Botoxszigorítás és mentős halottvizsgálat – mit akar a kormány az új egészségügyi javaslatokkal?
Az új egészségügyi törvénycsomag szigorítaná az orvosi esztétikai beavatkozásokat, szűkítené az egészségügyben egyéni vállalkozóként dolgozók körét, viszont a mentőtiszteknek is lehetőséget adna arra, hogy halottvizsgálatot végezzenek. Szakértőkkel elemeztük ki, hogy észszerűek-e ezek az ötletek.
Kedden járt le a határideje az egészségügyi törvény módosításával kapcsolatos társadalmi egyeztetésnek, ez az a törvénytervezet, amelyről hétfőn megírtuk, hogy érintheti egyes kórházak ingatlanvagyonát, magánvállalkozóként dolgozó egészségügyi dolgozókat, de még a botoxkezeléseket is. Egészségügyi szakembereket kérdeztünk arról, hogy milyen kormányzati szándék húzódhat meg a javaslatcsomag egyes pontjai mögött.
Átalakíthatják a kisebb kórházakat
A 45 oldalas törvényjavaslat egyik fontos eleme, hogy bizonyos városi kórházakat a jövőben három egyetemi alapítvány fenntartásába adná át az állam, méghozzá tokkal-vonóval: az érintett intézményeknek át kell adniuk az ingatlanjaikat, ingóságaikat, adósságaikat, de még az esetleges hatósági engedélyek jogosultságait, és a kapcsolódó EU-s projektek jogait és kötelezettségeit is.
A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint csak azokat a kórházakat érinti mindez, amelyek olyan vármegyében találhatók, ahol „az egészégügyi felsőoktatási intézmény klinikai központja látja el a vármegyei irányító feladatokat”. Az indoklás szerint pedig minderre az egységes irányítás és az egészségügyi közfeladat ellátása miatt van szükség.
„Amennyire tudom, Mohácson és Szigetváron is nagyon komoly humánerőforrás-hiánnyal is küzdenek. Gyáva a politika arra, hogy önmaga vállalja ezeknek a kisebb intézményeknek a bezárását vagy átalakítását, ezért odaadja az egyetemeknek, akik majd lehet, hogy nem kórházként fogják a továbbiakban használni az épületeket” – mondta a hvg.hu-nak Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző, aki arra is rámutatott, hogy a megnevezett kórházak többsége kisebb kórház, kivéve a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházat.
„Miután vannak olyan vármegyék, ahol az egyetemi klinikai központok látják el a vármegyei szintű irányító feladatokat, ezért kormányzati szempontból logikus, hogy a kormány az érintett városi kórházakat átadja most az egyetemeknek” – ezt már Sinkó Eszter mondta lapunknak. Az egészségügyi közgazdász nem lát problémát abban, hogy a kórházi vagyon az egyetemi alapítványok tulajdonát fogja képezni, a szakember szerint ezeket az épületeket az egyetemeknek rendeltetésszerűen kell használni, és nem adhatnak túl rajtuk. „Ha jól tudom, az egyetemek korlátozottan forgalomképes tulajdonnal és ingatlanokkal rendelkeznek, tehát nem tudják eladni, értékesíteni a saját céljaikra, csak célhoz kötötten használhatják azokat. Nem gondolom, hogy illetéktelenek kezébe kerülne a kórházi vagyon, hiszen az egyetemi klinikák közfeladatot ellátó intézmények” – vélekedik Sinkó.
A szakember szerint inkább az a kérdés, hogy milyen funkciót fognak ezek az intézmények kapni. Fontos lenne, hogy készüljön egy országos ellátási térkép, amely alapján átszervezik az érintett intézmények működését. „Tehát meg kell nézni, hogy hol van elégséges humánerőforrás a szükséges feladatok ellátására, illetve a betegek megfelelő idősávon belül tudnak-e majd eljutni a megfelelő ellátószintre. A városi kórházak jelenleg elég sok feladatot ellátnak, így ha mindent felvisznek vármegyei vagy egyetemi klinikai szintre, akkor az ellátás be fog dugulni. Ezért kell nagyon körültekintően megtervezni és végrehajtani, hogy hol milyen feladatot hagynak meg vagy költöztetnek át” – mondja Sinkó.
