
Gondoljunk csak az ukrajnai háború eddigi tanulságaira. Először is, a drónok hatása messze túlmutat a hagyományos fegyvereken. A drónok valóban rendkívül sebezhetővé tették a harckocsikat és a páncélozott személyszállító járműveket, így az orosz szárazföldi támadásokhoz ma már gyakran gyalogos, motoros vagy terepjárókat használó csapatokat vetnek be. De ez nem segített, mert a drónok ijesztően hatékonyak az emberek ellen is.
A veszteségek ugyanolyan nagyok, mint korábban – de ma már mindkét oldalon a drónok okozzák a veszteségek több mint 70%-át.
A drónok szinte minden más ellen is hatékonyak. Ukrajna drónokkal olyan változatos orosz célpontokat semmisített meg, mint fegyvergyárak, mozgó vonatok, lőszerraktárak, olajfinomítók, hajók és kikötők. Lehetne pusztítóbb is ez; valójában azonban Ukrajna nagy önmérsékletet tanúsított, figyelembe véve Oroszország barbár magatartását. Repülőtéri terminálok, pályaudvarok csúcsforgalomban, stadionok és koncerthelyszínek, gyógyszergyárak, kórházak, iskolák, idősotthonok – mind egyformán sebezhetők.
Két további kijózanító tanulság Ukrajna kapcsán arra vonatkozik, hogy a drónhadviselés mennyire függ az ipari bázistól. Először is, a gyorsaság és a reagálóképesség kritikus fontosságú. A dróntechnológia, a fegyverek és a taktikai elképzelések elképesztő sebességgel fejlődnek.
Egy új drón mindössze 2-6 hónapig használható.
A másik fél ellenintézkedéseket fejleszt ki, ami új termékek kifejlesztését teszi szükségessé, amelyek ellen újabb ellenintézkedéseket fejlesztenek ki, és így tovább.
Az Ukrajnában használt drónok eleinte kezdetleges fegyverek voltak, amelyeket egy pilóta irányított rádiókapcsolaton keresztül, akinek a közelben kellett lennie. Ahogy a drónok egyre kifinomultabbá és halálosabbá váltak, a rádiójelek blokkolására zavarást alkalmaztak, ami frekvenciaváltásokhoz, majd frekvenciaugráshoz vezetett, amit aztán többfrekvenciás zavarókkal ellensúlyoztak, ami olyan drónokat eredményezett, amelyek a zavaró berendezéseket támadják. Ezután Oroszország kifejlesztette a száloptikai kábelen keresztül irányított drónokat – amelyek védettek a zavarás ellen. Ukrajna megpróbálja a kábelt a forrásáig követni, és likvidálni a pilótákat (a drónok megsemmisítésével együtt). Most már Ukrajnának is vannak száloptikás drónjai.
A drónok irányítása is egyre kifinomultabb, így a drónok nagyon alacsonyan repülve vagy lopakodó technológiát alkalmazva el tudják kerülni a radarokat. A drónokat észlelő és követő rendszerek is fejlődtek, hangelemző szoftverekkel összekapcsolt mobiltelefonok és mikrofonok hálózatát, valamint Lidart (lézer alapú távérzékelést), radart és kamerákat is használva.
Ebben a hektikus környezetben akár egy hónapos lemaradás is végzetes lehet.
A hagyományos védelmi ipari eljárások teljesen alkalmatlanok, és a legtöbb amerikai drón és dróngyártó reménytelenül lassúnak, drágának és használhatatlannak bizonyult. Válaszul azonban az ukrán drónipar és hadsereg a fegyverek kutatásának és fejlesztésének, gyártásának és bevetésének forradalmi modelljét fejlesztette ki, amely a frontvonalbeli egységek és a dróngyártók közötti közvetlen, folyamatos kommunikáción alapul. Ukrajna katonai parancsnoksága és a digitális átalakulásért felelős minisztérium még egy olyan pontrendszert is kidolgozott, amely a drónokkal végrehajtott csapások alapján folyamatosan frissített rangsorokat tesz közzé a katonai egységek teljesítményéről.
Ukrajna profitált abból, hogy erős startup ökoszisztémával rendelkezik, amely támogatja a fegyveripart (több száz céggel), és képes hetek alatt megtervezni, gyártani és bevetni egy új fegyvert.
Idén Ukrajna több mint négymillió drónt fog gyártani, amelyek többsége olyan modell, amely még egy évvel ezelőtt sem létezett.
