszer szervezetten bementünk a városba, akkor lehetett ott egy órát kószálni. Egyszer pedig kivittek jó 50 kilométerre a sivatagba. Ott nincs semmi, csak homok és kiszáradt szakszaul (októberben).

Volt egy kisebb botrány, mert a franciák minden reggel futottak a kertben, egyszer találtak egy lyukat a kerítésen és kimentek rajta. Nem csináltak semmit, csak futottak kint a Szir-Darja magaspartján, aztán visszajöttek. Volt ejnye-ejnye!

Ha már térkép... A második utunk előtt Apáthy Pisti a Planetárium könyvtárában talált egy angol könyvet, valami "Az űrhajózás enciklopédiája" volt a címe. Abban bent volt egy térkép Bajkonurról. Akkoriban még nem forogtak nagy felbontású térképek kézen-közön, pláne nem a titkos létesítményekről. A könyv szerint a térkeṕ Landsat felvételek alapján készült. Persze azoknak a felbontása nem volt elég egy megbízható térképhez, de sok Landsat-képet másoltak egymásra, úgy hozták ki, hogy merre mennek az utak, vasutak, hol vannak a kilövő állások. Nem volt teljesen pontos, mutatott kilövő állást ott is, ahol nem volt semmi. Pista készített vagy 20 másolatot és magával hozta. Mindegyikünknek volt, adtunk belőle másoknak is szívesen.

Minden buszban volt egy KGB alkalmazott, aki pofára ismert már minket, mielőtt odaérkeztünk. Nyilván megtanultatták velük a fizimiskánkat. Ez, amikor meglátta a térképet, nagyon izgalomba jött. Végül összeszedte magát és ő is kért egy másolatot. :-))

rezgaras 2021.02.16. 19:16:43

A szálloda:
https://www.google.ch/maps/@45.6349819,63.3261913,713m/data=!3m1!1e3

A két VEGA előkészítése pedig talán itt lehetett:
https://www.google.ch/maps/@45.9933484,63.573064,1002m/data=!3m1!1e3

gigabursch 2021.02.16. 19:58:54

@rezgaras:
Közben elmerengtem Lenin-szk nevét olvasva, hogy vajon ki volt Murman vagy ki volt Tom?
:-)

rezgaras 2021.02.16. 20:20:28

" jó kérdés, hogy az Amur partján létesített új orosz űrkikötő mennyire fogja Bajkonur helyzetét megváltoztatni a jövőben."

Egy földkörüli rakéta bázis annál jobb, minél közelebb van az Egyenlítőhöz. Tehát szerintem Bajkonur marad. (a franciákat nehéz überelni... :-))

horrorpornó bábszínház 2021.02.17. 02:11:51

@gigabursch:
Az -szk végződés gyakran valamilyen folyó partján fekvő várost jelez az oroszban, kb. -partnak, -partinak lehetne fordítani (önállóan nem létezik, úgy a part béreg). Tomszk a Tom, Omszk az Om folyó partján van. Murmanszk mondjuk pont nem a Murman nevő folyóén, hanem a Tulomáén, de Murman-partnak hívják a térséget más nyelveken (pl. angolul, meg a környéken lakók nyelvén norvégul, finnül meg észtül is, a murman az óoroszban norvégot, normannt jelent, oroszul Murmanszkij bereg, az lehet Murman-part és Murmanszki-part is). Egyébként alig 100 éves város, 1915-ben alapították.
Valamint lehet az -szk a -szkij melléknévvégződés rövid alakja is, gondolom, a Leninszk (Lényinszk) ilyen. Meg mondjuk a Szeveromorszk, Petropavlovszk és hasonlók, itt kb. -város néven lehetne fordítani: Leninváros, Északi-tengeri város, Péter-Pál-város stb.
Aki jobban tud oroszul, majd kijavít, ha nem így van.

horrorpornó bábszínház 2021.02.17. 02:16:14

nevő = nevű

@rezgaras:
A franciáknál azért vannak az egyenlítőhöz közelebb lévő országok, még Francia Guyanát figyelembe véve is. Szóval azért nem lehetetlen. :-)

gigabursch 2021.02.17. 09:33:47

@horrorpornó bábszínház:
Ettől már csak az a jobb, ha az egyenlítőn van és a éehető legmagasabb tszf magasságon.
Bár a Csimborasszón nem hiszem, hogy csinálnának kilövő állomást.

