Halmai Katalin (Brüsszel);
Európai Unió;Magyarország;felmérés;Eurobarométer;
2023-03-24 19:22:00
Az elégedetlenség az elmúlt fél évben sokkal jobban nőtt Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan.
Az áremelkedések és a megélhetési költségek a magyarok és Magyarország messze legsúlyosabb problémái – derül ki az Eurobarométer legfrissebb felméréséből, amely januárban és februárban készített interjúkon alapul. Tízből hét magyar rossznak ítéli az ország gazdasági helyzetét és minden második magyar elégedetlen a saját gazdasági helyzetével. Az elégedetlenség az elmúlt fél évben sokkal jobban nőtt Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan.
Jelentősen csökkent a magyar kormánnyal és parlamenttel szembeni bizalom is az eltelt hat hónapban, de még mindig magasabb, mint ahogy az uniós átlagpolgárok tekintenek saját döntéshozó politikai intézményeikre. Tízből csupán három magyar bízik a médiában. A baloldali gondolkodású emberek 16 százaléka elégedett a demokrácia működésével Magyarországon, szemben a jobboldaliak 76 százalékával. Több magyar bízik az EU-n belüli demokrácia működésében, mint a magyarországiban, bár ők is kevesebben vannak, mint fél évvel ezelőtt.
Az elmúlt fél évben nagyot esett, 12 százalékkal csökkent az Európai Uniót kedvezően értékelők száma Magyarországon.
Itt is tapasztalható törés a bal- és jobboldali érzelmű megkérdezettek között: az előbbieknek 55, az utóbbiaknak 35 százaléka elégedett az EU-val. Az Eurobarométer friss felmérése szerint a csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy megváltozott a fiatalok véleménye, de a felmérés szerint a többi korosztályra is ez jellemző. A 15-24 évesek csupán 32 százaléka vélekedik pozitívan az Unióról.
Az elmúlt hat hónapban jelentősen, 69 százalékról 52 százalékra csökkent azok száma, akik elégedettek azzal, ahogyan a magyar kormány reagál Ukrajna orosz megszállására. Ugyanennyi magyar elégedett az Európai Unió válaszával. Honfitársaink legalább fele egyetért az Unió háborúra adott intézkedéseivel, arányuk azonban alacsonyabb, mint a közösség átlagában. A szankciók kivetésével például az EU27-ek 74 százaléka egyetért, a magyaroknál ez az arány csak 56 százalék.