Sajnos, Oroszország is alkalmazkodott az új helyzethez, és szintén nagymértékben támaszkodik a magán startupokra.
Az ukrajnai drónháború egy másik tanulsággal is szolgál az Egyesült Államok és Európa számára, miszerint fel kell lépniük a globális drónipar kínai dominanciájával szemben.
Ukrajna azért fejlesztette ki saját dróniparát, mert az Egyesült Államoknak és a NATO-nak szinte nem is volt sajátja, még kevésbé olyan gyorsan és rugalmasan reagáló drónipara, mint amilyenre szükség van, és mert Kína fokozatosan leépítette az Ukrajnába irányuló szállítást Oroszország javára. Az orosz drónokban használt elektronika mintegy 80%-a Kínából származik. Míg Ukrajna kezdetben nagymértékben függött Kínától, mára talán 20%-ra csökkentette függőségét, amelynek nagy részét titkos módon szerzi be.
Az amerikai és európai védelmi kutatás-fejlesztés és beszerzés azonban továbbra is lassú és versenyképtelen, ami gátolja a drónok elleni védekezési képességüket, valamint az azok használatára vonatkozó képességüket. Kevesen tudják, de az USA-nak és a NATO-nak most nagy szüksége van Ukrajnára a drónokkal kapcsolatos szakértelme miatt. Ukrajna most az egyetlen ország, amely egy háborúban felérhet a kínai és/vagy orosz technológiával és reakcióidővel.
Ukrajna nélkül és saját haderejének modernizálása nélkül a NATO és az USA szörnyű veszteségeket szenvedne egy Oroszországgal vagy Kínával vívott háborúban – és talán még veszítene is.
Ráadásul a mesterséges intelligencia mindent meg fog változtatni. Ukrajna június 1-jei hadműveletében 117 drónt használt, amelyeket egy-egy képzett operátor irányított, és a jelentések szerint az orosz védelem – főként a zavarás – körülbelül a felüket semlegesítette, mivel a drónoknak rádiókapcsolatban kellett lenniük az irányítóikkal. Ha ezek a drónok autonómak lettek volna, akár ezer is lehetett volna belőlük. A mesterséges intelligencia használatával pedig nincs szükség a pilóta kommunikációjára, és így nincs hatékony zavarás sem, ami nagyban növeli a drónok hatótávolságát és pusztító erejét.
Öt év múlva ijesztően könnyű lesz megelőző csapásokat mérni hagyományos célpontokra.
A mesterséges intelligencia növeli az emberek ellen bevetett drónok halálos erejét és pontosságát is. Kínai kutatók már kifejlesztették azt a megoldást, amikor drónok egy erdőn keresztül haladnak át, majd az erdőt elhagyva újra rajjá alakulnak. Ez nem csak a hadviselésről szól; a terrortámadások esetében is működik.
Való igaz, hogy a szükséges AI-funkciók még mindig sokkal több számítási teljesítményt és memóriát igényelnek, mint amennyit egy kis drónba el lehet helyezni. És ez nem is olcsó dolog. Az Nvidia chipek például darabonként akár 50 ezer dollárba is kerülhetnek, így egyetlen darab nagy teljesítményű AI-processzor is megfizethetetlenül drágává tenné a legtöbb drónt.
Ez azonban gyorsan változik; a cél az, hogy minden telefonba komoly AI-képesség kerüljön. Ha ez megtörténik, ugyanezek a képességek minden drónfegyver számára elérhetővé válnak. És az AI-processzorok egyetlen, kulcsfontosságú kivételétől eltekintve a teljes ellátási láncot mind a telefonok, mind a drónfegyverek esetében Kína uralja.
Stuart Russell, a University of California (Berkeley) AI-szakértője már régóta egy olyan fegyverzet-ellenőrzési szerződés mellett érvel, amely megakadályozná a kisméretű, tömegesen gyártott, mesterséges intelligenciával vezérelt drónfegyverek terjedését. Még a Slaughterbots (Mészárló robotok) című rövidfilm elkészítésében is részt vett, amely drámai módon mutatja be, hogy ezek a drónok milyen veszélyeket jelenthetnek rossz kezekbe kerülve. Évekkel ezelőtt egy fogadáson azt mondta nekem, hogy hamarosan könnyen célba lehet majd venni egyéneket az arcfelismerés technológiájának segítségével, vagy mondjuk bárkit, aki keresztet, kipát vagy bármilyen más vallási vagy politikai szimbólumot visel.
