Fidesz;Országgyűlés;Németh Zsolt;Áder János;Gulyás Gergely;Nemzetközi Büntetőbíróság;Római Statútum;

2023-03-23 18:04:00

Gulyás Gergely szerint alkotmányellenes az ICC statútuma, de az első Orbán-kormány idején Áder János elnökletével még simán megszavazta a parlament

A statútum megerősítése mellett éppen Németh Zsolt akkor külügyi államtitkár érvelt, amit taps fogadott a Fidesz soraiban. Kérdés, hogy mi változott.

Bár Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt állította, Áder János korábbi köztársasági elnöki hivatala korábban többször is jelezte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) statútuma ellentétes a magyar alkotmánnyal, 2001-ben (az első Orbán-kormány idején) épp Áder elnökletével, elsöprő többséggel erősítették meg azt az Országgyűlésben – idézte fel a hvg.hu.

Az újságírói kérdésre, miszerint Magyarország érvényt szerezne-e az ICC által a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott elfogatóparancsnak, ha Magyarország területére lépne, Gulyás azt mondta, a magyar jogrendnek szereznének érvényt, és nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt. Ennek oka az, hogy „a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát nem hirdették ki Magyarországon, mert alkotmányellenesnek tartják” – tette hozzá. A Miniszterelnökséget vezető miniszter említette azt is, Áder János korábbi köztársasági elnöki hivatala is többször jelezte, hogy „az ICC statútuma ellentétes a magyar alkotmánnyal”.

Ezzel szemben még az első Orbán-kormány idején, 2001. november 6-án nagy többséggel elfogadták a 72/2001. országgyűlési határozatot, amely kimondta: az Országgyűlés megerősíti a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát.

Az ülést ráadásul Áder, mint akkori házelnök vezette, az előadó pedig nem más, mint az Országgyűlés jelenlegi külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt akkor külügyi államtitkár volt, aki az alábbi szavakkal érvelt a döntés mellett:

Az Országgyűlés 299 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot. A portál azonban felhívja a figyelmet arra, 2001-ben még két szakaszban foglalkoztak a nemzetközi szerződésekkel: előbb egy határozattal megerősítették a kormány által aláírt dokumentumot, majd törvényben kihirdették. Ebben az esetben azonban a második szakasz elmaradt. Volt ugyan egy törvényjavaslat, de nem tárgyalták, majd vissza is vonták.

Gulyás Gergelynek tehát – állapítják meg – formailag igaza van, a szöveget nem iktatták be a magyar törvények közé, ezért nem alkalmazható, de jó kérdés, hogy mi változhatott azóta a kormánypárt soraiban.