Orbán Viktor: Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók kivezetéséről szóló javaslatát

„Vasárnap, a hétvége mégis melóval telik. A péntek hajnalban kitört iráni–izraeli háború hatásai Magyarországig érnek. A mai reggelt ezért gazdasági megbeszéléssel nyitottuk, este pedig azzal zárunk. A helyzet óráról órára változik” – írta Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán.

Bejegyzését úgy folytatta, „energiaforrásai miatt a Perzsa-öböl térsége kulcsfontosságú a világgazdaság működése szempontjából. Ezért amikor a Közel-Keleten fegyveres konfliktus dúl, a gazdasági és politikai kockázatok azonnal növekedni kezdenek, és beárazódnak az egész világon”. 

Ha a háború kiterjed, veszélybe kerülnek az energiaellátási útvonalak, az árak pedig az egekbe emelkednek. Az elmúlt napokban a kőolaj ára máris tíz, a földgázé hat százalékkal emelkedett a világpiacokon. Súlyosan érinti a helyzet az olyan energiaszegény és egyben energiaintenzív gazdaságokat, mint az Európai Unió és benne Magyarország

– tette hozzá.

Orbán Viktor szerint most látszik igazán, milyen rövidlátó politika volt Brüsszel részéről az elmúlt években az orosz energiaszektor szankcionálása. Úgy véli,

„Ráadásul Brüsszelben most még rá is akarnak tenni egy lapáttal: a tagállamok vétójogának megkerülésével teljesen ki akarják tiltani az orosz energiahordozókat az EU területéről. Ez nemcsak az európai uniós szerződések (betűjének és) szellemének semmibevételét, hanem Magyarország jogainak elsöprését is jelentené. A brüsszeli bürokraták az erre vonatkozó javaslatot éppen holnap terjesztik be döntéshozatalra” – emelte ki.

A miniszterelnök úgy vélekedett, a közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, „mi pedig nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg”.

és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól – zárta bejegyzését Orbán Viktor.

Már három napja tartanak a támadások

Mint megírtuk, június 13-án Izrael nagyszabású légicsapást mért Iránra, célba véve a perzsa állam nukleáris létesítményeit és katonai infrastruktúráját. A támadás célja a nukleáris program leállítása volt, amelyet Izrael szerint nukleáris fegyverek fejlesztésére is felhasználtak. 

A konfliktus harmadik napján mindkét fél intenzív támadásokat hajtott végre. Izrael légicsapásokat indított Teherán és más iráni városok ellen, míg Irán több rakétát lőtt ki Izraelre. A támadások következtében legalább tíz izraeli állampolgár életét vesztette, és több mint 270-en megsebesültek. Iránban is több robbanás történt, de az áldozatok pontos száma még nem ismert.

A konfliktus hátterében Irán nukleáris programja, valamint a két ország közötti, hosszú ideje fennálló feszültségek állnak. A helyzet tovább bonyolódik, mivel Irán és Izrael közvetlenül is támadják egymást, és a harcok kiterjedtek a régió más részeire is. A nemzetközi közösség aggodalmát fejezte ki a helyzet súlyosbodása miatt, és sürgette a feleket a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárására.