Havi félmillió harci drón gyártásával Kína megállíthatatlan, tömeges támadásokra képes
Háborús időben a termelés háromnegyed millióra is növelhető. A védekezési technikák a támadó eszközök mögött loholnak, de még nincsenek végzetesen lemaradva.
HIRDETÉSAz Ukrajna által vasárnap végrehajtott dróntámadásokban ötszáznál kevesebb eszköz okozott mintegy 10 milliárd dolláros károkat az orosz légierőnek. Az "orosz Pearl Harbornak" is nevezett esemény immár visszavonhatatlanul kijelölte az utat a nem-nukleáris hadviselés legújabb módozata felé, amivel szemben egyelőre nem sorakozott fel megfelelő védelem, de már épül.
Kína jelentős előnyre tett szert a kis méretű, olcsó drónok tömeggyártásában, amelyek kulcsszerepet játszhatnak egy esetleges Tajvan elleni hadműveletben. A szerkezetek alacsony költsége és tömeges bevethetősége stratégiai előnyt biztosít a pekingi katonai tervezők számára a modern hadviselésben.
A kínai gyártású kis drónok ára néhány száz dollártól néhány ezer dollárig terjed és általában olcsóbbak, mint az amerikai megfelelőik, amelyek akár háromszor vagy ötször annyiba is kerülhetnek. Az árképzés alapja a méret, a hordozható teher, a hatótávolság és az irányíthatóság színvonala. Egy esetleges Tajvan elleni invázió során Kína várhatóan tömegesen vetné be drónjait olyan célokra, mint:
felderítés és célmegjelölés: a drónok valós idejű információkat szolgáltatnak a célpontokról,
kinetikus (ütközéses) támadások végrehajtása öngyilkos drónokkal vagy felfegyverzettel UAV-ok bevetésével,
elektronikai hadviselés, amellyel a drónok jelei összezavarják az ellenség kommunikációját és radarjait,
rajban történő bevetés, melynek során a drónok hálózatba kapcsolva, mesterséges intelligencia vezetésével hajtanak végre koordinált támadásokat.
A kínai dróngyártás természetesen nem független a Néphadsereg igényeitől, és a fejlesztések együttműködésben zajlanak. Bár konkrét személyeket ritkán neveznek meg, a következő szervezetek és vállalatok játszanak kulcsszerepet a gyártásban:
Aviation Industry Corporation of China (AVIC) - a kínai repülőgépipar állami tulajdonú konglomerátuma, amely számos drónfejlesztésért is felelős,
China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) - ez a vállalat gyártja a CH-901 és katonai drónt, és
a Chengdu Aircraft Industry Group (CAIG), amelynek nevéhez a Wing Loong sorozat kötődik.
Olcsó a támadás, de a védekezés sem drága, csak még ki kell építeni
A Defence Index tudósítása szerint egyelőre csak a nagy teljesítményű mikrohullámú rendszerek (HPM) lehetnek alkalmasak nagy drónrajok ellensúlyozására, amelyek egy adott területen megzavarják az elektronika működését. A főbb gyártók közé tartozik az amerikai Epirus (Leonidas) és a Lockheed Martin, valamint a brit-francia Thales UK.
A védekezők fő hátránya az, hogy az elhárítási fejlesztések messze elmaradnak a támadó drónok gyártásának ütemétől. A legtöbb védelmi rendszer még fejlesztés vagy tesztelés alatt áll, és legkorábban 2027-ben kerülhet piacra. Egyetlen kivételnek a május végén bemutatott izraeli Iron Beam rendszer számít, amelyet a múlt hónapban sikerrel teszteltek, lövésenként legfeljebb 5 dolláros költséggel.
A nyugati védelmi rendszerek sem drágák, a brit rendszer esetében például 10 penny lövésenként, lézerek használatakor pedig kevesebb, mint 1 dollár. A gyártási ráták nem egyértelműek; a Leonidas gyártásra kész, míg az RF DEW tesztelés alatt áll. A pontos költségek és a skálázhatóság továbbra is bizonytalan a folyamatban lévő fejlesztés és a korlátozott nyilvános adatok miatt.
Mindezeket egybe vetve a katonai fejlesztések egyik, vagy akár meghatározó iránya az olcsó drónok, illetve a szintén alacsony költségű elhárító rendszerek kiépítése lesz. Erősen feltételezhető, hogy az ukrajnai háború várható elhúzódása is ennek alapján fogja átrendezni a két szemben álló fél stratégiáit.
