Kína letiltotta a silány koronateszteket, de a magyar kormány addigra bevásárolt ilyenekből

Március 27-én a magyar kormány levélben fejezte ki a háláját azért a harmincezer koronavírus-tesztért, amely pár nappal korábban érkezett Kínából Budapestre.

„A Kína és Magyarország közötti barátság sosem volt erősebb. Várjuk, hogy a jövőben még szorosabban együttműködjünk” – írta Gazsó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közigazgatási államtitkára.

A magyar államtitkár többek közt a tesztek kínai gyártójának, egy Hybribio Biotech nevű cégnek mondott köszönetet a levélben. Mindössze négy nappal később Kína azonban szigorított az exportszabályain – ezek alapján a cég ma már nem is szállíthat koronateszteket külföldre.

Az elmúlt hetekben több ország is arra panaszkodott, hogy pocsék minőségű árukat kaptak kínai cégektől. Ezt követően a kínai hatóságok áprilisban többször is módosítottak azokon a szabályokon, amelyek a koronavírus elleni védekezéshez szükséges eszközök kivitelére vonatkoznak:

  • Április 1-től csak azok a cégek szállíthattak külföldre a koronavírus kezeléséhez használt orvosi eszközöket, amelyek felkerültek a National Medical Product Administration (NMPA) nevű szervezet listájára. Kínában ez a hatóság ellenőrzi a gyógyászati eszközök minőségét, és ad engedélyt a belföldi forgalmazásukra.
  • Április 26-tól ismét lazultak a szabályok, és azok a cégek is exportálhatnak, amelyek nincsenek rajta az NMPA listáján, de rendelkeznek a szükséges külföldi tanúsítványokkal. Ezeknek a cégeknek a nevét szintén nyilvánosságra hozták a kínai hatóságok.

A Hybribio neve egyik listán sem szerepel.

Frissítés (2020. május 3. 22:10): A kínai hatóságok cikkünk megjelenése után, május 3-án tovább bővítették az exportengedéllyel rendelkező cégek listáját, ezen már szerepel a Hybribio neve is.

A Semmelweis Egyetem május 3-án este adott ki egy közleményt, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a Hybribiótól vásárolt teszt nem gyorsteszt, hanem PCR alapú teszt, melyet Magyarország mellett más országokba jelenleg is szállít a cég. „A nemzetközi szakirodalom és a Semmelweis Egyetem összehasonlító vizsgálata szerint is a PCR módszer ma a legmegbízhatóbb módszer a vírushordozók azonosítására” – írta az egyetem.

Az egyetem azt is jelezte, hogy a teszt Magyarországon rendelkezik az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) engedélyével, és ezt el is küldte a Direkt36-nak. Ez a dokumentum azt igazolja, hogy maga a teszt gyártója nyilatkozott arról, hogy a termékét az Európai Unió valamelyik tagállamában már nyilvántartásba vették, így ezt megtette az OGYÉI is. A dokumentum azonban hangsúlyozza, hogy az OGYÉI „nem vizsgál minden egyes bejelentést, ezért a nyilvántartásba vétel nem jelenti, nem is jelentheti a bejelentésben foglaltak jóváhagyását. A jelen igazolás tehát nem tekinthető sem jóváhagyásnak, sem hozzájárulásnak.”

Két másik, a magyar mentősök által jelenleg is használt gyorsteszt gyártói (az Anhui Deep Blue Medical Technology és Hangzhou Clongene Biotech) az NMPA listáján nincsenek rajta, a kínai belföldi piacra nem gyártanak terméket. Az Európai Unióba való behozatalt megengedő CE-tanúsítvánnyal rendelkeznek ugyan, de egy április végi tanulmány szerint a két cég által Magyarországra hozott gyorstesztek „alkalmatlanok a COVID–19-fertőzött, aktuálisan fertőző személyek kimutatására”.

A kínaiak szerint sem jók, de nálunk már itt vannak

A koronavírus megjelenése óta Magyarország több mint egymillió tesztet importált és további közel kétmillió tesztre van szerződésünk, mondta Szijjártó Péter április végén a parlamentben. A külügyminiszter szerint a tesztelések az Egészségügyi Világszervezet előírásai alapján zajlanak. A hivatalos adatok szerint közel 80 ezer tesztet végeztek állami ellátásban, május elején országos szűrővizsgálat is indult 18 ezer ember bevonásával, és a kormány mellett dolgozó egészségügyi szakemberek is a további tömeges tesztelést támogatják.

Azt sem az Operatív Törzs, sem a Külügyminisztérium nem árulta el, hogy a felhasznált teszteket mely gyártóktól és mennyi pénzért szerezték be. Néhány tesztgyártó neve azonban felbukkant cikkekben, fotókon és videókon.

