Az oroszok is akarták Paks 2 egyik gigatenderét, de végül kiszorultak belőle

Az új paksi blokkok egyik fontos rendszerére írtak ki tendert nyár elején. Az úgynevezett irányítástechnikáról van szó, amely az atomerőmű biztonságos működését felügyeli.

Nemcsak ezért, de az értéke miatt is érdekes ez a tender. Csak a rendszer főbb elemeinek szállítása több mint 100 milliárd forintba kerül. A magyar kormány nyilvánosan is jelezte, hogy azt szeretné, ha ezt az értékes megbízást nyugati cég kapná meg.

A Direkt36 információi szerint ez azonban a projekt kezdete óta éles konfliktust okozott a megrendelő magyar fél és a bővítést végző oroszok között. Az utóbbiak ugyanis maguknak szerették volna ezt a munkát. A magyar kormány viszont azért akart nyugati beszállítót, mert velük a jelenleg működő paksi atomerőmű felújítása során is jól tudtak együttműködni. Ráadásul a kormány szerint az idegen informatikai behatolások elleni védelmet is jobban tudná garantálni egy nyugati beszállító.

Jelenleg a magyar kormány álláspontja látszik felülkerekedni. Az építkezést, valamint az ezzel összefüggő közbeszerzéseket is lebonyolító orosz Roszatom honlapján elérhető dokumentumok szerint a tenderre tisztán orosz pályázó nem jelentkezett. Egy brit cég ugyan egy orosz tulajdonú cseh vállalatot választott partnerének, ezt a konzorciumot azonban később kizárták a versenyből. Emiatt jelenleg két pályázó, egy francia-német csoport és egy dél-koreai konzorcium van versenyben.

Frissítés 2019.09.09. – A Roszatom honlapjára feltöltött dokumentum szerint a két másik jelentkezőt is kizárták a versenyből, így érvénytelen lett a tender. Részletek itt.

A tenderre vonatkozó kérdéseinkre sem a paksi bővítésért felelős minisztérium, sem a pályázatot lebonyolító Roszatom nem válaszolt.

A kormány nyugati beszállítót akar

A Roszatom június elején írta ki az irányítástechnika főbb elemeinek beszállításáról szóló tendert. Ez egy kulcsfontosságú berendezés, amely gyakorlatilag az atomerőmű idegrendszereként funkcionál.

Hullán Szabolcs, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató-helyettese a Direkt36-nak a rendszert úgy írta le, hogy az folyamatos méréseket végez, ezek alapján pedig automatikus beavatkozásokat hajt végre, vagy az atomerőmű személyzetét figyelmezteti ezekre. Ha például a rendszer azt érzékeli, hogy a reaktortartályban a hőmérséklet vagy a nyomás meghaladja a beállított határértéket, akkor automatikusan leállítja a reaktort.

Hullán közölte, hogy az engedélyezést végző OAH-t a jelen tenderrel kapcsolatban az érdekli, hogy a közbeszerzésen kiválasztott győztes cég a magyar előírásoknak megfelelő rendszert szállítson. A meglehetősen szigorú előírások közül például azt emelte ki, hogy az automatikusan reagáló védelmi rendszereket háromszorosan kell kiépíteni, arra az eshetőségre is felkészülve, ha bármelyikük elromlana.

Süli János paksi bővítésért felelős miniszter július közepén, még az ajánlatok benyújtása előtt azt mondta egy interjúban, hogy arra számít, hogy az irányítástechnika beszállításával nyugati vállalatot bíz majd meg a Roszatom. Bár ennek okaira nem tért ki, azt megemlítette, hogy a turbinák beszerzése mellett ez a másik olyan fontos munka, amelyet nyugati beszállító kaphat meg.

Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter

Miután a magyar kormány tender nélkül az oroszokra bízta a paksi bővítést, a projekt EU-s jóváhagyásához szükség volt arra is, hogy nyugati cégeket is bevonjanak a beruházásba. A magyar kormánynak sikerült elérnie az oroszoknál, hogy a projekt értékének 55 százalékát a Roszatomtól független vállalkozók kapják meg. Ebben pedig komoly tételt jelentene az irányítástechnika beszállítása. Egy másik jelentős tétel a Süli által említett turbinabeszerzés, ami már le is zárult. A 262 milliárd forintos munkát tavaly januárban nyerte el az amerikai General Electric magyar leányvállalata a szintén a GE tulajdonában álló egyik Alstom céggel közösen.

