2017. aug 09.

Pécsre érkeznek a világ idegtudósai

írta: Janguli
Pécsre érkeznek a világ idegtudósai

Nobel- és Agy-díjas előadók a NAP- és a FENS-konferencián

Némi túlzással, szeptemberben mozdulni sem lehet majd Pécsett az ideg- és agykutatóktól. A hónap első napján a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciáját rendezik, majd szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozójára kerül sor a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében. 

pecs_agykutatas_nap_buzsaki_moser.pngNAP-zárókonferencia

Freund Tamás professzor javaslatára azért döntött a kormány a Nemzeti Agykutatási Program elindítása mellett – amelyre négy évre (2013–2017) összesen 12 milliárd forintot biztosított a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból –, mert az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe érdemben csak felfedezéseken alapuló új kezelésekkel (gyógyszerek, beavatkozások) és megelőzési eljárásokkal csökkenthető. A hazai tudományfinanszírozási rendszerben kiemelkedően magas támogatást az indokolja, hogy a betegbiztosítási rendszer a világ fejlett részén várhatóan két-három évtizeden belül már nem tudja finanszírozni a központi idegrendszeri megbetegedéseket. Addigra minden negyedik, de lehet, hogy minden harmadik embert érint majd ilyen jellegű megbetegedés.nap_agykutatas.png

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségeire fordítják az egészségügyi kiadások mintegy harmadát. 2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték. Ez több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei együtt. A kutatók versenyt futnak az idővel: kutatni kell a stresszt, az abból kialakuló pszichoszomatikus betegségeket, az Alzheimer- és a Parkinson-kóron át az epilepsziát. 

may-britt_moser_edvard_moser_nobel-dij_1.jpgA NAP zárókonferenciájára meghívottak között szerepel két Nobel-díjas is. A 2014-es orvosi-élettani Nobel-díjat John O’Keefe, May-Britt Moser és Edward I. Moser kapta megosztva. A három kutató – köztük az ötödik díjazott házaspár a Nobel-díjak történetében – azokat a sejteket fedezte fel, amelyek elkészítik a külvilág térképet az agyban, lehetővé téve számunkra a tájékozódást. A pécsi konferenciára érkező Moser házaspár 2005-ben az idegsej­tek olyan típusát határozta meg, amelyeket „rácssejteknek” neveztek el. Ezek egy koordináta-rendszert generálnak, és az "agy GPS-eként" lehetővé teszik a precíz pozicionálást és az útvonal megtalálását.

buzsaki_gyorgy_agykutato_hippokampusz_hullamok.jpgBuzsáki György

A konferencia egyik díszvendége a Pécsről elszármazott, Agy-díjas kutató, a Moser-házaspár közeli barátja, Gyorgy Buzsáki (New Yorki-i Egyetem), a Rhythms of the Brain (Oxford University Press 2006) című ismeretterjesztő alapmű szerzője is.

buzsaki_gyorgy_az_agy_ritmusai_3.jpg

Ez a jelentős tudományos esemény nem véletlenül került a mecseki nagyvárosba: a NAP egyik leg­fontosabb vidéki központja a Pécsi Tudományegyetem, ahol az elmúlt években számos ígéretes kutatási projekt indult. Ábrahám István, az egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének professzora, egyben az Idegtudományi Centrum vezetője.

istvan_abraham_agykutato_pecs.JPGÁbrahám István

Kutatócsoportja többek között azt elemzi, hogy mi lehet egy idegsejt felszínén a molekulamozgások szerepe, hogyan juttatják be az információt a sejt belsejébe, mi a különbség molekuláris szinten a normális és patológiás idegsejtműködés között. E munka során az ösztrogén tulajdonságaira koncentráltak: ez a hormon ugyanis védi az idegsejteket a káros hatásoktól, ám ha a mennyisége csökken, drasztikusan nő az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége. Ezzel kapcsolatos eredményük 2016-ban a Nature lapcsalád egyik tagjában jelent meg – Alzheimer-kóros kísérleti állatokat az ösztrogénhez hasonló szerkezetű vegyülettel sikerült meggyógyítaniuk.

Ábrahámék több hasonló vegyületet tesztelnek, hogy rájöjjenek, milyen szerkezeti tulajdonságok magyarázzák a védő mechanizmust. Kutatásukat kvantumbiokémiai módszereken alapuló számítógépes modell is segíti. A munka részeként tökéletesítették saját fejlesztésű mikroszkóprendszerüket, amely három dimenzióban követi a molekulák mozgását. Ugyancsak előrelépés, hogy az állatkísérletek után emberi idegszövettel is tudnak dolgozni – a műtőből származó agyszövetet életben tartva (ez hat órán át lehetséges) folytatják egyedi molekuladetekciós vizsgálataikat. Gyakorlatilag lefilmezik a molekulák sejten belüli mozgását. 

