„A Kelettel és Nyugattal is jó viszonyban lévő iszlám ország török modellje nem sikerült” – Tarik Demirkan elemzése a Mandineren
2023. március 23. 20:00
Május közepén parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban. Megvan Erdogan kihívója, de lehetséges-e a kormányváltás? Mi volt a rendszer erőssége, és miért gyengült meg mára? A Türkinfo főszerkesztőjét kérdeztük a Világrend című műsorunkban.
2023. március 23. 20:00
p
5
7
15
Mentés
***
„Törökországban nem ugyanazt jelenti kormányon és hatalmon lenni” - bocsátotta előre a Türkinfo főszerkesztője, elmagyarázva azt, hogy a Kemal Atatürk által az Oszmán Birodalom romjain alapított török köztársaságban
a háttérben mindig ott volt a hadsereg, amely beavatkozott, ha a civil kormány átlépte a rendszer vörös vonalát.
A török hadsereg az atatürki hagyományok védnöke volt, az alkotmány szerint nem avatkozhatott volna bele a politikai életbe, mégis létjogosultságot nyert ez a gyakorlatban.
Recep Tayyip Erdogan lépésről-lépésre leépítette az atatürki köztársasági hagyományokat, 2015-re sikerült semlegesítenie, majd becsatolnia a hadsereget a civil hatalom védelmi szervezetének – mondta Tarik Demirkan, aki szerint a sokat emlegetett gülenista mozgalom a rendszernek ebben és az atatürki kötődésekkel bíró káderek kiszorításában hasznos partnere volt, hiszen az államszervezetben mindenhol voltak az emberei, később azonban Erdogan az ő kiszorításukat is elkezdte. „A gülenisták próbálták átvenni a hatalmat a hadseregen belüli befolyásukkal, de a puccs sikertelen volt” – tette hozzá a szakértő.
Miért rendült meg a szilárdnak tűnő rendszer?
Az atatürki hagyományok felszámolása után Erdogan kormány-, majd államfőként megszilárdította rendszerét,
a 2017-es referendum eredményeképpen bevezették az elnöki rendszert.
Két hónap múlva, május 14-én parlamenti és elnökválasztást rendeznek Törökországban, és az előrejelzések az ellenzék győzelmét valószínűsítik. Ennek konkrét okait a Világrend adásának vendége több tényezőben látja: a társadalmi támogatottság vesztése a gazdasági kormányzás elégtelenségének, a februári földrengés okozta katasztrófahelyzet szervezetlen hatósági kezelésének, a kurd kérdés rendezetlenségének, a török külpolitikai iránytévesztésének és a rendszer autoriter jellegének tudható be.
A török szakértő szerint az Erdogan-kormányzat gazdasági kilátásai rendkívül rosszak jelen pillanatban,
rekord magas az infláció, a kormánynak látványosan nincsen stratégiája a gazdasági bajok kezelésére.
Sokat rontott a kormány megítélésén a februári földrengés utáni hatósági fellépés, illetve annak hiánya, ugyanis „az első két napban nem történt intézkedés”: ilyen helyzetekben a hadsereg egységeit is bevetik, az ankarai kormány azonban ennek egy ideig útját állta, mert ő akart kompetens szereplőnek tűnni a lakosság szemében a mentésben – magyarázta Tarik Demirkan.
A Türkinfo főszerkesztője szerint a kormánypárt oldalán hiányzanak a kurd voksok is, ugyanis bár Erdogan megpróbálta, a kurd kérdés nem oldódott meg Törökországban. „A kurdok pártja a harmadik legerősebb országos politikai erő, a kurd kérdés megoldatlansága miatt jelenleg az ellenzéket támogatják” – tette hozzá.
A török kormány az elmúlt években nem tudott felmutatni külpolitikai sikereket sem,
„Törökország néhány évvel ezelőtt lehetett volna regionális hatalom,
és egyesíthetett volna bizonyos erőket bizonyos stratégiai program körül”, de mára elszigetelődött – vélekedett Tarik Demirkan, aki szerint gazdasági érdekei szerint változtatgatott külpolitikai stratégiája miatt Törökország elveszítette a kapcsolatot az iszlám világgal, számos szövetségi rendszer nélküle alakul, és a nyugati védelmi szövetségben, a NATO-ban is konfliktusai vannak.