Wacunao 2021.02.17. 11:26:52

@gigabursch:
A minél nagyobb tengerszint feletti magassággal én vitatkoznék. Ugyan nem számoltam utána, szóval lehet, hogy neked van igazad, de szerintem ahhoz, hogy felvigyünk egy rakétát kb 6000 m magasra (nyilván részekben) sokkal több üzemanyag (azaz energia) kellene, mint amennyit azon spórolunk, hogy utána maga a rakéta már 6 km-rel kevesebbet emelkedik. Lényegesen nehezebb elérni a Föld körüli pályához szükséges sebességet, mint a magasságot, és az előbbihez csak elhanyagolhatóan járul hozzá az, hogy a kerületi sebesség a hegy tetején magasabb kicsit.

gigabursch 2021.02.17. 12:05:30

@Wacunao:
Pont erre utaltam én is...
:-)

Wacunao 2021.02.17. 15:31:14

@gigabursch:
Na igen, csak szerintem azért sem érdemes semmiképpen felvinni a hegyre (nem csak a Chimborazora, hanem bárhova), mert az a tengerszinthez képest _semmilyen_ előnnyel nem jár (a rengeteg nyilvánvaló hátránnyal szemben).

horrorpornó bábszínház 2021.02.17. 16:55:26

@Wacunao:
És a 6 km-nyivel kisebb tömegvonzás meg a ritkább levegő miatti kisebb légellenállás, az smafu? :-)
Több kg üzemanyagot lehetne vele spórolni.

(Nyugi, én is tudom, hogy arányaiban lófaszt.)

rezgaras 2021.02.17. 23:16:32

@horrorpornó bábszínház: Nem tudok az Egyenlítőhöz a francia Guyanánál közelebb elhelyezkedő rakéta kilövő állomásról. De talán nem is érdekes: Kourou az 5,1 fokos szélességi körön van. A kilövésre a hatás nagyjából koszinuszos, 5,1 foknak 0,996. Tehát elhanyagolható a különbség az Egyenlítőhöz képest.

horrorpornó bábszínház 2021.02.18. 00:47:01

@rezgaras:
Kilövőállomás lehet, hogy nincs, de jó pár ország (kb. 10) konkrétan az egyenlítőn helyezkedik el, szóval a lehetőség megvan.
De biztos igazad van, én nem vagyok rakétatudós. Ezt a kilövésre koszinuszos hatást viszont elmagyarázhatnád, mert laikus szemmel (bár mérnökként végeztem, és dolgoztam is sokáig) nem tűnik logikusnak, hogy miért pont a szög melletti befogó+ az átfogó hányadosa. Persze nyilván a Föld koszinusza, de akkor is.

(Magyarból viszont jó vagyok, szóval Francia Guyana nagy F-fel, míg az egyenlítő kis e-vel. :-) Remélem, nem veszed sértésnek.)

rezgaras 2021.02.25. 17:34:48

@horrorpornó bábszínház: A Földön a szökési sebesség 28'480km/h. Ha ilyen gyorsan haladsz vízszintesen. akkor a rád ható centrifugális erő annyi, mint a gravitációs erő. (a Föld felszínén!) Ha az egyenlítő 40'000 km hosszú (lenne, ha a Föld gömb lenne), akkor az egyenlítőnél a forgási sebesség 40'000km/24óra = 1666km/h. Vagyis ha a Föld forgásával egyirányban indulsz, ez a sebesség hozzáadódik a sebességhez, annyivel kevesebbre kell felgyorsulni. Kis szögekre szerintem ebből adódik a koszinuszos csökkenés.

Wacunao 2021.03.04. 11:02:32

@rezgaras:
Pontosan, bár te az első kozmikus sebességre gondolsz. (A szökési sebesség az az, ami ahhoz kell, hogy teljesen elhagyjuk a Föld gravitációs terét.) Értéke egyébként 420 km magasan, ahol pl az ISS is kering, egy kicsivel már kevesebb, kb. 27560 km/h
A koszinuszos csökkenés pedig onnan jön, hogy az x°-os szélességi kör hossza (majdnem) pont cos(x°)-szerese az egyenlítőének, vagyis a kezdeti kerületi sebesség is ennyivel lesz kisebb.
süti beállítások módosítása