Másik kísérletükben ún. indukált pluripotens őssejt technikával egészséges, illetve Alzheimer-kóros emberek bőrsejtjeit idegsejtekké programozzák vissza, majd vizsgálják tulajdonságaikat. Az eljárás előnye, hogy az idegsejtek vizsgálatához nem kell biopsziás módszerrel mintát venni az emberi agyból. Az Ábrahám István vezette Idegtudományi Centrum kutatóinak összefogásaként jön létre a Szentágothai János Kutatóközpontban a szuperrezolúciós mikroszkópokon alapuló Nano-Bioimaging Központ, amely Európában páratlan kutatási feltételeket biztosít.

Ábrahám Hajnalka, az egyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője az epilepsziát kutatja. A Dóczi Tamás vezette Pécsi Diag­nosztikai Központtal közösen az eltávolított agykéregszöveten végzett vizsgálatok eredményét vetik össze mágneses rezonancia vizsgálatokkal. Reményeik szerint a kutatás egyik eredményeként pontosabban előre lehet majd jelezni a műtéti beavatkozások hatékonyságát. 

pecs_agykutatas_nap.pngA világon egyedül­álló egyedi molekula­detekciós mikroszkóprendszerrel vizsgálják a kutatók az élő sejteken a molekulák mozgását és kölcsönhatásait a Szentágothai János Kutatóközpontban. 

Helyes Zsuzsanna, a Farmakológiai és Far­makoterápiai Intézet egyetemi tanára a krónikus fájdalom központi idegrendszeri vetületeire, a különféle eredetű fájdalomállapotok mechanizmusaira fókuszál – elsősorban arra, hogy miként csökkenthető a fájdalom.

A Kovács Norbert vezetésével működő kutatócsoportban fontos eredmények születtek a Parkinson-kór kezelésével kapcsolatban is. Az érintett agyi területek stimulálásával a betegeket tünetmentessé tevő módszert már jó ideje alkalmazzák, ám eddig elsősorban azokban az esetekben, amikor a gyógyszeres kezelés már nem hatott. Pécsi kutatók arra jöttek rá, hogy célszerű lehet ezt a gyakorlatot felülvizsgálni: ha a mélyagyi stimulációra még a kór elhatalmasodása előtt kerül sor, a viszonylag fiatal, 60 év alatti betegek újra munkaképessé tehetők. Ez azért fontos, mert a betegség gyakran már az aktív évek során, 50, esetenként 40 éves kor körül kialakulhat.

Büki András professzor vezetésével az enyhétől a súlyosig terjedő traumás koponya-agysérüléseket vizsgálják állatkísérletes modellektől végigvezetve egészen a kórházi betegágyig. A traumás koponya-agysérülések ugyanis igen komoly klinikai problémákat vetnek fel, amelyek sokszor a fiatalabb korosztályt érintik. E terület kutatása a Pécsi Súlyos Koponyasérült Adatbázis segítségével kiemelt jelentőségű, mert reális adatokat szolgáltathat a hatékonyabb terápia bevezetéséhez. A professzor munkája elsősorban a fiatal korosztályt veszélyeztető (a korábban jelentéktelennek tekintett, ám elhanyagolásuk és ismétlődésük esetén igen súlyos következményekkel járó) koponyasérülések esetén lehet fontos. A kutatások a sportsérülések során keletkező potenciális agykárosodásokat, az ezeket már rövid távon jelző biomarkereket vizsgálják – a pogányi focicsapat tagjaira koncentráló vizsgálat eredményeit a pécsiek amerikai partnerük segítségével értékelik ki.

A Nemzeti Agykutatási Program keretében beszerzett kisállat mágneses mag­rezonanciális vizsgálóberendezés (az egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában található) a pécsi egyetem egyik legnagyobb értékű kutatási műszere, közel kétszázmillió forintba került.

kisallat_magneses_mag_rezonancialis_vizsgaloberendezes.jpgEz az eszköz egerek és mintegy 500 gramm mérethatárig patkányok fekvő testhelyzetben történő vizsgálatára alkalmas. Akár négy-öt órán keresztül altatásban vizsgálható egy-egy állat, miközben testhőmérséklete, légzése és EKG-ja folyamatosan monitorozható. Az új eszköznek köszönhetően úgynevezett mágneses magrezonanciális képalkotással lehetséges az agy mélyreható kutatása: a készülék élő anatómiai viszonyokról és biokémiai-élettani paraméterekről egyszerre nyújt információt. Kiemelkedően alkalmas az agy interaktív tesztelésére, azaz ezzel az eljárással közvetlenül, ugyanabban a betegben vagy kísérleti alanyban igen rövid időn belül lehet egy-egy betegségmodellt vagy betegséghipotézist tesztelni. Alkalmas magasabb rendű agyi működés, például a beszéd, az emlékezés vagy a tájékozódás alapkutatására is.

