Luxus szórakozóhely 150 éve: a Vigadón át lehetett hajtani kocsival

A egyből díszlépcsőre lehetett lépni a hintóból, de nem ettől nagyszerű a ház

2018.02.03. 16:46

Hogy egy városban nincs megfelelő bálterem, az ma körülbelül feleolyan komoly probléma, mint hogy nincs mondjuk elég nagy konferencia-központ. Pedig egy ilyen létesítmény kétszáz évvel ezelőtt elképesztően fontos volt. Egyrészt, mert a bálok társadalmi jelentősége óriási volt a 19. században. Nálunk, Mátyásföldön még a 20. század elején is jótékony bálokon gyűjtötték össze a pénzt szinte minden közcélú fejlesztésre.

Másrészt, mert ezek a helyek egyszerre voltak táncterek, koncerttermek, előadások helyszínei, sőt ha úgy vesszük, konferencia-központok is. Az, hogy Pestnek nem volt bálterme, finoman szólva is szimbolikus volt: a németek lakta, császárhű Budával szemben ez volt a rebellis, multikulti, ám romantikusan nemzeti érzelmű ellenpólus. Kulturális-közéleti központ nélkül.

Végül József nádornak köszönhetően, a városfal lebontása után, az egyik korábbi rondella helyén megszületik a mai Vörösmarty tér. Felépül a térre néző, fából épült színház (nagyjából a mai üvegkalicka helyén), és a hátának tapadva, a Dunára komponálva, a mai Vigadó elődje, az úgy nevezett Redoute. A Nemzeti Múzeum építésze, Pollack Mihály tervezte, ahhoz hasonlóan klasszicista stílusban, és a fennmaradt ábrázolások szerint hasonlóan magas színvonalon. A történetét bemutató kiállítás ezen a hétvégén még ingyenesen látogatható a Vigadóban. (Frissítve: a nagy érdeklődésre való tekintettel a nyitvatartást meghosszabbították.)

Az 1833-ban megnyílt épületben elég nagy pörgés volt, fellépett benne idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, itt volt az Első Magyar Iparmű-kiállítás, sőt országgyűlést is tartottak benne. 1849-ben aztán Buda ostromakor a várvédő Hentzi porig lövette a pesti rakpart házaival együtt, hiába ígérte meg neki Görgey, hogy nem ágyúzunk a Dunán át. A romos épületet elbontották, de csodával határos módon a csillárja máig megmaradt: jelenleg a terézvárosi Szent Teréz templomban függ, melynek a belső kialakítását szintén Pollack Mihály tervezte.

Na de, lássuk azt a szépséget, ami a helyére épült. Annál is inkább, mert ez áll annak a 111 házat felsoroló listának az élén, amit elkezdtünk végigjárni az Urbanistával.

Érdekelnek Budapest legszebb házai? Köves Facebookon és Instagramon