Ankara az oroszoktól légvédelmi rakétákat vett, amiatt viszont megromlott a kapcsolata a NATO-n belüli szövetségessel, Amerikával – Törökország részt vett az F-35-ös gépek gyártásában, mégsem kap belőlük.
A svédek NATO-csatlakozásának ratifikálása azonban hatalmas adu Erdogan kezében,
Demirkan szerint ezért cserébe F-35-ötösöket fog kérni a Nyugattól.
„Erdogan politikája az volt, hogy Törökországot keletre vezetni, tehát olyan modellt létrehozni, amely nyugati szövetségesei mellett keletre nyit, egy olyan iszlám országként példát mutat, amely a Kelettel, az iszlámmal is jól van, viszont a nyugati szövetségesekkel is rendes viszonnyal bír. Ez volt az álom, nem sikerült” – mondta a Türkinfo vezetője.
A török szakértő úgy vélte, Erdogannak több cikluson átívelő kormányzása alatt lehetősége volt egy megreformált és a nyugati hagyományokhoz alkalmazkodó rendszer létrehozására, a társadalmi béke megteremtésére, de ez nem sikerült.
Mi jöhet a választások után?
A választások előtti felmérések azt jelzik, hogy a társadalom többsége
jogbiztonságot, stabil intézményrendszert és független igazságszolgáltatást szeretne
Törökországban.
Az ellenzéki győzelem azt jelentheti, hogy a parlament jogköreinek növelésével létrejöhet egy átmenet az elnöki rendszerből a parlamenti demokrácia irányába, egy új, demokratikus rendszer alapjait lehetne lerakni a következő kormányzati ciklusban – zárta szavait a Törökország-szakértő.
--
Az adás vendége Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: A török elnöki hivatal fotója Recep Tayyip Erdogan török elnök és Mohammed Sía asz-Szudáni iraki miniszterelnök március 21-i ankarai találkozójáról (forrás: TUR Presidency / Murat Cetinmuhu / Anadolu Agency via AFP)
Macron ötlete a NATO pusztulását jelentheti. A francia elnök a ló túloldalán mindent egy lapra tesz fel, hogy maradandót alkosson. Csak épp nem a saját kaszájával esik neki a csalánnak a kertben, hanem odafüttyent mindenkit, akit tud, aztán a kerítésnek támaszkodva bólogat, „ugye milyen expeditívek vagyunk így együtt, mes amis?”.
Az orosz hadsereg már a következő háborújára is figyel, a NATO-val való konfliktusra készülve építi újjá hadseregét – erre hívja fel a figyelmet az észt titkosszolgálat.
Mark Rutte távozó holland kormányfő után újabb "magyarbarát" jelentkezett a a NATO-főtitkári tisztségéért, a leköszönő román elnök: Klaus Iohannis. De milyen esélyei vannak? S alkalmas a szerepre?
p
4
0
12
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 15 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
"Törökországban nem ugyanazt jelenti kormányon és hatalmon lenni" - bocsátotta előre a Türkinfo főszerkesztője, elmagyarázva azt, hogy a Kemal Atatürk által az Oszmán Birodalom romjain alapított török köztársaságban
a háttérben mindig ott volt a hadsereg, amely beavatkozott, ha a civil kormány átlépte a rendszer vörös vonalát.
A török hadsereg az atatürki hagyományok védnöke volt, az alkotmány szerint nem avatkozhatott volna bele a politikai életbe, mégis létjogosultságot nyert ez a gyakorlatban.
-------------
Azért az érdekes, hogy a szakértő úr nem látja, hogy szerintem a török hadsereg pontosan azt tette, amit az atatürki hagyományok diktáltak, ugyanis egy amerikából pénzelt gülenista szines forradalmat akartak végrehajtani Erdogan levadászásával a törököknél..
Ezt akadályozta meg a hadsereg beavatkozása.
"„A Kelettel és Nyugattal is jó viszonyban lévő iszlám ország török modellje nem sikerült” – Tarik Demirkan elemzése a Mandineren"
Na és miért nem?
Ki tehet erről?
Az EU 1987. óta hülyíti Törökországot. S Törökországgal végeztetné el a piszkos munkát a migráns ügyben.
Svédország Törökország ellen küzdő kurd terroristákat támogat.
Németország is.
Szóval persze de nem sikerült.