SZTE-kancellár: Sosem állt le nálunk az Erasmus

Fendler Judit közlése szerint a modellváltással több előnye származott az egyetemnek, például az oktatók bérezését is versenyképesebbé tették, és számos nagyberuházást tudtak megvalósítani az új finanszírozási formában képzett tartalékokból. Ennek is köszönhető, hogy be tudtak szerezni egy térdprotézisműtéteket segítő robotot, amelyből eddig csak egy volt az országban, az is magánkézben – ismertette a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja, aki az Index kérdésére azt is elmondta, hogy az eszközt később váll- és csípőprotézisek operációinál is szeretnék hasznosítani, valamint remélhetőleg hónapokon belül szolgálatba áll az egyetemi klinikán egy sebészeti robot, amelyet urológiai, nőgyógyászati és hasi műtéteknél fognak használni, emellett gerincműtétekhez alkalmazható robot beszerzése is tervben van.

Az Index kérdésére azt is elmondta, hogy az egészségügyi ellátásban a ilyen nagy értékű gépek beszerzésénél, csakúgy mint az orvosok Szegeden maradásának, nagy szerepe van annak, hogy magánklinikát is működtetnek. A térdprotézis-operációt támogató robotra pedig azért is pályáztak, mivel nagy a lakossági igény a nagyvárólistás műtétekre. Bár a NEAK adatbázisa szerint a Dél-Alföld a hazai régiók összevetésében a legjobb átlagot hozza a 114 napos várakozási idővel. Ami a közfinanszírozott ellátás adósságait illeti, tájékoztatása szerint ebben szerepet játszik, hogy vármegyeközpontként sürgősségi ellátást is visznek, hidegkapacitásokat is fent kell tartaniuk. 

A világ legjobbjainak előadását hallgathatják

Fendler Judit hangsúlyozta, folyamatosan törekednek arra, hogy alkalmazható innovatív megoldásokkal szolgáljon az egyetem, ami manapság a hallgatók bevonzásának egyik fontos eleme. A fiatalok számára további vonzerőt jelent, hogy a szakterületen a világ legjobbjaitól, az itt végzett Karikó Katalin mellett más Nobel-díjasoktól is, hallgathatnak előadásokat, digitális oktatás keretében a világranglisták élén álló egyetemek oktatóitól, akár harvardi professzoroktól is. Az úgynevezett Coursera online kurzus elvégzéséről még oklevelet is kapnak a hallgatók – tette hozzá a kancellár, hozzátéve: ez még a Covid alatt indult el, azóta is sikerrel működik. Fendler Jutit szavai szerint a Szegedi Tudományegyetemen valóban élménnyé szeretnék tenni az oktatást. „Egyre inkább abba az irányba tart a jövő, hogy a hallgatók a szakterületükön belül saját érdeklődési körük szerint állítsák össze tanrendjüket, kivéve olyan szabályozott területeken, mint például a jogi vagy orvosi képzés”– részletezte. 

Belép az ipar az egyetemre

Mindemellett több ipari szegmensben piaci szereplők is részt vesznek a képzésben, nemcsak gyakorlati helyet biztosítanak, a vállalat képviselői maguk is tartanak órákat, mivel egyre több cég profiljukba illeszkedő munkaerőutánpótlásra, tudásra tart igényt. Az év elején létrehozott Science park is ezt a célt szolgálja, a 85 hektáros tudásközpontba magas hozzáadott értéket képviselő befektetőket várnak. Mint a kancellár megemlítette, már megvalósult a Rheinmetall fejlesztőcsarnoka, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, és itt jön létre a BYD autóipari vállalat beruházása is. 

Fendler Judit közölte azt is, hogy az SZTE nemzetközi kapcsolatait tovább erősíti, hogy szeptembertől Senhszi Egyetemével együtt indít közös computer science (informatikai) képzést, ennek keretében a hallgatók két évet Szegeden, két évet pedig Hszianban tanulnak majd. „Eddig európai egyetemnek nem sikerült megugrani, hogy kínai egyetem képzésében vegyenek rész”– jegyezte meg a kancellár, hozzátéve: ennek hátterében egyrészt a magas követelmények állnak.

Kitart az Erasmus az SZTE-n

Az Index kérdésére a kancellár elmondta, a híresztelések ellenére az Erasmus nem állt le a Szegedi Tudományegyetemen. „A korábbi Erasmus-partnereink fele jelezte, hogy a körülmények ellenére is szeretnék intézményünkkel folytatni a programot, a diákjainkat így továbbra is fogadják, csak a finanszírozási forma változott” – ismertette Fendler Judit. Az egyetem közlése szerint a 2024/2025-ös tanév 2. félévében 112 erasmusos hallgató közül 65-en újonnan kerültek a szegedi képzésre, míg egy évvel korábban 62, az azt megelőző év azonos szemeszterében 77 volt az új belépők száma. Jelentős csökkenésről tehát nem beszélhetünk – fejtették ki lapunknak. A bejövő mobilitások finanszírozására a külföldi partnerintézmények Erasmus-támogatása szolgál, a Szegedről kiutazó hallgatók és munkatársak ösztöndíját pedig jelenleg a Pannónia Ösztöndíjprogram biztosítja. Ebben 111 hallgatóval és 53 munkatárssal már a múlt félévben is teljesítették a mobilitási számokat. 

– közölték, hozzátéve: ez biztosítja a jogi kereteket az intézmény hallgatónak a nemzetközi programban való részvételre, egészen 2029. december 31-ig.

Támogató közösség

Sok jelentkező számára fontos szempont a nemzetközi lehetőségek biztosítása a továbbtanulásnál, ahogy a minőségi oktatás, a szakmai fejlődés mellett az is, hogy milyen a közösség az adott intézménynél. Fendler Judit éppen ezért hangsúlyozta, az SZTE fontosnak tartja: élmény legyen Szegeden tanulni, szülessenek kapcsolatok, és a tananyag mellett az önálló életet is megtanulják a fiatalok az egyik legmeghatározóbb életszakaszukban. A hat évre bezárt egyik emblematikus egyetemi szórakozóhelyet, a JATE Klubot ezért is nyitották újra. 

A kancellár szavai szerint a 25 ezer hallgatóval és 2800 oktatóval rendelkező Szegedi Egyetem már nem csupán egy oktatási intézmény, „sokat tud adni a lakosságnak, az iparnak és a társadalomnak is”. A Bálint Sándor Jólléti Programjuk az úgynevezett harmadik missziót szolgálja, amiben azt vizsgálják, milyen előnyökkel jár, ha egy távolabbi község számára közelebb viszik azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az egyetem nyújtani tud a térségfejleszés, oktatás egészségügy és kultúra területén. 

(Borítókép: A Szegedi Tudományegyetem épülete. Fotó: Faludi Imre / MTI)