Recessziós időszakban nem lehet kiigazításról dönteni – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt. A kijelentést azzal vezette föl, hogy a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés, magasabb infláció, drága adósságfinanszírozás, befagyasztott uniós források miatt kellett megemelni a GDP 3,9 százalékáról 5,2 százalékra az idei hiánycélt októberben. „Hosszú vita lehetne arról, hogy ilyenkor megszorító intézkedésekről kell-e dönteni, vagy a hiánycélt kell-e emelni” – írja beszámolójában a Portfolio.hu –, de ugyebár kiigazításról szó sem lehet.

A pénzügyminiszter kijelentése minimum megmosolyogtató annak tükrében, hogy miközben a magyar gazdaság 2022 közepétől 2023 közepéig technikai recesszióban volt, a kormány 2022-ben és 2023-ban is sorra vezette be a megszorításokat/kiigazításokat, az állami beruházásokat befagyasztották, új (külön)adókat vezettek be, adókat emeltek. Ezekről Varga Mihály, mint a költségvetésért felelős miniszter minden bizonnyal értesült. Ami a 2022-es adóbevételeket illeti, a büdzsé teljesülését bemutató zárszámadás szerint:

• A 2022. évi költségvetés a pénzügyi szervezetek különadója címen eredetileg 60,9 milliárd forintot irányzott elő. A 2022. évi teljesülés 327 milliárd forint lett, mely 266,1 milliárd forinttal (437 százalékkal) haladta meg az előirányzatot. A növekmény túlnyomórészt a bankszektort terhelő új, átmeneti különadó bevezetéséhez köthető, továbbá az alap különadóban is növekmény figyelhető meg.
• A 2022. évben a bányajáradék-bevétel összesen 241,3 milliárd forint volt, ami a 38 milliárd forintos eredeti előirányzat több mint hatszorosa. A bányajáradék-bevétel mértékére különösen az volt hatással, hogy az extraprofit adókról szóló rendeletben a kormány döntött a bányajáradék-bevételek szabályozói eszközökkel történő további növeléséről.
• Eredetileg energiaellátók jövedelemadója címen a költségvetési törvény 54,8 milliárd forint bevételt irányzott elő. A 2022. évi bevétel 203,8 milliárd forint volt, amely az előirányzathoz képest 149 milliárd forintos (272 százalékos) eltérést mutat. Ennek oka a pozitív bázishatás, az energiaszektort terhelő új átmeneti extraprofitadók bevezetése, illetve az alap energiaellátók jövedelemadójában bekövetkezett növekmény.
• A kiskereskedelmi adóból a 2022. évben befolyó összeg 176,7 milliárd forint, mely 100,4 milliárd forinttal (131,6 százalékkal) haladta meg az előirányzatot (76,3 milliárd forint). A növekmény hátterében alapvetően a magasabb bázis, a felső kulcs 2022. február 1-jétől történő megemelése és a kiskereskedelmi pótadó kötelezettség állnak.
• Távközlési adó címén 2022-ben 96,6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, mely 43,3 milliárd forinttal (81,2 százalékkal) haladta meg az éves előirányzatot (53,3 milliárd forint). A bázisévhez viszonyítva a költségvetés bevétele 37,9 milliárd forinttal (64,5 százalékkal) nőtt. A növekmény jelentős része a távközlési szektort terhelő új, átmeneti különadó bevezetéséhez köthető.
• A központi költségvetésnek 2022-ben 169,2 milliárd forint bevétele származott a biztosítási adóból, mely összeg a 2022. évi előirányzatot (115,4 milliárd forint) 53,8 milliárd forinttal (46,6 százalékkal) haladta meg. A növekmény a 2022 júliusától bevezetett biztosítási pótadókötelezettséghez köthető.

És a sor hosszasan folytatódik, a különadók egy része 2024-ben is marad, illetve állandósul. Még az olyan, korábban szent tehénnek számító területek is áldozatául esnek a kiigazításnak, mint a családtámogatások: a januártól életbe lépő csok plusz egy nagyságrenddel kevesebb költségvetési forrást igényel, mint az eredeti csok.

Ha a pénzügyminiszter kiigazításokra vonatkozó kijelentése nem állna szöges ellentétben a múltbéli tényekkel, arra lehetne belőle következtetni, hogy a kormány nem fog újabb kiigazításokat bevezetni, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy idén az 5,2 százalékra emelt hiánycél sem tartható, hanem inkább tovább emeli a hiánycélt. Minthogy szinte biztosan nem lesz tartható újabb beavatkozások nélkül.

Miután a pénzügyminiszter szavait a mellékelt ábra szerint nem lehet készpénznek venni, nincs komolyan vehető iránymutatás arra, hogy az idei büdzsé fennálló elcsúszását a kormány a továbbiakban kiigazítással vagy hiánycél-emeléssel tervezi-e kezelni.

Esetleg mindkettővel.

Az biztos, hogy a kormány igyekszik pénzt összeszedni: állami vagyonelemeket ad el (például Erste-részesedés, VIG-részesedés), dollárkötvényt bocsát ki, osztalékelőleget vesz ki az MVM-ből. E bevételeket azonban várhatóan a ferihegyi reptér megvásárlására kívánja költeni.