Nincs meglepetés! Magyarországon A-ból B-be eljutni, zsebbe nyúlós történet - TC-kutatás

Az infláció idén is sújtja a vásárlóerőt, az év első hónapjaiban 5 százalék körüli éves áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Konkrétan a januári 5,5 százalékos tempót februárban 5,6 százalékos emelkedés követte, majd márciusban jött a 4,7 százalékos többlet. Ehhez képest a közlekedési szolgáltatások ára visszafogottabban, sorrendben 3,6, 2,4, illetve 1,1 százalékkal emelkedett. 

Hogy ez pénzben konkrétan mit jelent, arra a Pulzus Kutató új, a Totalcar kérésére készült reprezentatív közvélemény-kutatás ad választ. A teljes lakosságon belül 42 százalék, azaz lényegében tízből négyen kevesebb mint 10 ezer forintot költenek a havi közlekedésükre, azaz buszozásra, vonatozásra, autózásra. (Az Eurostat adatai szerint a magyar családok átlagosan az összkiadásaiknak 10-12 százalékát költik közlekedésre – a szerk.)

A 42 százalékos arány csökkenést jelent a múlt év közepén készül azonos kérdéssel készült kutatáshoz képest, akkor ugyanis 49 százaléknál tartottak.  Azonban torzítja az eredményeket, hogy a mostani felmérésben a "Nem tudom / Nem válaszolok" válasz is szerepelt, ráadásul meglehetősen nagy, a teljes lakosság körében 15 százalékos aránnyal.  A lakosság ötöde a mostani felmérés szerint a 10-25 ezres sávba sorolható, a hatoduk 25-50 ezer forintot említett. (Korábban 29 és 15 százalékos eredmény született.) Továbbá 8 százalék 50 ezer forint feletti közlekedési költségvetésről beszélt, szemben az előző felméréssel, amikor 7 százalékos volt a részesedésük. 

Markáns eltérés látszik a nők és a férfiak között. Hiszen a nők közel 40 százaléka, a férfiaknak viszont majdnem a fele mondott 10 ezer forint alatti havi kiadást. A 10-25 és 25-50 ezres sávban lényegében fej fej melletti eredmény született. Ugyanakkor 50 ezer felett már jelentős a férfiak túlsúlya. 

A korábbi felméréshez képest az is látszik, hogy csökkent a legalacsonyabb sávba tartozó nők és férfiak aránya, akkor ugyanis 54 és 43 százalékuk került oda, most viszont csak 47, illetve 39 százalékukra volt igaz. 

A fővárosban és a vármegyeszékhelyeken masszív fölényben vannak az relatíve olcsón közlekedők aránya, mindkét településtípus esetén bő 50 százalékos az arányuk. A községekben élők körében pedig a többiekhez képest kiugró az 50 ezer forintnál nagyobb összeget elközlekedők aránya, ami a tömegközlekedési járatok ritkaságával, esetleg hiányával magyarázható. Ezzel összefüggésben pedig az autózási kiadások magasabb tételt jelentenek náluk, például az üzemanyagok miatt. 

Budapesten jelentősen 31 százalékra nőtt a 10-25 ezren költők aránya, a tavalyi kutatásban szereplő 21 százalékról. A községekben élőknél az 50 ezer feletti kiadás 14 százalékukra volt igaz, míg korábban csak 10 százalékukra. 

Ugyancsak izgalmasra sikeredett a korosztályos részeredmény is. A legfiatalabbak harmada maradt 10 ezer forint alatt és ugyanennyien vannak, akik 10-25 ezer forintért közlekednek havonta. Egyúttal ők vannak többségben a többi korosztályhoz képest a legmagasabb kiadási kategóriában. A középkorúak és a 60 év felettiek majdnem fele szintén 10 ezer forintból megússza ezeket a kiadásokat. Kimagasló, 33 százalékos ugyanakkor az idősebbeknél azoknak az aránya, akik nem tudják mennyi megy el erre vagy éppenséggel nem szerettek volna válaszolni. 

A fiataloknál, tehát a 19-39 éves korosztályban nagyon alacsony, 3 százalékos lett most a válasz nélküliek aránya, így pontosabban összevethetőek az adatok. A végeredmény szerint jelentősen csökkent a 10 ezer alatti költségvetésből közlekedők aránya, mégpedig 43-ról 32 százalékra. A többi kategóriában pedig emelkedést történt. Hiszen a alulról számolva a második kategóriába (havi 10-25 ezres költés) korábban a 30 százalékuk tartozott, a harmadikba pedig akkor 20 százalékuk. Közben 7-ről 12-re emelkedett a 50 ezres elközlekedők aránya, ami majdnem duplázódást jelent.