A Hybribio Biotech Magyarországra szállított tesztjeiről és a kormány köszönőleveléről maga a tesztgyártó cég adott hírt április elején. A dobozokról készített képekről arra lehet következtetni, hogy a tesztek egy márciusi közbeszerzés alapján, a Semmelweis Egyetem és a Kromat Kft. közötti szerződés keretében érkeztek Magyarországra. A magyar cég 702 ezer euróért (240 millió forintért) vállalta 30 ezer darab koronavírus-teszt beszerzését (a tesztekkel kapcsolatos kérdéseinkre a Kromat nem válaszolt).

Fotó: Hybribio Biotech

Két másik, a magyar mentősök által otthoni teszteléshez használt szett gyártójának a nevét (Anhui Deep Blue Medical Technology és Hangzhou Clongene Biotech) először a HVG szúrta ki az Országos Mentőszolgálat Orvosszakmai Osztály Szakmai Munkacsoportjának honlapján.  Ezeknek a teszteknek a használati utasítása látható annál a mentősnél is, aki egy fertőzésgyanús magyar vloggert tesztelt az otthonában.

Az Anhui Deep Blue Medicalról nemrég írta meg a 444, hogy weboldalán szereplő referenciák megtévesztők és nem igazolják a termék működőképességét,  egy texasi városban pedig ki is vonták a forgalomból a használhatatlannak bizonyult teszteket.

A mentősök által használt másik gyorstesztet, a „Clungene”-t a Happy Business Services Zrt. (HBS) forgalmazza Magyarországon (a cég jogelődjei, köztük a Novotrade Nyrt. a kilencvenes évektől foglalkoztak orvostechnikai eszközök importálásával). A HBS honlapja szerint már több szállítmány is érkezett a kínai cégtől. A tesztek jelentős részét az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vásárolta meg, de szállítottak a termékekből több egyetemre és magánkórházba is.

„A HBS április elejéig mintegy 125 ezer darab Clungene gyorstesztet szállított Magyarországra, ebből 20 ezer tesztet a Semmelweis Egyetem számára” – mondta Dr. Rényi Gábor, a HBS igazgatóságának elnöke. Rényi szerint a cég az ÁEEK pályázatán további 80 ezer darab teszt szállítására is megbízást nyert, amelyet “maradéktalanul teljesített”. (Erről a pályázatról a közbeszerzési értesítőben nem jelentek meg részletek.)

„A Hangzhou Clongene Biotech Ltd. 2004 óta gyárt immunológiai teszteket és exportálja termékeit a világ számos országába, az Egyesült Államoktól Európán át a Távol-Keletig. A termékei minden exportpiacon rendelkeznek a szükséges engedélyekkel” – mondta Rényi, aki szerint a Clongene engedélyét – más eszközgyártókhoz hasonlóan – április 1-jén felfüggesztették, de április 26-án visszakapta azt. Ennek birtokában az addig „feltorlódott” szállítmányai is újraindulhattak: jelenleg „több százezer” teszt érkezését várja a HSB.

Furfangosnak kell lennünk

„Valóban nagyon különböző minőségűek az áruk” – panaszkodott Müller Cecília is egy március végi sajtótájékoztatón a Kínából érkező orvosi eszközökre, amikor az Európába szállított selejtes tesztekről és védőfelszerelésekről kérdezték. A Magyarországra érkező szállítmányokat Müller szerint átvizsgálják, hiszen fontos, hogy a védőfelszerelésekben „megbízhassunk”.

Az Operatív Törzstől megkérdeztük, hogy pontosan hány olyan teszt érkezett Magyarországra, amelyeknek a gyártói április óta már nem exportálhatnak Kínából, és ezeket végül felhasználták-e. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a kínai szabályok szigorítása óta mely cégekkel állapodtak meg a tesztek beszerzésére, a kérdéseinkre azonban nem válaszoltak.

Április végén, újabb kínai szállítmányok fogadásakor Magyar Levente, a külügyminisztérium miniszterhelyettese arról beszélt, hogy továbbra is „véres verseny megy” az orvosi eszközökért. „Akin több izom van, az előnyből indul, nekünk meg furfangosnak kell lennünk, meg leleményesnek” – mondta Magyar, aki aznap közel ötszáz lélegeztetőgép mellett 25 ezer koronavírus tesztet is fogadott a repülőtéren. Az erről készült videó alapján úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak sikerült új tesztbeszállítót találnia: a repülőgépből „Maccura” feliratú dobozokat pakoltak ki. Ez pedig egy olyan tesztgyártó cég, amely mind az NMPA, mind a külföldi tanúsítvánnyal rendelkező cégek listáján is szerepel.

A cikk megírásában Karen Chang segített.
A magyar cégadatokhoz az Opten szolgáltatásait használtuk.