A NAP programban a fentieken kívül még több pécsi idegtudományi kutatócsoport is részt vesz, világszínvonalú és ígéretes kutatásaikkal erősítik a pécsi idegtudósok szakmai közösséget és pályá­zati potenciálját is. A kutatásvezetők között van Reglődi Dóra, Czéh Boldizsár, Hernádi István, Pintér Erika, Gábriel Róbert, Varga Csaba, Jandó Gábor, Janszky József, Buzás Péter, Tényi Tamás és Völgyi Béla.

pecs_agykutatas.pngA traumatikus vagy tartósan fennálló stressz testünk bármely szervét, így az agyunkat is megbetegítheti. Az MTA–PTE NAP-B Stressz Neurobiológia Kutató­csoport Czéh Boldizsár vezetésével kutatásaiban azt vizsgálja, hogy stressz hatására milyen elváltozások jönnek létre a neuronok közötti szinaptikus kapcsolatokban. Parvalbumin-pozitív gátlósejtek patkány hippokampuszában (fölső kép). Egy gátló szinapszis (zöld), mely egy piramissejtre vetül (fent). Csabai Dávid fény- és elektronmikroszkópos képei.

A második NAP

A jövő év elején veszi kezdetét a második Nemzeti Agykutatási Program, amely kevesebb forrást ad, de a pécsi idegtudós közösség a professzor szerint van olyan erős, hogy a kisebb támogatás ellenére is végigviszi az elindított programokat. Az erős alapoknak köszönhetően valamennyi kutatócsoport folytatja a munkát, egyben marad a csapat. „Egy társaság erejét az is mutatja, hogy hány fiatal dolgozik benne. A pécsi közösséghez egyre több fiatal csatlakozik. Látják a pörgést, a modern technológiákat, hogy itt élvonalbeli kutatások folynak, és látják az eredményeket is” – mondja Ábrahám István.

A régi pécsi idegtudományi iskola méltó utódai szeretnének lenni, közös kutatási témákra koncentrálva, a kor szelleméhez igazodva újraéleszteni azt. Az építkezés ugyan hosszú folyamat, de az eredményei már látszanak. A nagyon sok fiatalnak köszönhetően a jövő garantált, ha a jelenlegi körülmények hosszú távon biztosítottak. Ehhez hazai és külföldi támogatások egyaránt kellenek, azok megszerzését – megfelelő eredményekkel – elérhetőnek véli Ábrahám István. Ha így lesz, a rendszer szinte önjáróan működhet – a NAP pályázati támogatásán túl OTKA és külföldi forrásokhoz is jutottak az elmúlt években. Terveik között szerepel a Teaming nemzetközi pályázat, amely különböző európai kutatócentrumok hálózatosodását segíti – a konzorciumot a pécsiek vezetnék. Terveik szerint az idegrendszeri gyulladások szerepét vizsgálnák – a molekuláktól a betegágyig – a különböző degeneratív folyamatok kialakulásában.

fens_pecs_agykutatas_buzsaki_gyorgy.png

FENS

Szeptember 20. és 23. között ugyancsak Pécsen rendezik meg az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozóját. A helyi egyetem alapításának 650. évfordulójához kötődő esemény a szakma első rangos nemzetközi találkozója lesz hazánkban. A város történetében ez a legnagyobb szabású konferencia, mint ahogy Magyarországon is ez a legnagyobb, idegtudománnyal kapcsolatos szakmai találkozó. A konferencia elnöke Reglődi Dóra professzor asszony.

reglodi_dora_agykutato_pecs.jpgReglődi Dóra

„A Magyar Idegtudományi Társaság ve­zetősége annak idején úgy döntött, hogy Pécs pályázzon erre a kiemelkedő eseményre, és a rendezés jogát meg is kapta. Kemény verseny volt, az utolsó fordulóban végül a nemzetközi bírák a pécsi pályázatot hozták ki győztesnek” – tájékoztatott Ábrahám Ist­ván, aki a korábban említett feladatai mellett a Szentágothai János Kutatóközpont egyik kutatócsoportját is vezeti.

