Ugrás a fő tartalomra

Nem áprilisi tréfa

Hat környékbeli kőműves telefonszámát írtam ki legutóbb. Ebből három nem él (úgy értem, a szám...), három pedig nem ér rá. 


Hogy miért _most_ keresek kőművest? Szeretnék némi betekintést engedni a problémába.

A ház felújítására fordítható összegek közül kettőnek is szoros elszámolása van, csak még mindig nem közölték, hogy pontosan milyen formában kell ezt megtenni, és ha lehet, nem cseszném el a papírmunkát. Tehát nem volt módom januárban fixálni az időpontokat, és most is csak feltételesen tudom mindazt megszervezni, ami szerződés- és számlaköteles.

Mindegy, nem fogok belehülyülni ebbe.

Zs. javasolta a legutóbb, hogy nézzem meg a készbeton, a.k.a. mixerbeton árakat is  és tényleg, milyen jó lenne, ha nem konkrétan egy hónapig kellene hallgatni a betonkeverőt, nézni (és fizetni) a nálunk dohányzó dolgozó munkásokat, elterelni E.-t, hogy ne haverkodjon mindegyikkel végérvényesen össze stb. Majd beszámolok róla, mit sikerült kiderítenem: lehet-e emberi áron rendelni ilyet a környékünkön. 

Ti használtatok készbetont, amikor építkeztetek? 

Most nem volt olyan zseniális a háznál töltött idő, mint a múltkor (más stresszforrás is akadt), de azért itt egy random lista a jó dolgokról.

🐝🦋🐝🦋🐝🦋🐝🦋🐝🦋🐝🦋🐝🦋🐝🦋🐝🦋🐝🦋🐝🦋🐝🦋

  • tökéletes volt az idő, ráadásul a város zaja után a rovarok zümmögéséről is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni; 
  • még mindig virulnak az első tavaszi virágok;
  • beszélgettem B-vel és többször megcsodáltam L. babát (+ kaptam ajándékba körömlakkot :) );
  • megtaláltam (még Bp-n) az egyik elveszettnek hitt könyvet, így a háznál már csak a másikat kellett keresnem (még nincs eredmény, de találtam pl. naptejet); 


  • nagyon kívántam friss gyümölcsöt meg a folyadékot, és rengeteget ittam: rooibos teát, vizet meg ilyen rusztikus paradicsomos izét:


  • ismét jó volt a Gerendásban aludni és reggel kicsit nézegetni a mennyezetet.


Folyt. köv.  és jól jönne egy kis drukk!




Megjegyzések

  1. Egy cipőben járunk, nekünk is határidős pénzünk lesz, valami Fundamenta szerűség, viszont még nem beszéltünk az áccsal. Szerintem, ha nem ég a tetőnk halasztva lesz. Remélem ráér, ha megnézi az ács. Vagy mire a pénz fordulós lesz kapunk időpontot. Oly sok szépséget találni a ház körül, ha magam alatt vagyok engem mindig kihúz valami. Tudod, érdeklődtem kőművesek után nálunk, itt is egy év min. után vállalnak bármit. Azért nagyon drukkolok neked, nagyon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Holdgyöngy, de jó lesz nálatok, ha megújul a tető. De igazad van, ami várhat, azt pedig nem kell mindenáron forszírozni. Arról, amit írtál a ház körüli szépségekről, az jutott eszembe, hogy például ezt sem gondoltam volna, de olyan jól elüldögélek egy farönkön a kertben.... Nincsen drága szaletlink, még az a kecske- (X-) lábú asztal sem készült el, amit mindig is terveztem ide, és mégis jó. Jelzek, amikor konkrétumot tudok a kőművesről, és köszönöm, hogy gondolsz ránk.

      Törlés
  2. Használtunk kész betont oda, ahova nagyon sok ment be egyszerre (födém). Árban kb. tényleg ott van, mint sódert szerezni (lehetetlen küldetés!), kőművest, zulagert fizetni órabérben... olyan órabérek vannak, hogy valami egészen elképesztő, a segédmunkások is csak úri bérért hajlandóak megmozdulni -na ilyenkor kell bevetni inkább a barátokat és rokonokat egy kis betonhordásra.
    Remélem, találsz kőművest záros határidőn belül.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Zsuzsi. Talán az megkönnyíti majd a munkát, hogy készbetonnal kell dolgozni. Kaptam néhány tippet, folyamatban az ügy...

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p