Fontos szerepet játszhatnak a Föld éghajlati rendszerének alakításában a pingvinek, méghozzá az ürülékükön keresztül – derült ki egy friss kutatásból. A vizsgálatok szerint az Antarktisz felett képződő felhők egyik kulcseleme lehet a pingvinek ürüléke, amely felhőképződést segítő anyagokat juttat a légkörbe.

A tanulmány középpontjában egy 60.000 példányból álló Adélie-pingvin kolónia állt az Antarktiszi-félszigeten. A kutatók megfigyelték, hogy a pingvinek hal- és krillevés után nagy mennyiségű nitrogénben gazdag ürüléket hagynak hátra. Ez a guanó jelentős ammóniatartalmú gázokat bocsát ki, amelyek keveredve az óceáni fitoplanktonokból származó kénvegyületekkel aeroszol részecskék kialakulásához vezetnek – írja a ComputerTrends.hu

Ezek az apró részecskék a légkörben felhőképződéshez vezetnek, amelyek képesek visszaverni a napsugárzást, ezáltal hűtő hatást gyakorolnak a Föld felszínére.

Így teszik felhősebbé az időt a pingvinek

Ráadásul azt is empirikus megfigyelések támasztják alá, hogy amikor a szél a kolónia irányából fújt a mérőműszerek felé, az ammóniaszint több mint ezerszeresére nőtt a szokásos háttérértékhez képest. Még azután is, hogy a pingvinek elhagyták a területet, az ürülék továbbra is napokig bocsátott ki mérhető mennyiségű ammóniát.

Különösen figyelemre méltó volt, hogy az ammóniaszint növekedését követően néhány órán belül köd, illetve felhőzet jelent meg, ami bizonyítja az összefüggést a guanó és a felhőképződés között.

Habár pingvinürülék nem fogja megállítani a globális felmelegedést, a kutatók szerint jelentős szerepe lehet a természetes éghajlatszabályozásban. A felhők a Napból érkező fény egy részét visszaverik az űrbe, ezáltal csökkentik a felszínre jutó hőt, így összességében hűtő hatást fejtenek ki – különösen, ha nyílt víz vagy sötétebb felszín fölött képződnek. Azonban a jég felett néha épp az ellenkező hatást válthatják ki, azaz hőt csapdázhatnak a felszín közelében.

A modellek alapján azonban a pingvinek guanójából származó ammóniakibocsátás által létrehozott felhők összességében inkább hűtik a bolygót.

A madarak fekáliáját vizsgáló kutatás egyértelműen rámutat, hogy a természetes ökoszisztémák szerepet játszhatnak a globális klímarendszer alakításában, következésképpen természetes folyamatok és fajok védelme kulcsfontosságú lehet a klímaváltozás mérséklésében.

Mi lesz így a következő nemzedékkel? Sem az EU, sem hazánk nem brillírozik ezen a téren

Habár maga az unió sem jeleskedik az emissziós számok terén, a magyarországi adat így is dupla olyan rossz, mint az uniós átlag. Mutatjuk, rangsor szerint hogyan is néz ki a tagországok mezőnye a klímaválság árnyékában. Bővebben >>>