A FENS-tanácskozásokat kétféle formá­ban rendezik: a FENS Meeting mellett egy adott régió országai is megmutathatják időről időre magukat. A regionális találkozó megtartására idén Közép-Európa kapott lehetőséget – a szervezésben a magyarok mellett horvátok, románok és szerbek vettek részt. A regionális konferencia nem azt jelenti, hogy ide csak a régió országaiból érkeznek érdeklődők: a kontinens minden állama képviselteti magát, emellett Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Japánból, Kínából, a Közel-Keletről és Új-Zélandról is jönnek szakemberek. Összesen közel ezer idegtudós érkezik a városba, a kutatók 650 absztrakton, illetve előadáson számolnak be eredményeikről. A FENS konferencián a magyar idegtudósok a hazai és a külföldi kollégák előtt is beszámolhatnak eredményeikről. A szakmai program témái a molekuláktól a betegségmodelleken át a klinikumig terjednek. A legmodernebb technológiák – a molekuláris szintű eljárásoktól a makroszkopikus módszerekig – is bemutatkoznak. A képalkotás terén a szuperrezolúciós technikától az MRI és a CT eszközökig minden látható lesz.

fens_mri_pecs_agykutatas.pngA FENS konferencián a képalkotás terén a szuperrezolúciós technikától az MRI és a CT eszközökig minden látható lesz.

Pécs kapta meg a konferencia rendezési jogát, de az egész szakma büszke arra, hogy ez az esemény Magyarországra került. S hogy miért éppen Pécsre esett a választás? Az idegtudománnyal kapcsolatos kutatások a baranyai megyeszékhelyen már a két világháború között is nemzetközi hírűek voltak, majd az 1950-es, 1960-as években kiteljesedtek. Szentágothai János világhírű idegtudós a pécsi Anatómiai Intézet vezetője volt, Lissák Kálmán professzor az autonóm idegrendszer és az endokrin szabályozás élettani kapcsolatának, a szervezet belső környezetének vizsgálatára irányuló tudományos munkásságával megalapozta a korszerű hazai neuroendokrinológiai, ideg- és magatartás-fiziológiai kutatásokat. Grastyán Endrének a hippocampus működésével foglalkozó kutatásai úttörő jelentőségűek – egyik legsikeresebb tanítványa a már említett Buzsáki György. Szintén Pécsen végzett a Semmelweis Egyetem korábbi rektora, Réthelyi Miklós. A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, Szentágothai János vezette Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében dolgozott többek között Hámori József, aki később a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora is volt.

Az utóbbi években több idegtudós is úgy döntött, hogy hazaköltözik, és Pécsett folytatja pályafutását. A mecseki városban orvosi diplomát szerző, majd tizenkét éven át külföldön kutató Ábrahám István is közéjük tartozik.
A professzor az Idegtudományi Centrumban (IC) folyó munkát úgy jellemezte, mint egy baráti társaság közös erőfeszíté­seit, pályázatokkal és konkrét kutatási irányokkal, amivel új szemléletet hozott az egyetemre, megjegyezte: „Erősségünk, hogy nemcsak munkatársak, hanem barátok is vagyunk. Régóta ismerjük egymást, tisztában vagyunk a többiek erősségeivel és gyengeségeivel.”  Az idegtudósok Pécs messze legnagyobb létszámú tudományos közösségét alkotják, adott a sokszor emlegetett kritikus tömeg a hatékony munkához. Az IC másodszor nyerte el a kiválósági centrum elismerést, ami a presztízs mellett anyagi támogatást is jelent.

A regionális konferencia sztárelőadója a 2013-as orvosi Nobel-díjas Thomas C. Südhof, a Stanford Egyetem Molekuláris és Sejtélettani Tanszékének professzora. Südhof és két másik díjazott társa a sejtek belső szállítási folyamatainak vizsgálatában ért el alapvető eredményeket. A sejtek különféle anyagokat, például enzimeket, hormonokat gyár­tanak, ezek egy része a sejten belül kerül felhasználásra, míg egy másik része kikerül a sejtekből. Utóbbira példa a hasnyálmirigy sejtjei által termelt inzulin, amelynek a vérbe kerülve kell szabályoznia a vércukorszintet. Thomas Südhof azt tárta fel, mi biztosítja, hogy ez a kiürítés megfelelő időben történjen (egy kalciumionokra érzékeny molekuláris gépezetet fedezett fel).