Maguknak akarták az oroszok

Az irányítástechnikai beruházást információink szerint a projekt kezdete óta szerették volna megszerezni az oroszok. Ez éles konfliktust okozott a felek között, a vita pedig a tárgyalópartnerek minden szintjét megjárta.

A magyar kormányt több szempont is motiválta. Egyrészt Paks I felújítása során a magyar mérnökök jó tapasztalatokat szereztek a nyugati rendszerek terén. Az 1990-es években kezdték el a régi paksi blokkok irányítástechnikájának felújítását, az analóg rendszerről ekkor álltak át digitálisra. A munkát a német és francia cégek annak ellenére zökkenőmentesen végezték, hogy a régi blokkok orosz technológiával épültek.

A Direkt36 információi szerint a mostani beszerzés előtt fontos szempont volt az is, hogy a magyar fél kiberbiztonsági okok miatt úgy gondolta, hogy egy nyugati beszállító jobban tudná garantálni az informatikai behatolás elleni védelmet. A kiberbiztonság fontos eleme, hogy az irányítástechnika lényegesebb, biztonsággal összefüggő részeit teljesen el kell szeparálni. Ezeknek semmiféle külsős hozzáférésük, internetkapcsolatuk nem lehet, szigetüzemmódban működnek.

A tenderre július végén három konzorcium jelentkezett, ezek között azonban nem volt ott a Roszatom saját irányítástechnikát gyártó cége. Ráadásul a versenyből augusztus végén kizárták azt a konzorciumot is, amelynek egy orosz tulajdonú cég is tagja volt. A brit Rolls-Royce a cseh Skoda JS nevű céggel közösen pályázott, utóbbi tulajdonosa pedig a Gazprom orosz állami vállalat egyik leánycége. A Skoda JS több atomerőmű-beruházásnál is a Roszatom beszállítója. A kizárás oka az volt, hogy a konzorcium egyik alvállalkozója a tender értékelésénél nem érte el a kívánt pontszámot.

Pedig a konzorcium mindkét tagja aktív volt az elmúlt időszakban Magyarországon. A Rolls-Royce tavaly januárban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek egyik leányvállalatával kötött Paks II irányítástechnikájával összefüggő szándéknyilatkozatot. A Népszava pedig arról írt, hogy amikor Milos Zeman cseh elnök májusban Magyarországon járt, akkor a cseh és a magyar delegáció közti tárgyaláson a Skoda JS paksi szerepvállalása is szóba került.

Jelenleg így a két másik jelentkező maradt versenyben. Az egyik a francia Framatome és a német Siemens alkotta csoport. Ez a két cég szállította a jelenlegi paksi blokkokhoz az irányítástechnika egy részét. A Siemens magyar leányvállalata pár évvel ezelőtt már jelezte, hogy szívesen szállítanának irányítástechnikát Paks II-höz is Szintén versenyben van a dél-korai konzorcium, amelynek egyik tagja az atomerőműveket is építő koreai KEPCO leányvállalata. A pályázatok árajánlatokat egyelőre nem tartalmaznak.

Frissítés 2019.09.09. – A Roszatom honlapjára feltöltött dokumentum szerint a két másik jelentkezőt is kizárták a versenyből, így érvénytelen lett a tender. Részletek itt.

A mostani tender csak a fő irányítástechnikával foglalkozik, ezen kívül a rendszer további részeit is be kell szerezni. Ebben a folyamatban pedig már részt vehetnek az oroszok is. A nyáron például már kiírták a rendszer diagnosztikájáról szóló, 6,3 milliárd forint értékű pályázatot, amelyre a Rolls-Royce és Skoda JS konzorciumán kívül még két moszkvai székhelyű cég jelentkezett.

  • Szabó András

    András nyolc évig dolgozott újságíróként az Origónál, és több évet eltöltött az Indexnél és a vs.hu-nál is. A Direkt36-nál az orosz-magyar kapcsolatokkal, a Fidesz-közeli üzleti körök tevékenységével, és az Orbán-kormány döntéshozatalának folyamataival foglalkozik. 2011-ben Gőbölyös Soma-díjat, 2010-ben pedig Minőségi újságírásért díjat nyert, mindkettőt azért a cikksorozatáért, amely a Gyurcsány-kormány egyik korrupciógyanús ingatlaneladását mutatta be.