December hatodika Miklós, Mikulás napja. A keresztény kultúrákban ezen a napon kisebb meglepetésekkel lepjük meg a gyermekeket, a Mikulás nevében. Bár a szocializmusban mindent elkövettek, hogy az ünnep keresztény lényegét eltöröljék – a gyerekdalokban a Mikulást felváltotta a Télapó, a karácsonyt a fenyőünnep –, a Télapó nyomokban még ma is megtalálható az ünnepben, de a legtöbben tudják és megemlékeznek arról, akinek az emlékére ez a nap hagyománnyá vált: Szent Miklósról, Miklós püspökről, akit még életében szentté avattak. Csodás cselekedeteiért Szent Miklós a gyermekek, a diákok, a hajadonok védőszentje, a házasság és az anyaság oltalmazója. Több országnak és városnak – hazánkban Kecskemétnek – a védőszentje.
A keresztény kultúrában Szent Miklós ünnepe a karácsony előhírnöke. A világ számos táján megjelenik a nagyszakállú, ősz, piros ruhás Mikulás. Az ablakokba, kandallókra kikerülnek a kifényesített csizmák vagy épp zoknik, harisnyák, hogy azokba édesség, dió, mogyoró és gyümölcs kerüljön.
Szent Miklós a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a X. század óta tartják. A múlt-kor.hu történelmi portál összeállítása szerint Nikolaosz a III. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, és ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé.
303-ban, a keresztényüldözés idején börtönbe került. Azt pontosan nem tudni, mikor szabadult ki, de 325-ben már részt vett a niceai zsinaton. A legendák szerint Jézus Istennel való egylényegűségéről szóló vita hevében Miklós állítólag felpofozta vitapartnerét, az ariánus eretnekségnek nevet adó Ariust. Miklós jótékonykodásával vívta ki az emberek tiszteletét és szeretetét. Már életében szentté avatták. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja ezután zarándokhellyé vált; halála napja lett Szent Miklós, azaz Mikulás napja a néphagyományban. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, maradványait tisztelői az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát építettek a tiszteletére, és ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron.
Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött: már a VI. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus császár. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét, ezért ő az utazók, a kereskedők, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta és egy gonosz hentes három kisgyermeket megölt, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét és a fiúkat is feltámasztotta, ezért ő a gyermekek és a diákok védőszentje is – írja a múlt-kor.hu.
A Miklós-napi ajándékozás egy legendához köthető. Élt Mürában egy szegény ember, aki azért nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, de szerénysége miatt névtelenül akart segíteni: az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának a lányok hozományára. Szent Miklós ezért nemcsak a gyermekek védőszentje, hanem a hajadonoké is, egyben oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek és Magyarországon Kecskemét városának.
A legendák szerint a Mikulás ajándékokkal teli szánját 9 rénszarvas húzza: olykor bizony repülnek is a sötét éjszakában. Utoljára az Északi-sarkon született Rudolf csatlakozott a csapathoz. Amikor Rudolf kicsi volt, nem játszhatott a többiekkel, mert kiközösítették piros orra miatt. Mivel ez nagyon szomorúvá tette, számtalan dolgot megpróbált, hogy olyan legyen, mint a többiek. Az egyik ünnepen akkora köd szállt az északi sarkra, hogy a Mikulás nem jutott volna el a gyerekekhez. Rudolf ekkor állt mintegy lámpásként a többi rénszarvas elé és vezette a szánfogatot az úton. Ezt követően mindig Rudolf vezette a rénszarvascsapatot.
A Mikulás rénszarvasai Üstökös, Íjas, Csillag, Táncos, Pompás, Villám, Táltos, Ágas és 1935 óta Rudolf, a piros orrú.
Vezető kép: Pixabay
Bakonyi Gábor.
2019-12-07 at 15:33
Nekem volt szerencsém Mírában látni a Mikulás feltört sírját, amit a kereszteslovagok kifosztottak, és az antalyai múzeumban a Mikulás kevéske megmardt csontját. Amikor erről beszéltem bal-liberálisoknak, hozzátéve, hogy a Török-riviérán nincsenek is rénszarvasok, és hó is alig akad, a bal-liberálisok kifordultak önmagukból. Nézeteik szerint a Mikulás személyisége képlékenyen változik, időközben elfinnesedett, és a sarkvidékre költözott…
Cougar
2019-12-07 at 10:00
“Sem a karácsonynak sem a mikulásnak nincs már köze a kereszténységhez”
Szerinted akkor mihez van köze ?
kispista nagy hülyeséget írtál.