Mivel a jelenlegi geopolitikai környezetben nem valószínű, hogy bármilyen értelmes szerződést elfogadnak, fel kell készülnünk egy olyan világra, amelyben valószínűleg lesznek ilyen fegyverek. A nyugati védelmi establishment azonban egyre inkább úgy néz ki, mint egy tipikus régimódi vállalat, amelyet váratlanul ért a technológiai diszrupció. A piacokon ez a fajta magatartás költséges lehet, de a költségek pusztán pénzbeli jellegűek. A hadviselésben viszont halálosak lehetnek és lesznek.
Copyright: Project Syndicate, 2025.
Charles Ferguson
A Project Syndicate AI kérdésekkel foglalkozó szerkesztője, technológiai befektető és politikai elemző. Rendezője, illetve producere négy dokumentumfilmnek, köztük a 2010-ben megjelent, a 2007–2008-as pénzügyi válságról szóló, Inside Job című alkotásnak, amely Oscar-díjat kapott. A dokumentumfilmek készítése előtt a Brookings Intézet vezető kutatója volt. Angyalbefektető, illetve tech startupok és kockázatitőke-cégek tanácsadója főként a mesterséges intelligencia területén. Politikai elemzőként a technológiai kérdések nemzetbiztonsági és a gazdasági növekedést érintő kérdéseivel foglalkozik.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
Figyelmeztetés érkezett: "súlyos következménye lehet a nukleáris létesítmények megtámadásának"
Felszólalt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője.
Irán kész tárgyalni az urándúsítási korlátokról - Ugranak a tőzsdék
Egyre nagyobbak a pluszok a piacokon.
Múzeumok éjszakája 2025: itt a legfontosabb tudnivalók, így közlekedhet szombaton
Ingyen juthatsz el a legjobb programokra.
Izrael megsemmisítette Irán legpusztítóbb fegyverét - Elhúzódik a háború?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
Nemsokára bevezethetik az aktív eutanáziát egy európai országban
Mostmár csaknem biztos, hogy elfogadják a szabályt.
Lesújtó számok érkeztek: megelégelték az amerikaiak, hogy öregek irányítják az országot
Akik egészségügyi állapotáról nem tudnak semmit.
A régiós együttműködés lehet Közép-Európa kitörési pontja a töredező világrendben
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket kell megragadnunk. Az egyes nemzetek, politikai és kereskedelmi blokkok közöt
Módosított kiberbiztonsági határidők!
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2 irányelv szerinti megfelelési kötelezettségek terén. A módosítás célj
Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik 2025. július 1-jétől? Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosít
8 működő stratégia a saját ingatlanhoz
Mivel nagyon sokaknak célja, álma, hogy saját ingatlanban lakhassanak, összeszedtem pár tipikus módszert, amivel próbálkozni lehet. Arról már sokat írtam, hogy minden egyéb híreszteléssel ell
Idén minden tizedik lakásvásárláshoz Munkáshitelt igényelhettek
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben. Az MNB felmérése alapján nagyságrendileg az igénylők negyede lakásvásárlá
Zöld energiával meleg otthonokat: Megjelent a távhőtermelők új fejlesztési felhívása!
Elstartolt a pályázat, amely a távfűtés zöld átállását ösztönzi: megújuló energián alapuló rendszerek kiépítésére és fejlesztésére kínál támogatást.
Életet lehelni egy megfáradt sportágba
Mivel az atlétika kicsit ellaposodott, kevésbé felel meg a modern tartalomfogyasztási elvárásoknak, egy csapat új lebonyolítással igyekszik életet lehelni a legősibb sportágba. Ez a Grand...
Th
SPB: Komoly változások jöhetnek az amerikai munkaerőpiacon
Enyhe javulást mutat a kínai CPI-adat, azonban az ország továbbra is deflációs nyomás alatt áll. A kereslet mértéke nem éri el a szükséges szinteket, mindenképpen további célzott kormányz

Egyre többen intézik befektetéseiket a mobiljukon (x)
Digitális ugrás a csomagolástechnikában: új dimenziót nyit a Dunapack (x)

- Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
- Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
- Olyan történhet a forinttal, amire ebben az évtizedben még nem volt példa
- Elszabadult a pokol a Közel-Keleten: ez most már tényleg háború?
- Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást
Izrael megsemmisítette Irán legpusztítóbb fegyverét - Elhúzódik a háború?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
Iráni-izraeli konfliktus – 200 forintos drágulás is jöhet a benzinkutakon
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
Sorozatos mélyütések az agráriumban – Mikor jöhet a várva várt fordulat?
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?