Ki végezhet halottvizsgálatot?
További fontos változás a törvényjavaslatban, hogy a jövőben mentőtiszt is jogosulttá válik halottvizsgálatot végezni, a halál beálltának megállapítása mellett pedig azt is valószínűsítheti, hogy a halál természetes okból állt-e be, vagy sem. Az általunk megkérdezett szakemberek és gyakorló orvosok szerint ez mindenképpen egy pozitív előrelépés lenne, feltéve, ha a mentőtisztek előtte megfelelő képzésben részesülnek. „Egy olyan országban, ahol kevés az orvos, ott a magasan képzett egészségügyi szakdolgozóknak extra kompetenciákat kell átadni. Ezt abszolút támogatom, nyilván ez akkor működik rendesen, ha kapnak ezek a tisztek egy megfelelő képzést, és megfelelően meg is fizetik őket” – mondta Szabad Zoltán a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke.
„Már vártam, hogy legyen egy ilyen változtatás kapacitási okokból. Egy mentőtiszt újraéleszt, lélegeztet, keringést támogat, tehát képes súlyos állapotban lévő betegeket ellátni, ugyanakkor most mégis orvost kell hívnia akkor, ha a helyszínen meghalt a páciens, mert orvosi pecsét szükséges a halottvizsgálati bizonyítványhoz. Összességében a halottvizsgálati kompetencia mentőtisztekre való kiterjesztése nagyobb haszonnal járhat az ellátási aránytalanságok idejében, mint amennyi kárt okozhat” – mondja egy általunk megkérdezett, ügyeletben is dolgozó orvos, aki szintén hangsúlyozta az előzetes továbbképzés szükségességét.
Szigorított botoxkezelés
Bekerült egy látszólag kevésbé fontos változtatás is a tervezetbe, a jövőben ugyanis az egészségügyért felelős miniszter – jelen esetben Pintér Sándor – rendeletben állapítja meg az orvosi esztétikai tevékenységeket, az ezek végzésére jogosult személyek körét, valamint e tevékenységek végzésével, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat. Az orvosi esztétikai tevékenység alatt nem plasztikai sebészeti beavatkozásokat kell érteni, hanem olyan eljárásokat (ráncfeltöltés, ajakfeltöltés), amelyeket jelenleg szakképesítés nélkül lehet végezni. A gyakorlatban ez azt jelenti, a például botoxkezeléseket általános orvos vagy kozmetikus is végezhet.
Ez a terület jelenleg egyáltalán nincsen szabályozva, a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) Kozmetológia Szekciója még 2017-ben tett közzé egy javaslatcsomagot az esztétikai tevékenységek végzésére vonatkozóan. A dokumentum szerint a nem megfelelő képzettséggel végzett esztétikai tevékenységek súlyos egészségkárosító hatást válthatnak ki. Az új egészségügyi javaslatok látszólag összhangban vannak az MDT akkori álláspontjával, abban ugyanis azt javasolják, hogy azon tevékenységeket, melyek az irhát (dermist) is érintik, orvos végezze, mivel az ún. mezoterápiás szérumok bőrbe fecskendezése speciális technikát igényel, és mellékhatásokat válthat ki. A hvg.hu megkeresésére Wikonkál Norbert Miklós az MDT elnöke úgy reagált, hogy üdvözlik a Belügyminisztérium törekvéseit és amint lezárult a jogalkotási folyamat, a szervezet elküldi szakmai javaslatait a tárcának.
A jelenlegi inflációs helyzetben még nehezebbé válhat a szociálisan rászorulók helyzete, a törvénytervezet ugyanis hozzányúlna azoknak a vény nélkül kapható, nem támogatott gyógyszerek árához, amelyeket eddig méltányossági alapon is meg lehetett vásárolni. Rékassy Balázs egészségügyi menedzser szerint ez azt jelenti, hogy például egy eddig recept nélkül kapható lázcsillapítót bizonyos esetekben be lehetett így szerezni, ám ha elfogadják a módosítót, már erre sem lesz lehetőség. „De fontosabb kérdés lenne szerintem a fogamzásgátlók támogatása, amelyek egyáltalán nem tartoznak az olcsóbb árkategóriájú készítmények közé” – teszi hozzá Rékassy.
