Ferenc pápának, az első latin-amerikai pápának, a katolikus egyház 21. századi kulcsfigurájának halála világszerte reakciókat váltott ki. Szülőhazájában, Argentínában megdöbbenéssel és szomorúsággal fogadták a hírt.
HIRDETÉSJorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben. 2013. március 13-án választották pápává, és ezzel ő lett az első jezsuita és az első latin-amerikai, aki elfoglalta Szent Péter trónját. Pápaságát a társadalmi igazságosság, a szegénység elleni küzdelem és a globális békére való felhívás jellemezte.
Argentínához való kötődése ellenére pápaságának 12 éve alatt Ferenc egyetlen hivatalos látogatást sem tett szülőhazájában. A döntéssel kapcsolatos találgatások sokfélék: egyes elemzők szerint az ország politikai polarizációjába való belekeveredést kerülte, míg mások napirendi okokra és nemzetközi kötelezettségekre hivatkoznak. A pápa többször is említette, hogy szándékában áll Argentínába utazni, bár ez soha nem valósult meg.
Buenos Airesben hívők ezrei gyűltek össze a fővárosi katedrálisban, ahol érseki évei alatt Bergoglio misét celebrált, hogy leróják kegyeletüket. Az ország különböző városaiban virrasztásokat és istentiszteleteket tartottak a pápa emlékére. Argentínában Ferenc alakja csodálat és vita tárgya volt. A hatalmon lévő kormányokhoz való viszonya és az ország társadalmi és politikai valóságáról alkotott véleménye különböző értelmezéseket generált.
A Javier Milei által vezetett argentin elnökség nyilatkozatot adott ki a közösségi hálózatokon. "Az elnöki hivatal sajnálatát fejezi ki Ferenc pápa, Jorge Mario Bergoglio halála miatt, aki 2013-ban az első argentin lett a katolikus egyház élén, és aki odaadással és szeretettel vezette azt a Vatikánból" - áll az elnöki hivatal X fiókjában. Az üzenet pedig így folytatódott: " Javier Milei elnök kiemeli Ferenc pápaságának fáradhatatlan küzdelmét az élet védelméért a fogantatástól kezdve, a vallások közötti párbeszéd előmozdításáért, valamint a lelki és erényes élet elhozataláért a legfiatalabbak számára".
Más argentin politikusok is megszólaltak a pápa halála kapcsán. A kétszeres elnök (2007-2011 és 2011-2015) és korábbi alelnök (2019-2023) Cristina Fernández de Kirchner, akivel Ferenccel érseki évei alatt többször is összetűzésbe került, a közösségi médiában szólalt meg. "Egy emberibb egyház arca volt, aki a földön állt, és nem szűnt meg az égre nézni. Hiányozni fogsz nekünk Ferenc, a szomorúság végtelen" - írta az X-en.
"Életét a szavaival, elkötelezettségével és gesztusaival adott tanítások jellemezték. Ő maga a pályájával mindenki számára tanulság" - írta Mauricio Macri, az ország korábbi elnöke (2015-2023) az X közösségi hálózaton keresztül.
Az "árvaság érzése apánk halála miatt"
A Buenos Aires-i érsekség megható szavakkal fejezte ki a veszteség okozta fájdalmat: "Az árvaság érzését éljük át apánk halála miatt, akiről tudjuk, hogy nagyon szerette Buenos Aires városát és ezt az érsekséget". A Buenos Aires-i egyház felidézte, hogy Ferenc mély szeretetet érzett szülővárosa és a közösség iránt, amelyet oly sok éven át szolgált.
Az argentin nép Ferenc iránt érzett szeretetének jeleként az egyházi hatóságok felszólították a közösséget, hogy egyesüljön imában a templomokban és vallási helyeken: "Felhívjuk az egész közösséget, hogy ezekben a napokban imádkozzanak örök nyugalomért érsekségünk plébániáin, kegyhelyein, templomaiban, kápolnáiban és iskoláiban".
Ferenc, akinek alakja átlépte a határokat, és az alázat, a párbeszéd és a legkiszolgáltatottabbak iránti elkötelezettség szimbólumává vált, hatalmas szellemi örökséget hagy maga után. Távozása egy korszak végét jelzi, de egyben megnyitja az utat az általa hátrahagyott üzenetről való elmélkedéshez egy közeli, empatikus és mélyen emberi egyházról.
Ferenc öröksége magában foglalja az egyház nyitottságára és modernizációjára irányuló kezdeményezéseket, mint például a vallások közötti párbeszéd előmozdítása, a migrációs válságokra való odafigyelés és a környezetvédelem hangsúlyozása. Emellett kritikus hangot ütött meg a gazdasági egyenlőtlenségekkel és a nemzetközi konfliktusokkal szemben.
A Vatikán bejelentette, hogy gyászidőszakot nyitnak, majd ezt követi a Ferenc utódját megválasztó konklávé . Közben a világ minden tájáról politikai és vallási vezetők fejezték ki részvétüket, és kiemelték a pápa emberi jogokért és a békéért végzett munkáját.
Halála a Vatikán számára a reformok és kihívások időszakának végét jelenti, és egy új fejezet kezdetét a katolikus egyház történetében. Vezetésének és üzeneteinek hatását még évekig elemezni fogják.