thomas_c_sudhof_nobel_prize_awards_ceremony_eia3wyqqpobl.jpgThomas C. Südhof

A plenáris előadók közül a svéd Anders Björklund a Parkinson-kórral kapcsolatos betegségmodellekről beszél. A japán Aki­hiro Kusumi a molekulák mozgását videózza élő sejtekben, majd elemzi azok interakcióit. Az Egyesült Államokban dolgozó Losonczy Attila élő állatban figyeli – miközben tanul az állat – a hippocampus működését. Módy István (szintén az Egyesült Államokban kutat) az Alzheimer-kór idegrendszeri patomechanizmusát elemzi. A német Hannah Monyer a memória sejtszintű magyarázatáról számol be. A vendégek között köszönthetik az egyik idei Agy-díjast, a német Wolfram Schultzot (Cambridge-i Egyetem), aki ar­ról beszél, hogy majomkísérletei során hogyan fejtett meg kognitív funkciókat.

A Nagy-Britanniában kutató Wolfram Schultz - Peter Dayannal és Ray Dolannal együtt - az agyi jutalmazó pálya útvonalának kutatásaiért kapta az Agy-díjat. A jutalmazó rendszer központi szerepet játszik az emberek és állatok túlélésében, ugyanakkor az olyan rendellenességekben is, mint a függőség vagy az elhízás. A három neurológus már csaknem 30 éve dolgozik ezen a témán. Fontos felfedezéseik egyike, hogy a dopamin neuronok kulcsfontosságúak az agy jutalmazási rendszerében; minden szinten befolyásolják a viselkedést, a döntéshozataltól a kockázatvállaláson és szerencsejátékon át a kábítószerfüggőségig és a skizofréniáig.

wolfram_schultz_agy-dij_2017.jpgPeter Dayan, Ray Dolan, Wolfram Schultz (csokornyakkendővel) a 2017-es Agy-díj átadásán

"Ez az a biológiai folyamat, amely rávesz minket, hogy nagyobb házat vagy autót akarjunk venni, vagy azt akarjuk, hogy támogassák a munkánkat" - magyarázza Wolfram Schultz. Ahogy ő mondja, a dopaminneuronok olyanok az agyunkban, akár a kisördögök, amelyek egyre a jutalmak felé lökdösnek minket.

fens_pecs_agykutatas.pngA szimpóziumokon szó esik a legmaga­sabb szintű viselkedésszabályozás mechanizmusáról, a látás központi idegrend­szeri szabályozásáról, a szociális viselkedés (például az anyai törődés) neurobiológiai hátteréről. Ugyancsak elemzik a fejlődő idegrendszer molekuláris mechanizmusait, a fájdalom feldolgozásának molekuláris pa­to­mechanizmusát, a különböző neuro­degeneratív betegségek kialakulásának genetikai hátterét. A PhD-hallgatók saját kon­ferenciát szerveznek, ahol nemcsak az eredményeiket mutatják be, hanem a tudományos karrierépítésben jártas idősebb pályatársaktól is segítséget kérnek.

A tanácskozást több könnyedebb kísé­rőrendezvény egészíti ki, ezek az óvodásoktól egészen a nyugdíjasokig nagyon sok embert megszólítanak. Ilyen lesz az ideg­tudomány és a művészet kapcsolatát bemutató találkozó, az érdeklődők igazi agyat tapinthatnak, egy hatalmas méretű agyat is megtekinthetnek, de a Pécsről elszármazott híres magyar idegkutatók is tartanak előadásokat. Izgalmas témának ígérkezik, hogy milyen jogok illetik meg a kísérleti ál­latokat. Egyre több felől hallani, hogy be kell tiltani az állatokon való kísérletezést. Ha ez bekövetkezik, Ábrahám István szerint ellehetetleníti az orvostudományi kutatásokat és leállíthatja a gyógyszerfejlesztéseket. Az élettudományokban a tudományos programok jelentős többségét kísérleti állatok nélkül ugyanis nem lehet elvégezni.

fens_pecs_agykutatas_eger.png

„A kog­nitív folyamatokat nem tanulmányozhatjuk Petri-csészében, mint ahogy számítógépen sem modellezhetjük az emberhez közelálló majmok viselkedését” – üzeni a pécsi professzor, aki ezzel azt is érzékelteti, hogy olykor nem minden a pénz és a kreativitás, megfelelő jogszabályi környezet is kell a nyugodt munkához.

Forrás: http://www.innoteka.hu
Szerk.: Jakabffy Éva
Szólj hozzá

agy agykutatás agykutató Alzheimer-kór MRI Freund Tamás Buzsáki György NAP FENS szuperrezolúciós mikroszkóp Edvard Moser May-Britt Moser rácssejtek agyi ritmusok agykutatás eredményei Ábrahám István