De, spongyát rá elnézem, ha megígéred, hogy máskor időben beveszed a gyógyszered és “bölcs és mélyen szántó gondolataidat” a 444-en publikálod.
Kis Pista
2019-12-06 at 17:07
Ugyan máááár. Sem a karácsonynak sem a mikulásnak nincs már köze a kereszténységhez.
Nem kell ma már kereszténynek lenni. Elég annak látszani…
Ugye, borkai és társai ????
Am
2019-12-06 at 09:06
A kereszténység, amint a nyugati világ uralkodó vallása lett, átvett pogány ünnepeket és szokásokat. Ezek közé tartozott az északi népek (főleg a vikingek) azon szokása, hogy a téli napforduló idején megajándékozták egymást. Odin, Woden szász istenhez hasonlóan ajándékokkal megrakott szekerén száguldott át az éjszakai égbolton. A kereszténység Szent Miklós (a gyermekek védőszentje) napjához kapcsolta aztán ezt az ünnepet. Innen származik a Mikulás név.
MAgyaran a nagy kereszteny szent unnepe, egy viking mitologia resze.
Logikus
2019-12-06 at 12:36
Nagyon nagy tévedésben vagy. A Mikulásnak semmi köze sincs a viking mitológiákhoz. Ez egy önállóan kialakult keresztyén hagyomány. Nézz utána az eredetének és rájössz, hogy mégcsak nem is hasonlít a vikingek mondákhoz.
La Tulipe Noire
2019-12-06 at 12:42
Bolondságokat beszélsz kedvesnek nem mondható balliberális “felebarátom”.
Bolond lyukból bolond szél fúj !
Tudom, hogy örömet okoz nektek balliberálisoknak ha belerúghatok, kigúnyolhatjátok, tönkretehetitek ünnepeinket.
De még így sem tudjátok elvenni örömünket.
A miértjét nem fejtem ki mert ezt ti (balliberálisok) úgy sem értenétek meg.
Az igazság kedvéért :
A Mikulás igaz története
Patarában született 245-ben egy gazdag család gyermekeként. A városban nagy járvány tört ki, így kisgyermekként árvaságra jutott. Szüleitől hatalmas vagyont örökölt, amellyel kolostorba vonult érsek nagybátyjához. Tanulmányai befejezése után a papi hivatást választotta, életét a tanításnak szentelte.
270-ben a Jeruzsálembe tartó zarándokútján vihar tört ki a tengeren, az egyik hajó majdnem elsüllyedt, és két tengerész a vízbe esett. Miklós pap mentette ki az embereket és megjavította a hajót, majd vízbe vetette magát és eltűnt a megrémült emberek szeme elől, akik azt hitték, hogy egy égi Szent segített rajtuk.
Hazafelé betért Myrába, Anatólia fővárosába, ahol a püspökök a tisztségért való versengésben napok óta nem tudtak megegyezni egymással, végül úgy határoztak: “az legyen Myra városának püspöke, aki felszentelt papként elsőnek jön be a városkapun”.
Ekkor megérkezett Miklós pap, akit azonnal püspökké választottak, és 52 évig töltötte be ezt az egyházi tisztséget.
Később a zarándokút tengerészei is betértek hálaadásra imádkozni Myrába, ahol a templomban felismerték a hajójukon imádkozó személyt Miklós püspökben.
Ettől kezdve a tengerészek védőszentje lett, akik a bajban hozzá imádkoztak.
Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította.
Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból!
Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra.
Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént:
A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés elött álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni.
Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök , és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt.
Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben.
Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal.
Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő!
De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte ” Noel Baba” -nak, ami azt jelenti ” Ajándékozó Apa”.
Békés, hosszú öregkor után tért örök nyugalomra..
A legenda szerint lelkét angyalok vigyázták 1087-ig, amikor sírját feltörték és kirabolták.
Nyughelyénél egy tiszta forrás ered, amelyből áradó szeretete küldi el ma is hozzánk utódát, a Mikulást, akinek eljövetelét nagy izgalommal várja sok millió kisgyerek.
Forrás: Dévai Szent Ferenc Alapítvány
khm
2019-12-06 at 17:04
És mint tudjuk,a vikingek afrikai négerek voltak.