Tovább szűkítik az egyéni vállalkozóként dolgozók lehetőségeit
Az illetékes tárca hozzá kíván nyúlni bizonyos szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységekhez is, amelyeket a jövőben nem lehetne egyéni vállalkozóként végezni. A 869003 szakmakódról van szó, amely érinti a foglalkozás terápia, beszédterápia, táplálkozásterápia végzését, a mentőápolókat, a fizikoterápia, az ergoterápia területén nyújtott szolgáltatást, a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások értékelés nélküli végzését, az orvosi laboratóriumi asszisztensi tevékenységet, a mentő, betegszállító gépjármű és orvosi ügyeleti jármű sofőrjének tevékenységét és a közegészségügyi-járványügyi ellenőr munkáját.
Arról egyelőre nincsen szó, hogy mindezt a magánszektorban is megtiltanák-e, mindenesetre vélhetően ez ki fogja verni a biztosítékot az érintett szakemberek körében. Szabad és Rékassy sem látja, hogy ezt a változtatást szakmailag mi indokolja, de valószínűsítik, hogy a törvényalkotó szeretné ezeket az egészségügyi dolgozókat is röghöz kötni és beterelni az állami intézmények alá. „Ez azért érdekes, mert pont ezek között vannak olyan szakmák, amelyek közül lehet, hogy egy kórháznak vagy szakrendelőnek nem éri meg státuszban alkalmazni egy ilyen szakembert, és jelen pillanatban együttműködési megállapodás keretében dolgoznak” – mondja Rékassy. Kérdés azonban, hogy társas vállalkozás tagjaként (bt. vagy kft.) lehet-e majd folytatni ezeket a tevékenységeket. Rékassy szerint ez a tilalom arra is jó lehet, hogy korlátozzák az említett egészségügyi dolgozók nyilatkozási jogát, hiszen, ha egy állami intézmény alkalmazottai lesznek, akkor majd végső soron az Országos Kórházi Főigazgatóság szabja meg, hogy mit és kinek nyilatkozhatnak nyilvánosan.
„Azért fel kellene, hogy tűnjön a Belügyminisztériumnak, hogy az egészségügyi dolgozók komolyan lázadoznak a szolgálati jogviszony ellen. A jelenlegi egészségügyi működési struktúra nem alkalmas arra, hogy ennyire leszűkítsék a foglalkoztatási formák körét, ennél sokkal nagyobb variabilitásra van szükség, különben nem lesznek elégséges számban munkavállalók. Inkább örülni kellene annak, hogy valaki még dolgozik az egészségügyi közszolgáltatásban” – vélekedik a kérdésről Sinkó Eszter.
A tervezett módosításokkal kapcsolatban kerestük a Magyar Orvosi Kamarát is, de nem kívántak nyilatkozni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kunetz Zsombor a Fülkében: Az egészségügyi államtitkár lényegében már megbukott
Kunetz Zsombor egészségügyi elemző szerint Takács Péter egészségügyi államtitkárnak üzentek azzal, hogy leváltották a két helyettes államtitkárát. Azért nem őt rúgta ki Orbán, mert azzal elismerte volna, hogy a Magyar Orvosi Kamarának – amellyel frontot nyitott a kormány – teljesen igaza van. Kunetz Zsomborral átbeszéltük, mi vezetett idáig, miért tiltakozik a kamara, és hogyan csapódik le az egészségügy – többnyire egyelőre tervezett –átalakítása a betegeken.
Két újabb megyében rajtolt el az ügyeleti rendszer, itt van minden, amit tudni kell
Miközben a kormány a Magyar Orvosi Kamarával háborúzik, az ügyeleti rendszer átalakítása folytatódik. Egyelőre három megyét érint, de egy év múlva már Budapesten is eszerint működhet az ellátás.
